Mielőtt folytatnám a témát, kény­telen vagyok visszakanyarodni Oroszországhoz. Ukrajna ese­tében a válság következményeivel mindenki számolt, mindeközben elkerülték a figyelmet az Oroszországban zajló folyamatok. Pe­dig izgalmas események zajlanak! Az előző cikkemben írtam arról, hogy az EU által ki­szabott szankciók már éreztetik a hatásukat a gazdaságban, így a turizmusban is. A nö­vekedés üteme mérséklődik, egyre komo­lyabb problémát okoznak a dömpingárak. A PriceWaterHouse szerint jelenleg az utak kétharmadát önköltségi ár alatt értékesítik.

Az elmúlt időszakban két fontos ese­mény is történt: az egyik, hogy az Európába irányuló forgalom harminc százalékkal esett vissza. Egyetlen olyan termék van, amelynél a számok továbbra is biztatóak, ez az egész­ségturizmus. A korábbi dinamikus növekedés itt is megtorpant, de a forgalom nem csökken, hanem stagnál. Azok a gyógyhelyek nép­szerűek, amelyek „all inclusive” csomagot ajánlanak. Ez itt nem az étkezésre, hanem a gyógyászati ellátásra vonatkozik, azaz az árban benne vannak az orvosi vizsgálatok és napi minimum három-négy kezelés. A két-három hetes tartózkodás alatt csak a fakul­tatív programokra akar az utas költeni. Arra viszont szívesen. A magasabb árfekvésű né­met, svájci, osztrák és francia gyógyhelyekre kisebb a kereslet, de töretlen az érdeklődés Cseh-, Magyarország és Bulgária iránt.

A másik jelentős esemény a Néva utazási iroda csődje, amelyet július 17-én jelentet­tek be. A Néva az egyik legrégebbi tisztán orosz tulajdonú tour-operátor, a piac egyik legjelentősebb szereplője volt. Kínálatában közel ötven ország szerepelt, évente 300 ezer főt utaztatott, negyven orosz városban 150 franchise-rendszerben működő ügynöke és 1500 viszonteladó partnere volt. Bukásában is nagyot „alkotott”: közel hat és fél ezer utasa maradt külföldön, 17-20 ezerre becsülik azok számát, akik befizettek a Néva útjára, de el­utazni már nem tudtak. A Néva adóssága eléri a 9 millió eurót. Volt ugyan biztosítása, de tavaly felváltotta korábbi jó nevű biztosítóját egy, a piacon alig ismert cégre. Egy ekkora volumenű bukás a piac többi szereplőjét is megrengeti, mert számos cég vett helyet nyári programjaihoz a Néva charterein. Óriási bizalomvesztést okoz az ügyfelek körében is az utazási irodákkal kapcsolatban, így érzé­sem szerint még dinamikusabban növekszik majd az online piac, amire a magyar szolgál­tatóknak is fel kell készülniük. Az orosz irodai csődökről szól írásunk a 22. oldalon.

A kialakult helyzet háttere összetett. Szerepet játszanak ebben a dömpingárak, a rubel-euró árfolyam változása, az orosz– ukrán konfliktus eszkalálódása. Ez utóbbi kapcsán az orosz állami alkalmazottak utasí­tásba kapták, hogy idei nyaralásuk célpontja a Krím-félsziget legyen. Sokan döntöttek úgy, hogy a kialakult politikai helyzet miatt nem utaznak Európába, egyfajta hazafias tettként.

ARCCAL AZERBAJDZSÁN FELÉ

Mindamellett, hogy törekednünk kell a már meglévő pozícióink megtartására az ukrán és az orosz piacon, feltétlenül nyitnunk kell az új, jelentős potenciállal rendelkező piacok felé. Ezek egyike véleményem szerint Azer­bajdzsán. A Kaukázustól délre fekvő terület gazdag történelmi múltra tekint vissza. A független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot 1918-ban kiáltották ki. Ez volt az első parlamentáris köztársaság a muszlim világban, de alig két évet létezett, 1920 áp­rilisában a Szovjetunió egyik tagállama lett. Újra függetlenné a Szovjetunió szétesését követően vált. A lakosság többsége iszlám vallású, de Azerbajdzsán az egyik leglibe­rálisabb muzulmán többségű állam. A Ma­gyarországgal mind területben, mind lélek­számban majdnem megegyező országban a FÁK (Független Államok Közössége) más tagállamaival összehasonlítva a gazdasági mutatók és az életszínvonal magasabb, míg a munkanélküliségi ráta és a bűnözés szintje lényegesen alacsonyabb.

