A levél áttekintést ad az utaztató ágazatról: leírja, hogy jelenleg kb. 600 vállalkozás tevékenykedik aktívan az utaztatásban, ebből 200-at tagjának tud a 39 évvel ezelőtt megalapított MUISZ. Ez a 200 cég adja a hazai szervezett utaztatás 85%-át, az általuk foglalkoztatottak száma mintegy 3000 fő. A tagirodák forgalma éves szinten több mint 150 milliárd Ft, ebből mintegy 70 milliárd forgalmat bonyolítanak a beutaztató irodák. Utóbbiak komplex programjaikkal sok hazai vállalkozásnak (szálláshelyek, éttermek, idegenvezetők, programgazdák, közlekedési vállalatok, kulturális helyszínek, stb.) jelentenek munkalehetőséget. Külföldi utazásaik megszervezéséhez évente több mint 1 millió magyar állampolgár veszi igénybe az utazási irodákat, a 90 IATA jogosultsággal rendelkező iroda éves forgalma meghaladja a 150 milliárd forintot. (A Malév jegyek 80%- át az utazási irodák adták el). A levél kitér a külföldre utazásokat szervező irodák vagyoni biztosíték kötelezettségére is.
A levél második felében az utazási irodák működését nehezítő tényezőket szedi pontokba a Szövetség. Hangsúlyozzák, az 1990.évi C. törvény a helyi adókról 2013. január 1- től hatályos módosítása az utazási irodák nagy részét, de elősorban az 500 millió éves forgalom feletti irodákat rendkívül hátrányosan érinti, mivel nem vette figyelembe, hogy az utazási irodák közvetítő tevékenységet folytatnak, minimális árréssel. A törvénymódosítás irreális verseny előnyt biztosít a külföldről működő utazási irodáknak. A magyar irodák ezért vagy bezárnak, vagy külföldre települnek. Mindkét esetben elvész a magyar adóbevétel, és munkahelyek százai szűnnek meg. Ez mindenképpen ellentétes a kormányzati törekvéssel. A MUISZ ezért kéri a helyettes államtitkár közbejárását, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az utazási irodák közvetítői tevékenysége is kikerüljön a módosítás hatálya alól.
A levél kitér a fekete utazásszervezésre is. Az utóbbi 2-3 évben jelentős mértékben elszaporodott a jogosulatlan utazásszervezők száma. Nagyon sok fekete szervező teszi közzé ajánlatait az internetes portálokon, de sok iskolai kirándulás és egyesületek által szervezett utazás is ebbe a kategóriába tartozik. Nem egy esetben buszvállalkozások állítanak össze komplett utazási csomagokat, holott jogosultságuk csak az autóbusz bérbeadására lenne. A jogosulatlan utazásszervezés káros az államnak a kieső adóbevételek miatt, hátrányba hozza a súlyos terheket viselő, regisztrált utaztatókat és nem utolsó sorban veszélyes az utazóknak, mivel probléma esetén semmilyen jogorvoslati lehetőségük nincs. A MUISZ becslése szerint a törvényesen működő irodák forgalmán túl további 20-25%-ot tesz ki a „fekete” utazásszervezés aránya.
Jelenleg a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végzi a jogosulatlan utazásszervezők felderítését, szankcionálását, sajnos azonban megfelelő jogosultságok és a szükséges kapacitások hiányában tevékenységük nem elég hatékony. A cél az lenne, hogy az MKEH önállóan, saját maga kutasson fel ilyen eseteket és általában is mindent tegyen meg a fekete utazásszervezés visszaszorítására, írja a Szövetség. Ennek érdekében a MUISZ elkészített egy „Kézikönyv”-et az ellenőrzéseket korábban végző Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság részére, melyet az MKEH –nak is megküldtek.
A levélben a Malév csőd következményeiről, negatív gazdasági hatásairól is beszámolnak. Probléma, hogy a magas költésű MICE szegmens jelentős mértékben visszaesett, ami az incentive beutaztató és konferencia szervező irodák forgalmának csökkenésében mutatkozik meg, a visszaesés a tagszervezeteknél e területen min. 30%-os. Az incentive csoportok miatt szükség lenne egy magyarországi piacra optimalizált, budapesti székhelyű új légitársaságra.
Szintén a Malév csődjéhez tartozik, hogy a MUISZ hónapok óta harcol azért, hogy a magyar utasok pénze, melyet a Malév jegyekre kifizettek, de a csőd miatt elutazni már nem tudtak, visszafizetésre kerülhessen. A pénz a nemzetközi légiforgalmi szabályzat és a magyar csődtörvény eltérő jogi értelmezése miatt jelenleg a IATA-nál van, letétbe helyezve. A magyar utazási irodák nagy részét – a közvetlen károkon és a forgalomkiesésből eredő káron túl – az ún. charge back eljárások során a bankok által jogtalanul az utazási irodákra hárított utaskárok is terhelték.
A MUISZ hangsúlyozta, az utazási irodai rendeleteket (213/1996. és 281/2008. Kormányrendelet) szükséges lenne már a turizmus törvény megalkotása előtt módosítani, mert több pontja is indokolatlanul hátrányos az utazási vállalkozások számára. A rendelet módosítására a Szövetség konkrét javaslatot dolgoz ki, melyet a napokban eljuttat a helyettes államtitkárnak.
Felhívták a figyelmet a vízumproblémákra is: az Öböl térség, India, Törökország beutazói csak igen nehézkesen tudnak a magyar konzulátusokon vízumot szerezni. A Szövetség tisztában van vele, hogy az EU célja a migráció megakadályozása, ez azonban nem jelentheti a tényleges turisták elriasztását, írják.
