A másik rossz beidegződés, hogy már előre felkészülünk a kellemetlenségekre, ha az egykori Szovjetunió területére indulunk. Igaz, ez a rossz érzés most beigazolódni látszik: bár a számítógépes foglalási rendszer furcsaságainak köszönhetően két érvényes autófoglalással is rendelkezem ugyanannál a cégnél, még sincs egy szabad jármű sem...

Oroszok lettek a lettek?

Az alkalmazott nem érzi át a problémámat, hogy miként fogok egy hétig autó nélkül közlekedni, hanem egyszerűen leteszi a telefont. Végül egy másik cégnél, kétszer akkora összegért találok autót… Az első állomás Jürmala, a fővárosiak kedvenc nyaralóhelye, alig néhány kilométerre a repülőtértől. Otthon augusztusi kánikula, emitt tizenhét fokos a Balti-tenger – a bátrabbak így is bemerészkednek. Fenyőerdőkben álló pompás kastélyok, szikrázó napsütés, és mindenki oroszul beszél! Ez nem véletlen, hiszen a két és fél millió lakosú országban az ott élők harmada orosz ajkú, sőt a fővárosban, Rigában a többség orosz anyanyelvű.

3 lat = 5 lat

Így hát nincs mit tenni, az iskoláskori orosztudást előbányászva rendelünk eszpresszót meg kapucsínót egy trendi kávézóban a nyaralóhely főutcáján, a számla 2,4 lat, azaz közel három euró. Ez nem is lenne méregdrága, ám a pincér nem hoz vissza az ötlatos bankjegyből, hiába várunk rá jó darabig türelmesen.

Merre mutasson a macska hátsó fertálya?

Riga viszont tényleg jó hely a világörökségi listán is szereplő, gyönyörű óvárosával. Órákig lehet barangolni keskeny, macskaköves utcáin, bámulni a gyönyörűen felújított tizenhetedik századi épületeket vagy a számtalan tornyot és hagymakupolát. Nyolcszázezer lakosával ez a település a Baltikum fővárosa, és erre a címre lüktető éjszakai élettel, nagyvárosi allűrökkel szolgál rá. Érdemes például kipróbálni a pelmenyit – a hamburgert áruló multikhoz hasonlóan még „gyorspelmenyiző” is van az óvárosban – és a mézsört, bár utóbbival vigyázzunk, mert hamar fejbe vágja a gyanútlan fogyasztót. Feltétlenül nézzük meg a Macskás házat, mert érdekes a története: a lett tulajdonos két fekete macska alfeléről készíttetett szobrot, és ezt az épület legmagasabb pontjára rakta úgy, hogy a becses testrészek a szemben álló céhépület felé nézzenek. A nemes bosszú oka, hogy a főként gazdag német kereskedőket tömörítő szakmai egylet nem vette be a sorai közé. A mérges lett pert is indított, amelyet meg is nyert, de végül a bíró őt is kötelezte valamire: el kellett fordítania a szobrok hátsó felét más irányba.

Litvánia nagyon itt van…

A három és fél milliós Litvánia kellemes csalódás: a látogató hamar megérti, miért hívják őket az észak olaszainak. Jól öltözött fiatalok, kellemes épületek, trendi boltok várják az utazót, és fantasztikusan jókat lehet enni. A gyors vizit a Kur-földnyelven indul, ahova komppal tudunk átmenni. Az alig négy kilométer széles, de majd száz hosszú, aranyhomokos sziget egy része ugyan orosz fennhatóság alatt van (Kalinyingrád része), de a maradékon is akad bőven látnivaló. A korábbi extrém fakitermelés és a szél ugyan komolyan veszélybe sodorta a futóhomokból álló szigetet, azonban ma már természetvédelmi terület, és így talán megmarad az utókornak. Mozgó dűnéket láthatunk, úszkálhatunk a melegnek azért nehezen nevezhető tengerben, vagy megkóstolhatjuk a négy halászfalu valamelyikében az ősi kurs recept szerinti füstölt halakat.

Szocreál szállodák, orosz a vendégváró nyelv

Ejtsünk néhány szót a szállodákról is! A Baltikumban nehezen találunk hetven dollár alatt elfogadhatót. Jellemzően szinte mind felújított szocreál házak sok szobával, turistacsoportokra szakosodva. Jó pont, hogy bőséges reggelivel várják a vendéget, rossz, hogy általában lassú és akadozik a net, és a személyzet is inkább oroszul beszél, mintsem angolul. Felüdülés megérkezni a jóval drágább, viszont teljesen más világot képviselő Kempinskibe Vilniusban – ha ez a bázisunk, és innen indulunk felfedezni a várost, egészen más szemmel látjuk a világot.

Húshegyek és borostyán hűtőmágnes

Katolikus és pravoszláv templomokat csodálhatunk meg a vilniusi óvárosban (ez a legnagyobb Kelet-Európában), érdemes felmenni a várba is, hogy panorámakép készüljön a településről, de nem érdemes kihagyni a bohémnegyedet sem, ahol álmodozó virággyerekek művészköztársaságot kiáltottak ki maguknak. Brutális húsokat ehetünk a számtalan bisztróban és kiskocsmában, finom a helyi kézműves mézsör, és mivel a borostyán hazájában vagyunk, mindenképp vásároljunk megkövült gyantából készült hűtőmágnest ajándéknak.

Biztos múlt, kérdéses jövő

Ha jól viseljük az apróbb bosszúságokat, a Baltikum nagyszerű hely annak, aki megfizethető különlegességre vágyik, de nem akar japán vagy kínai turistahordákkal találkozni. Az Európai Unió másik vége érdekes határvidék – átmenet a KGB-s múlt és a lehetséges skandináv jövő között.