hirdetés
hirdetés

Közösségi vásárlás a turizmusban

Alig egy éve indultak, máris milliárdos forgalmat bonyolítanak le a közösségi vásárlással foglalkozó honlapok. A kínált termékek között hamar megjelentek a kedvezményes szállodai, éttermi ajánlatok. A szakmát megosztja a jelenség.

hirdetés

Van olyan hotel, amely egyszerre akár több száz kedvezményes ajánlatot is el tudott adni valamelyik közösségi vásárlói oldalon. Ennek ellenére számos olyan szakértő akad, aki szerint nem árt az óvatosság a turisztikai szolgáltatók részéről. A témáról az elmúlt hónapban komoly vita bontakozott ki honlapunkon. Az alábbi cikkben igyekszünk bemutatni a helyzetet. Ha valakinek az írás elolvasása után sem lenne teljesen tiszta a kép, annak javasoljuk, hogy vegyen részt a témában október 13-ára tervezett konferenciánkon, Budapesten.

Meredeken növekvő forgalom Becslések szerint napjainkban mintegy hatvan cég működtet internetes közösségi vásárlási oldalt, számuk az év végére a százat is elérheti, s bár nincs egy éve, hogy ez a vásárlási forma Magyarországon is elindult, a GKIeNET felmérése szerint 2011 áprilisában már a 14–74 év közötti lakosság másfél százaléka vásárolt terméket vagy szolgáltatást ezeken az oldalakon – adta hírül az MTI.

Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád közösségi vásárlási oldal egyik alapítója és tulajdonosa a hírügynökségnek elmondta, hogy az éves forgalmuk előreláthatólag másfél milliárd forint felett lesz. Hozzátette, a következő időszakban a piac konszolidációját és a nagyok közti kiélezett küzdelem további erősödését várják, miközben a piac folyamatosan bővülni fog. Az üzleti modell az Egyesült Államokból származik: lényege, hogy a vásárlói közösségek erejét kihasználva lealkudják az egyes szolgáltatások árait, és a kedvezményes ajánlatokból jelentős mennyiséget értékesítsenek. A kedvezmény akár az ötven százalékot is meghaladhatja. Célközönsége a huszonöt év feletti városi nők, akik eddig nemigen vásároltak az interneten: az oldal vevőinek fele azelőtt még sohasem vett semmit a weben.

Heller Gábor szintén alapító és tulajdonos elmondta, a közösségi vásárlás magával hozta az online bankkártyahasználat növekedését is, amit mutat, hogy mára ez a fizetési forma vette át a vezetést a banki utalástól. A két alapító kifejtette: a magyar piacon is aktuális kérdés az amerikai szereplők valamelyikének megjelenése. Romániában például már működik az egyik legnagyobbnak, a Grouponnak a leányvállalata, míg a cseh és a szlovák piacon a helyi vállalakozások uralják a piacot. Úgy vélték, a román és cseh piac tulajdonságai és fejlődése között nincs jelentős különbség, ám ha a lokális piacvezető cégek együttműködnek, méltó ellenfeleivé válhatnak az amerikai multinacionális vállalatoknak. Az alapítók szerint a Bónusz Brigádnak minden esélye megvan arra, hogy a jövőben regionális szereplővé váljon.

Az alig egyéves működésre visszatekintő, bónuszokat, kuponokat értékesítő, nagyon gyorsan fejlődő közösségi vásárlói internetes kereskedelmi oldalak forgalma az idén várhatóan jóval meghaladja a 2 milliárd forintot, de elérheti a 3 milliárd forintot is. A GKIeNET-BCE E-buisness Kutatóközpont korábban bemutatott elemzése szerint a növekedést befolyásolja az is, hogy milyen gyorsan bővül az internetes vásárlás. A szolgáltatást vagy terméket ajánlónak azért éri meg a kupon-bónusz oldalakon szerepelni, mert nagy reklámfelületet kap a kedvezményért cserébe, s úgy tud nagy márkaismertséget elérni, hogy nem költ rá nagy összeget. Ezen túlmenően kialakíthat egy törzsvevőkört is – foglalta össze a közösségi vásárlás lehetséges előnyeit az MTI. A szállodai tanácsadók korántsem ilyen lelkesek a kérdésben. Szerkesztőségünkhöz lapzártánkig fél tucat olyan véleményt juttattak el, amelyek mindegyike óvatosságra int a közösségi vásárlói oldalakkal kapcsolatban. Ezek közül kettőt közlünk az alábbiakban.

BDO: Sokat árthat a kupon a szállodáknak Másodvirágzásukat élik Magyarországon a jelentős kedvezménnyel különféle szolgáltatásokat kínáló, közösségi vásárlásra épülő weboldalak, amelyek kínálati palettáján rövid idő alatt megjelentek különféle szállásajánlatok is. Bár ezen a csatornán gyorsan szép számú vendégéjszaka adható el, az eszközt óvatlanul használó szállodáknak hosszabb távon súlyos problémákat is okozhat ez a fajta értékesítés – állapítja meg a BDO Hotel- és Ingatlan-tanácsadó közleménye. „Mennyiségi szempontból igen látványos eredményekkel is járhat egy-egy ilyen kampány, hiszen a közösségi vásárlói oldalak nagyszámú elérést biztosítanak viszonylag kevés ráfordítás mellett – magyarázza Papp István, a BDO Hotel és Ingatlan tanácsadója. – Az így elért vásárlók ugyanakkor igencsak távol állhatnak az adott hotel által megcélzott vendégkörtől.”

