Az ENSZ Nevelésügyi, Oktatási és Kulturális Szervezetének párizsi székhelyén a napokban lezajlott tanácskozás nyomán – mint arról a Le Figaro beszámolt - Irina Bokova, a szervezet vezérigazgatója bejelentette: a rendelkezésére álló információk szerint az észak-afrikai ország műemlék-együtteseinek többsége nem szenvedett jóvátehetetlen kárt a konfliktusban   

„Így például Leptis Magnát - Septimius Severus római császár szülővárosát - általában megkímélte a konfliktus” – idézte Bokova asszony szavait a párizsi napilap. – „Ez elsősorban a környék lakóinak köszönhető, akik a legnehezebb időszakokban is a műemlékegyüttes védelmére siettek” – fűzte hozzá.   

Irina Bokova elmondta, hogy az UNESCO folyamatos kapcsolatban állt a líbiai katonai akcióban részt vevő országokkal és a NATO főtitkárával is, és átadta számukra a világörökség részévé nyilvánított műemlék-együttesek pontos földrajzi koordinátáit és térképeit. Ennek az együttműködésnek a folytatásaként az UNESCO elérte, hogy november 22. és december 2. között Bécsben a NATO a kulturális örökség megóvásának módszereire vonatkozó képzést szervezzen.   

Akadtak azonban rossz hírek

is. Francesco Bandarin, az UNESCO kulturális tevékenységét irányító vezérigazgató-helyettese közölte, hogy információi szerint Kyrenében ismeretlen tettesek tönkretettek egy ókori mozaikot, Apollonia múzeumából pedig elloptak három római amforát. A líbiai kulturális örökséget ért legnagyobb csapás azonban az, hogy nyoma veszett a Bengáziban őrzött antik kincsnek, benne mintegy nyolcezer régi arany-, ezüst- és bronzérmével. Bandarin ezt „a régészeti kincsek történetének egyik legnagyobb lopásaként” jellemezte. Az érméket a líbiai nemzeti múzeum régészeti részlege helyezte el egy bengázi kereskedelmi bank egyik páncélkazettájában, amelynek  a konfliktus során nyoma veszett.   

Serenella Ensoli olasz kutató, aki felfedezte a  fosztogatást, Nápolyból érkezett a párizsi tanácskozásra, hogy sürgős lépéseket sürgessen. „A lehető leggyorsabban utána kell járni Bengáziban, hogy mi maradt meg a kazetta tartalmából” – jelentette ki. Ensoli asszony azért is nyugtalan, mert mint elmondta, a kincsről, amelyet Olaszország 1940-ben szállított el Líbiából és csak 1961-ben szolgáltatott vissza, nem készült vizuálisan dokumentált leltár. A kutató csak néhány eltűnt tárgyról rendelkezik fotóval, azok is homályosak. Az Interpol kulturális javakkal foglalkozó osztályának vezetője, Heinz Kind derűlátóbban nyilatkozott. Mint elmondta, az olasz csendőröktől kaptak a kincsre vonatkozó információkat, ezek bekerültek a nemzetközi rendőrhatóság adatbázisába, ami nehezebbé teszi értékesítését a nemzetközi piacon.   

Az UNESCO szakértői előtt

ott lebeg „Bagdad kísértete” – írta a Le Figaro, arra utalva, hogy az iraki főváros múzeumát Szaddám Huszein rendszerének megdöntése idején kirabolták. Francesco Bandarin szerint így Irak vált a régészeti javak évi 13 milliárd eurós forgalmat képviselő csempészetének fő forrásává. Agab Abdallah, a líbiai nemzeti múzeum régészeti osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Líbia nem rendelkezik a kulturális örökség védelmére szolgáló saját infrastruktúrával, mindent a külföldi kulturális missziók szerveztek meg.   

Erre még sokáig szükség lesz, ezért a polgárháború befejeztével az UNESCO maga is állandó irodát nyit Líbiában – közölte Irina Bokova.