Kézhigiéné: haladunk, de van még hová fejlődnünk

Egyre több kórház fordít figyelmet arra, hogy a betegeknek és a látogatóknak is legyen lehetősége a kézfertőtlenítésre az intézményekben – hangzott el a Tork sajtóbeszélgetésén.

Ötből négy fertőzés a kézről terjed tovább, helyes kézmosással azonban a kórokozók 99 százaléka eltávolítható, és bár mikrobákkal való érintkezés önmagában nem jelent veszélyt, de minden fertőző betegséget valamilyen baktérium vagy vírus okoz. Ezek a mindennapokban szappanos kézmosással, a kórházi ellátásban alkoholos kézfertőtlenítővel távolíthatóak el – hangzott el többek között a Tork a sajtóbeszélgetésén, amelyet az október 15-ei kézmosás világnapja alkalmából tartottak.

A világon évente több százmillió kórházban ápolt beteget érintenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, azonban a megfelelő kézhigiéniai gyakorlat akár 50 százalékkal is csökkentheti a fertőzési rátákat – tartja a szakirodalom. Éppen ezért az egészségügyben fokozottan kell ügyelni a megfelelő kézhigiénére – mondta a MedicalOnline-nak dr. Rákay Erzsébet epidemiológus, a János kórház Kórházhigiénés Osztályának vezető főorvosa. A helyes kézfertőtlenítés lépéseit bemutató poszterek ott vannak a kórházak mosdói mellett, és folyamatosak a kézhigiénés és infekciókontroll továbbképzések az intézményekben, amelyekkel alakítható a dolgozók szemlélete. Azonban a feltételeket – eszközök és szükséges mennyiségű alkoholos gél – a kórházaknak kell biztosítaniuk.

A legutóbbi NNSR jelentésből kiderült, hogy 2016-ban összességében csaknem 2 literrel több alkoholos kézfertőtlenítőt használt el az ellátó személyzet 1000 ápolási napra vetítve, mint egy évvel korábban. Rákay Erzsébet szerint mindez annak köszönhető, hogy egyre többet beszélnek a kézhigiéné fontosságáról, és egyre inkább ügyelnek arra, hogy a kézfertőtlenítés feltételeit biztosítsák az ellátási pontokon.

Ennek fontosságát támasztja alá a Tork közreműködésével készült korábbi kutatás is, amely szerint az egészségügyi dolgozók 60 százaléka gondolja úgy, hogy hosszú távon elsősorban az kézfertőtlenítő adagolók kihelyezése járul hozzá ahhoz, hogy jobban betartsák a kézhigiénés alapelveket. A cég egy korábbi felmérése pedig arra mutatott rá, hogy ha optimális helyen vannak a kézfertőtlenítő-adagolók a kórházakban, akkor több mint 50 százalékkal is nőhet használatuk.

Megfelelő technikájú kézmosással és kellő mennyiségű alkoholos gél használatával minden olyan kórokozó átadása kivédhető, amely tárgyak, eszközök és kéz útján terjed – folytatta az epidemiológus. Hozzátette azonban, hogy a nosocomiális infekciókat előidéző multirezisztens kórokozók átvitelében például nagy szerepet játszhat a kéz, de a kórokozók kialakulásában a nem megfelelő antibiotikum használat és terápia-meghatározás a döntő. Kérdésünkre válaszolva a szakember elmondta azt is, hogy a kórházakban kialakított megfelelő infekciókontroll stratégia csak akkor lehet hatékony, ha központi, egységes irányító stratégián alapszik.

Értékelt kézmosás

A hazai kórházakban a WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) alapján rendszeresen vizsgálják, hogy adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei, milyen az oktatás, és mennyire elkötelezett az intézményvezetés ebben a kérdésben. Az önbevallást szúrópróbaszerűen ellenőrzik is a kormányhivatalok kórházhigiénés szakemberei – már ha finanszírozási nehézségek és az alacsony létszám ezt nem akadályozzák. Az eredményeket korábban évente nyilvánosságra hozták. 2014-ben 106, egy évvel később pedig már 111 kórház alkalmazta a KÖR-t. A 2014-es, meglehetősen lehangoló eredmények után egyébként javult a kórházakban a kézmosás, azonban, hogy ez a tendencia kitartott-e 2016-ban is, azt egyelőre nem tudni, mert idén még nem hozták nyilvánosságra a tavalyi adatok értékelését.

Az anyagi szempontok a meghatározók

A kézfertőtlenítésben egyelőre az a meghatározó, hogy az intézmények mennyi pénzt tudnak fordítani a kézhigiénére – mondta lapunknak Tápai Dezső, az SCA Hygiene Products Kft. értékesítési igazgatója. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenleginél sokkal többet nem tudnak szánni erre a területre, bár az igazgató szerint a jó kézhigiénéhez szükséges eszközök árát messze meghaladja egy-egy kórházi fertőzés vagy járvány kezelésének, megfékezésének költsége. A beszállítói szegmensben is érezhető, hogy több fertőtlenítőt használnak az intézmények, de amíg Magyarországon 6-8 liter kézfertőtlenítőszer jut 1000 betegápolási napra, addig Svédországban ugyanez az arány 42 liter; van tehát hova fejlődni – mondta Tápai Dezső.

A helyes kézfertőtlenítési gyakorlat ellenőrzése mellett objektív adatok gyűjtését, az ezekből generált statisztikai elemzések elkészítését is lehetővé teszi a Semmelweis Szkenner, ami így visszacsatolást ad a kórházi infekciókontroll-tevékenységről – mondta Tóth Árpád, a Hand in Scan értékesítési menedzsere, bemutatva a magyar startupot. A berendezéssel nyomon követhetők az egyes felhasználók kézmosási szokásai, és azok fejlődése, támogatva a kórházhigiénikusok munkáját. Magyarországon egyelőre csak néhány intézményben érhető el ez a modern technológia.

A magyarok nagyon félnek a kórokozóktól

A kézmosás világnapjára készülvel a Tork készített egy nemzetközi felmérést is, amelyből kiderült, hogy Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka aggódik amiatt, hogy elkaphat valamilyen fertőző betegséget. E tekintetben a legtöbben (85%) a nyilvános illemhelyek használatától tartanak, a válaszadók 74 százaléka szerint a tömegközlekedés, 40 százalék szerint pedig a kórházak a legveszélyesebbek. Így a magyarok 81 százaléka inkább kerüli a nyilvános mosdókat, 50 százalék pedig az uszodai, edzőtermi zuhanyzókat.

A nők 44 százaléka hord magával alkoholos kézfertőtlenítőt, míg a férfiaknál ez az arány jóval kevesebb, mindössze 18 százalék. Kiderült az is, hogy a válaszadók 70 százaléka a papírkéztörlőt részesíti előnyben a meleg levegős kézszárítókkal szemben, a férfiak átlagosan 7,5 alkalommal mosnak kezet naponta, a nők ugyanezt 9,5-ször teszik meg, így a hazai átlag 8,75 kézmosás naponta. Hogy ez sok, vagy kevés, arra nincsenek mérőszámok, hiszen a napi kézmosások számát a tevékenység határozza meg – mondta dr. Rákay Erzsébet. Hozzátette azt is, a környezetünkben nem feltétlenül a WC-ülőke a legkoszosabb, mindennapi használati tárgyainkon, mint például a klaviatúra vagy a telefon előfordulhat közel annyi kórokozó, mint egy nyilvános mosdó kilincsén.

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.