A közösségi vásárlói oldalak látogatói ugyanis elsősorban nem az úti cél, hanem a kedvezmények mértéke alapján választanak. Emiatt csak töredékük válik visszatérő vendéggé. Költési hajlandóságuk igen mérsékelt, egyéb kiadásokkal tehát nehezen tudják kompenzálni a jellemzően 40–60 százalékos kedvezmény és a gyakran a harminc (!) százalékot is meghaladó jutalék miatt adódó bevételkiesést. A dömpingáron zajló értékesítés további veszélye hosszabb távon az imázsrombolás lehet, hogy az olcsóbb vendégek zavaró viselkedése épp a minőségi, visszatérő vendégkört riaszthatja el. „A kuponos értékesítés hasznos segítség lehet megfelelő marketingháttér nélkül működő szálláshelyeknek, és okos tervezéssel alkalmas lehet a szezonális hatások kivédésére is. Tömegessé válása azonban hosszabb távon akár a teljes piacon negatív árspirált indíthat be, aminek a jelenleg is nehéz helyzetben lévő magyar szállodaipar számos szereplője áldozatává válhat” – figyelmeztet a BDO szakembere.

Bónusz Brigád-álláspont Vendéget hoznak és ismertséget növelnek a közösségi vásárlóoldalak Milyen előnyökkel járhat a szállodáknak a közösségi oldalakkal való együttműködés? Vitába száll a kritikusokkal a terület egyik vezető szolgáltatójának legfrissebb közleménye. „A közösségi vásárlás a ma létező leghatékonyabb marketingeszköz, amelyet ha tudatosan és jól használnak, a szálláshelyek ismertségét és vendégszámát is jelentősen növelheti. A tapasztalatok szerint azok a szállodák, amelyek a bónusszal/kuponnal érkező vendégeket ugyanolyan színvonalon szolgálják ki, mint a teljes árat fizetőket, azzal számolhatnak, hogy a hagyományosan vásárló vendégekhez viszonyítva a bónuszos vendégek nagyobb része tér vissza. Fontos tudni azt is, hogy a kedvezményesen megvásárolt szálláslehetőségeket az esetek többségében kiegészítik a vendégek például a gyermekek után fizetendő extra szállásdíjjal vagy más szolgáltatásokkal, amelyek bevétele már teljes egészében a szállodát illeti, és semmilyen jutalékot nem kell fizetni utána. Az Egy-kontinens online szállásszolgáltató például Magyarország piacvezető közösségi vásárlóoldalán az elmúlt fél évben meghirdetett 16 utazási ajánlatával 6400 vendégéjszakát értékesített, és ez a mennyiség egy hagyományos utazási iroda többszörösét jelenti. Egy-egy szálloda ajánlatából a közösségi vásárlóoldal egy hét alatt többet értékesített, mint egy utazási iroda egész évben.

A minőséget szem előtt tartó szálláshelyeknek kiváló lehetőség a közösségi vásárlás, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján, amellett, hogy egy-egy ajánlattal kiugróan nagyszámú vendéget hozhat, a szálláshely vagy szállásszolgáltató ismertségét is rövid idő alatt jelentősen növelheti. Emiatt a közösségi vásárlás kiváló eszköz lehet általában a szálláshelyek kihasználtságának növelésére vagy a kiemelt időszakokon kívüli, kiegyensúlyozottabb szállásértékesítés biztosítására. Különösen figyelemreméltó mindez annak fényében, hogy amíg a hazai szállodai férőhelyek kihasználtsága a Magyar Szállodaszövetség adatai szerint az idei évben is – a négycsillagos hoteleket leszámítva – folyamatosan csökkent, addig a közösségi vásárlás piaca folyamatosan nőtt, sőt új vásárlói rétegeket vonzott az internetre.

A közösségi vásárlóoldalakon értékesített vendégéjszakák egyébként szinte minden mutatóban megegyeznek a hagyományosan értékesített foglalásokkal, tehát a vendégkör összetétele és az egy főre jutó költés tekintetében sincs a két értékesítési mód között számottevő különbség. „A szállodák helykihasználtságát és ismertségét növelő kampányokat nagyon tudatosan lehet megtervezni, ami kifejezetten előnyös a legnagyobb szállodaláncoktól kezdve a legkisebb panziókig” – állítja Träger Tamás, az Egy-kontinens online szállásszolgáltatásokkal foglalkozó cég vezetője. „Partnereink és a vendégek visszajelzése alapján csak pozitív tapasztalatokról tudunk beszámolni, de ezért a közösségi vásárlóoldalnak, ha van, a szállásközvetítőnek és legfőképpen a szálláshelynek is mindent meg kell tennie. Tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a szállodák, amelyek a bónuszos voucherrel érkező vendégeket ugyanúgy fogadták, mint a teljes árat fizetőket, könnyen gazdagodtak fizetőképes, visszatérő vendégekkel és nagyon pozitív webes visszajelzésekkel. A szállodákról rengeteg pozitív visszajelzést olvashatunk egy-egy jól sikerült akció után, ami közvetve is jelentős számú új szállóvendéget jelenthet akár még hónapokkal az akció után is” – folytatta Träger. Ennél nagyobb elérést egyik marketingeszköz sem biztosít, és az eredmény jól számszerűsíthető, hiszen a közösségi vásárlóoldal egészen a szálláshely bejáratáig kíséri a vendégeket, sőt kockázatmentes, hiszen pénzbe csak a tényleges vásárlók után kerül, ráadásul csak utólag.”