DINAMIKUS GDP-NÖVEKEDÉS

Bakuban sétálva Dubaj juthat eszünkbe. A város hihetetlen ütemben fejlődik és ter­jeszkedik, lenyűgöző modern épületek, vi­lágmárkákkal zsúfolt üzletek, kávéházak, éttermek, ahol jól öltözött emberek társalog­nak azeri, orosz és angol nyelven. A modern épületek mellett Baku elbűvölően szép óvá­rosa varázslatos időutazásra csábít. A hiva­talos nyelve az országnak az azeri, de szinte mindenki beszél oroszul, a fiatalok többsége gond nélkül szólal meg angolul. A kőolaj- és földgázkitermelés miatt szépszámú külföldi dolgozik az országban. A világon az egyik legdinamikusabban bővülő gazdaság az azeri. Az ország GDP-je 2013-ban 5,8%-kal nőtt. Az átlagkereset is 6,2%-kal emelkedett, a múlt évben 423 manat volt, ami nagyjából ugyanennyi eurónak felel meg. Az infláció 2,4%, ami lényegesen alacsonyabb az átlag­bérek növekedési üteménél. Nő a lakossági megtakarítások mértéke is, 2013-ban 34%- kal bővült, így elérte a 6,8 milliárd manatot.

Dinamikus a működő tőke beáramlá­sa, tavaly elérte a 3,78 milliárd manatot, ez 31,2%-kal magasabb a 2012-es adatnál. Az összes külföldi befektetés egyharmada Nagy-Britanniából érkezik, de a legnagyobb befektetők között ott van az Amerikai Egye­sült Államok, Norvégia, Japán, Csehország, Törökország és Franciaország. A gazdasági növekedés motorja a jelentős kőolaj- és föld­gáztartalék, amelynek ipari méretű kiterme­lése a 2000-es években indult be.

A turizmus a gazdaság dinamikusan nö­vekvő ágazata. Dzsafar Dzsafarov, az Azer­bajdzsáni Turisztikai Főiskola rektora szerint 2003 és 2013 között az azeri turizmus mutatói három-ötszörösére nőttek. Az utazási irodák száma 74-ről 260-ra, a hotelek száma 96-ról 516-ra nőtt. Az utazási irodák több mint fele tour-operátori jogkörrel rendelkezik. A turiz­musban 2003-ban 2678 fő dolgozott, 2013- ban már 9051 fő. Az elmúlt tíz évben a külföldi turisták száma megduplázódott, mára eléri a 2,3 millió főt, a turizmusból származó be­vételek megháromszorozódtak, 2013-ban ez az összeg 1,479 milliárd dollár volt.

Jelenleg a 2008–2016 közötti időszak­ra kidolgozott turizmusfejlesztési stratégia megvalósítása zajlik. Ebben komoly állami beruházások is vannak, csak a shahdagi síközpont fejlesztésére 1,2 milliárd dollárt költött az állam. A hegyi sportok és a síelés szerelmeseinek javaslom, hogy barangolja­nak egy kicsit a Shahdag Resort weboldalán (http://www.shahdagmountainresort.com). Kíváncsi vagyok, ha nem árulom el a hely­színt, rájönnek-e azonnal, hogy ez nem egy svájci elit üdülőhely. Azerbajdzsán mind­emellett komoly összegeket fordít külföldi turisztikai kampányokra is.

IRÁNY EURÓPA!

A belföldi fejlesztések ellenére a kiutazóturizmus ugrásszerűen növekszik, a 2012- es adatok szerint 3,8 millió azeri turista uta­zott külföldre. Átlagos költésük 750 dollár. A legnépszerűbb úti célok között ott van Törökország, Dubaj, Oroszország, Ukrajna és Grúzia, de egyre népszerűbbek az olyan európai célpontok, mint Francia-, Görög-, Spanyol-, Olasz- és Csehország. Az elmúlt időszakban nyugodtan beilleszthetjük a fel­sorolásba Magyarországot is. Az utazások 75%-a július–augusztusban realizálódik. Ezen kívül kiemelt időszak a december 31.–január 4. közötti, a tavaszköszöntő ünnep március 20–26. között és a vallási ünnepek időszaka (ramadán, Kurban Bajram). Üzleti céllal leg­gyakrabban Törökországba, Németországba és Ukrajnába utaznak. Tanulni Nagy-Britanni­ába, Olaszországba, Svájcba és az Amerikai Egyesült Államokba. Kulturális körutazásra a legnépszerűbb desztinációk Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország.

Azerbajdzsán legnagyobb és legmo­dernebb légi kikötője a bakui Hejdar Alijev-repülőtér. Az idén áprilisban megnyílt új terminálnak köszönhetően már évi 9 millió utas kiszolgálására alkalmas. Az azeri légi­társaságon kívül (AZAL) 32 másik légitársa­ság közlekedtet járatot különböző ázsiai és európai célpontokra. Desztinációs verseny­társaink közül Bécsbe az Austrian Airlines heti négy járatot, Frankfurtba a Lufthansa heti öt járatot, Prágába az AZAL heti két já­ratot és Rigába az AirBaltic szintén heti két járatot üzemeltet.

MAGYARORSZÁG LEHETŐSÉGEI

A legfontosabb, hogy szeretnek minket. Mi­előtt valaki sanda mosollyal magában ezt a baltásra fogná, szeretném megjegyezni, hogy ottlétemkor sokkal inkább közösnek vélt ősünket, Attilát emlegették mint az azeri– magyar megbonthatatlan barátság gyökerét.

A WizzAir heti két alkalommal repül a Baku– Budapest útvonalon, a téli menetrendben azonban már nem közlekedik. Tudomásom szerint folynak tárgyalások az AZAL-lal, hogy átvegye a Baku-Budapest útvonalat. Van konzulátusunk és egy nagyon aktív, nagyra becsült nagykövetünk. A kiadott vízumok száma 2011 és 2013 között megötszöröző­dött, idén május végéig már több mint dup­lájára nőtt a kiadott vízumok száma a tavalyi év azonos időszakához képest. A Külügymi­nisztérium Azerbajdzsánban is megkezdte a vízumkérelmezés kiszervezését. Ez lehe­tőséget ad arra, hogy még gyorsabban és még több vízumot lehessen kiadni.

A kereslet és a piac olyan, mint tíz évvel ezelőtt Oroszországban. Aki most hajlandó pénzt és energiát fektetni ebbe a piacba, jelentős sikereket érhet el. Legfontosabb ter­mékeink Budapest, a Balaton és az egész­ségturizmus lehet. Míg az előbbi kettőt vi­szonylag jól ismerik, mert a szovjet időkben sok azeri utazott a Balatonra és Budapestre, az egészségturisztikai kínálatunkat precízen kell pozicionálni. Jók a lehetőségeink, mert a civilizációs betegségek járványszerűen terjednek, mozgásszervi megbetegedésre, cukorbetegségre és annak szövődményei­re, felső légúti megbetegedésekre keresnek gyógyszolgáltatásokat. Népszerűek az orosz szanatóriumok, de ezek ára magas. Sokan járnak cseh és szlovén gyógyhelyekre, klinikai kezelésre Törökországba, Iránba, Svájcba és Németországba utaznak. A konkurencia jelen van, de Magyarországnak jók a piaci pozíciói. Ezt célzott és piacspecifikus mar­ketingtevékenység hiányában nem tudjuk kellőképpen kiaknázni.