Furcsa népség szállja meg a szállodákat Farkas Erika szállodai online marketinggel foglalkozó tanácsadó is úgy gondolja, a hoteleknek óvatosnak kell lenniük a kuponos akciókban való részvétellel. „Fogyasztóként lehet, hogy kihagyhatatlannak ítélhető meg egy féláras ajánlat – például wellnesshétvégék –, azonban szolgáltatóként, szállodai marketingszakértőként azt javaslom: ne dőljünk be! Sokkal többet árt magának a hotel, ha csatlakozik, mint azt elsőre hinnénk… Valójában üzletileg sem éri meg ennyire leárazni a szállást, hiszen itt a hotel a csomagárból harmadárat kap vissza, és lehet, hogy hirtelen megtölti a házat – és jól alakul a telítettség rövid távon –, azonban profitot, de még csak fedezetet sem fog tudni realizálni. Nem is beszélve az erkölcsi károkról, amelyeket helyrehozni a piacon szinte lehetetlen: 1.) Hogyan fog a hotel újra magasabb – valós – árakat kommunikálni, ha egyszer már elhitte a piac, hogy hála a kuponos oldalaknak féláron is létezik náluk teljes értékű szolgáltatás? Marketinges legyen a talpán, aki ki talál újra felfelé ívelő, vendégszerző kommunikációt. A szállodaigazgató pedig nehezen fogja hosszú távon megoldani a helyzetet, és helytállni a tulajdonosok előtt. 2.) Azok a vendégek pedig, akik élnek a féláras lehetőséggel, és felvonulnak a hotelben a bőröndjeikkel – nem bántóan írom, de –, az „olcsóbb” vendégek lesznek. Ők a helyszínen nem fognak fogyasztani, viszont mindent úgy használnak ki, „laknak le”, „spájzolnak el”, mint ha az járna nekik. Úgy érzik, nekik a hotel ugyanazt kell, hogy nyújtsa, mint másoknak, és nemritkán mindenért reklamálnak, miközben olcsó szatyraikban kintről behozott dugiitalok lapulnak. Furcsa népség szállja meg a hotelt… Ha a hotel nem akarja, hogy leárazott, olcsó, középszerű házzá alakuljon, ne dőljön be a féláras akcióknak! A kuponos oldalak jól járnak, a fogyasztók szintén – a hotel viszont nagy árat fizet azért, amit egyébként hosszú távon nem kívánna magának. Mi az egyetlen módszer, amivel a hotel kiaknázhatja a kuponos oldalak akcióit? Ha a hotel nem tud más módszert arra, hogy gyorsan megtöltse a házat, akkor találjon ki olyan akciót a kuponos oldalakra, amely valóban egyszeri, és amely tulajdonképpen csak „belépő termék”. Ezzel az érhető el, hogy a kupon megvásárlói kipróbálják a hotelt, és ott, a helyszínen meggyőzhetővé válnak a jobb szolgáltatásokat jelentő csomag igénybevételére.

Egy konkrét példa Adjon a kuponos oldalon csupán maximum egy kedvezményes éjszakát – semmiképp sem azonnal egy hétvégét! Ez legyen hétköznapra eső éjszaka, amikor egyébként is kevesebb vendég van. Vagy adjon vasárnap éjszakai csomagot – ami valóban a holt szezon megtöltését jelentheti. Ezek, ha olcsóbbak, akkor jogosan, megmagyarázhatóan olcsóbbak, nem csökkentik a hotel renoméját, és ha már ott a vendég, egy-két ügyes trükkel eladható neki egy későbbre szóló, jobb csomag is! Ez már a hotelen és munkatársain, a helyszíni értékesítési trükkön múlik. Mentőövet kívántam adni a hoteleknek ezzel a szakértői tanáccsal, mert látható trend, hogy a hotelek sorra esnek bele a kuponos cégek hálójába, és utólag csalódottan számolgatják veszteségeiket.”

A szerzőről Farkas Erika jogi szakokleveles közgazdász, kis- és középvállalkozási szakértő. Diplomáit a Külkereskedelmi Főiskolán, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, illetve BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskoláján szerezte. A Kék Duna Wellness Hotel**** piaci bevezetése és marketingmunkája fűződik a nevéhez, illetve a Szállodaszoba.hu online szállásfoglalási portál működtetése.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai