'

A falusi turizmus nem egyszerűen vidéki környezetben történő szálláshelyforgalmazás; egy teljesen más életforma megismertetésével szemléletváltásra is ösztönöz – olvasható a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) egyik kiadványában. Nem véletlenül, a falusi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő hosszabb, mint az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken. A falusi magánszállásadás nincs szakmai szervezet minősítéséhez kötve; nem minden, a KSH-nál nyilvántartott szállásadó tagja a FATOSZnak. Az 1994-ben alakult szövetségnek jelenleg 19 megyei tagszervezete működik 1704 taggal. Az általuk minősített vendégházak száma 1340, ezek több mint 30 százaléka négy napraforgós, magas kategóriájú vendégház.

Amint a statisztikákból is látható, egyre többen vállalják a falusi vendégfogadást. A forgalom azonban kétévi emelkedés után tavaly visszaesett. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mi ennek az oka: a valós számok nem biztos, hogy megegyeznek a statisztikákban szereplő adatokkal. Régióként, ezen belül vendégfogadóként azonban igen eltérő a kép, a statisztikák esetenként növekvő keresletet is mutatnak. Az üdülési csekkeket beváltó vendéglátók jelentős többletforgalomra tehettek szert. A falusi turizmusban már rég nem a kihasználatlan „tisztaszoba” alkalmi bérbeadásáról van szó. A falu egyes programjai túl szerények ahhoz, hogy kellő vonzerőt gyakoroljanak. Csak programcsomagok összeállítása, az együttműködés hozza és tartja meg a vendégeket. Szorosan összefogva a faluban fellelhető más programgazdákkal (bortermelők, lovagoltatók, nép- és iparművészek, népdal- és tánckörök, szerencsés esetben termálfürdők, hagyományos ételek és élelmiszer-alapanyagok előállítói) válik jól értékesíthetővé a falusi porta. A magyar turizmusban oly sokszor hiába prédikált összefogásra az önkormányzat és a szálláskiadók, valamint egyéb programszolgáltatók között a falusi turizmusban van a legtöbb biztató kezdet. A közös érdek sehol sem ilyen nyilvánvaló: „A falusi és agroturizmusból származó jövedelem helyben marad és javítja a családok, a gazdasági és civil szervezetek, valamint a helyi önkormányzatok életképességét” – írja tájékoztatójában a FATOSZ. A szövetségnek oroszlánrésze van abban, hogy a falusi turizmus állami támogatást (adókedvezményt, marketingsegítséget) küzdött ki magának. Az unió vidékfejlesztést kedvezményező pályázati lehetőségei is a falusi turizmus javát szolgálják.

Falusi turizmus statisztika

Év	Férőhelyek száma	Vendégek száma			Index	Vendégéjszaka száma			Index
		Külföld	Belföld	Összes		Külföld	Belföld	Összes
2002	38 740	39 919	82 190	122 109	103,9%	215 151	360 379	575 530	108,9%
2003	41 960	33 552	97 906	131 458	107,7%	188 300	398 229	586 529	101,9%
2004	44 365	22 217	107 652	129 869	98,8%	106 970	388 667	495 637	84,5%
Forrás: KSH

Helyi ízek

A Nemzetközi Falusi Turizmus Konferenciáján szeptember végén Egerben a partnerség és a szolgáltatók közötti együttműködés lehetőségei álltak a középpontban. A konferenciát követően a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület titkára, Haász Tamásné mutatta be kínálatukat. Noszvaj a falusi üdültetésben már évtizedek óta élen jár: a festői fekvésű, az ország „legjobb levegője” címmel büszkélkedő település kerek és sokoldalú programot alakított ki a turisták marasztalására. Az Eger zöldövezetében fekvő falvak közül a legnagyobb falusi vendégfogadó kör (75) itt alakult ki. Gondosan őrzik a faluképet, virágosítási versenyt is nyertek. Egy régi, eredeti állapotában megőrzött gazdaház modern funkciót kapott: itt fogadták csapatunkat a helyi gazdasszonyok, kemencében sütött ételekkel, kisüsti pálinkával, borokkal. A füves, gyümölcsfás udvaron, lócán és baklábú asztalok mellett már csak az volt a kérdés, kinek a szilvalekváros (hagyományos, cukor nélkül főzött), kinek a diós sütemények ízlettek jobban. Noszvajon a kézműves mesterek bemutatói, a borkóstolás és pincelátogatás, a túrázás, a lovaskocsizás, a horgászás, a kemencés ételek kóstolása mindenkinek minden időben kellemes kikapcsolódást nyújt. Egy egész domboldalt ölel körül például a Kemencés Vendégház tágas portája. Ha számba vesszük, mennyi szabad, zöld teret, és ehhez teljes összkomfortot (szauna, grillsütő, kemence, modern konyhák) kaphatunk, szívünket máris meghódította a falusi vendéglátás. Innen már csak egy ugrás Egerszalók, ahol a híres hőforrás vizére most építik ki a termálszálló- és -fürdő-komplexumot. Érthetően nagy lendületet vett az egerszalóki falusi turizmus is: a legkeresettebbek közé tartozik a hagyományos, népi stílusú Gerendás vendégház. A Verpelét felé vezető út menti dombon , szinte a táj fölött lebegve a Kohári Pincészet és Vendégház adott kóstolót a helyi borokból. A pincészet feletti apartmanokban kisebb csoport is elhelyezhető. A közeli Demjén község különlegessége a Hegyeskő, melyről csodálatos kilátás nyílik a környékre. Ebből részt kaphatnak a Papp vendégház szerencsés vendégei, hiszen a hátsó napozóteraszon rögtön felejthetőnek tűnnek mindennapi életünk nyűgei. Alkonyodott már, amikor a Mátra déli lankái között fekvő Nagyrédére, Európa egyik legnagyobb, összefüggő szőlőültetvényének meghatározó településére értünk. A helyiek összefogtak, tájjellegű harapnivalóval fogadtak, és természetesen helyi borral búcsúztattak minket.

A lovaskocsizásról már le kellett mondanunk de kedvet kaptunk a visszatérésre, hiszen a bor- és üdülőfalu rengeteg kikapcsolódási lehetőséget kínál (horgászás a rédei tavon, vadászat, kerékpár-, lovastúrák.) Gyümölcsszüretre is érdemes idelátogatni, málna, szamóca, szeder és húsos barack érik a domboldalakon.

Kúriából udvarház

Egy másik tanulmányút a Velencei- tó és a Balaton vidékére vezetett. A pákozdi Katonai Emlékhely mellett többcélú kiállítóház, borozó és a környéki falusi turizmus információs pontja igazítja el a turistákat. Felsőörs védett népi házai, íves boltozatú fehér tornácukkal már magukban is látványosságok. Ráadásul gyönyörű, Árpádkori román templomuk kiemelt műemlék. A felsőörsi Vendégvárók Egyesülete fogja össze a helyi szállásadókat. A finom, házi készítésű lekvárok, pogácsák, a pálinka mellé kínált sós mandula tanúsíthatja, hogy gasztronómiai élménynek sem utolsó egy ilyen falusi üdülés. Az összkomfort mellett tágas, ápolt, füvesített udvarok, meghitt kerti sarkok várják itt a vendégeket. Muzeális értékű az 1862-ben épült, jellegzetes kisnemesi kúriából eredeti állapotban felújított Udvarház étterem, amelynek alig találni párját a vidéki csárdák között. 1997-ben az Udvarház méltán nyerte el az „Év Háza” építészeti elismerést. Délután a Lovasudvar-Vendégház által felkínált szép és rázós lovaskocsizáson vettünk részt, amely a romantikus Malomvölgyön át Lovasra vezetett. Az itteni Kishalász Vendégházat a legszebb Balaton-felvidéki népi építészeti stílusban építették fel. Bent pedig valóságos néprajzi múzeum fogadja a látogatót. A hólyagos csempés, rakott kályha, a búbos kemence népmesei hangulatot idéz. A vadszőlővel befuttatott kerti pavilon mellett a kis dísztónál is akad nyugalmas elmélkedésre alkalmas pad. Békésen legelnek a gazdasszony lovai, és aki kevésbé mozgalmas szórakozást keresi, a pincében kitanulhatja a gyertyaöntés fortélyait is. A Kemenes Porta udvarán vidáman pattogott a tűz a szabadtéri kemencében, a kemenceépítő csángó mester legalább olyan jól játszott a furulyáján, mint amilyen jóízűek lettek az általa sütött juhtúrós kukoricamálé gombócok.

Falusi turizmus, parasztházak nélkül

A „Falusi turizmus európai hete” keretében az érdeklődő újságírók megismerhették a szigetközi falvak vendéglátását is. A Szigetközzel kapcsolatban mindenképp meg kell említenünk a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán kialakult helyzetet. Mint közismert, a szlovák fél a saját területén megvalósította terveit, és Dunacsúnynál elterelte a folyam vizét. A Szigetköz így elvesztette vízutánpótlását, minek következtében rövid idő alatt hatalmas természeti károk keletkeztek. Vízmérnökeinknek csak két év után sikerült elérniük, hogy egy fenékküszöb építésével újra éltető víz csörgedezzen a Szigetközben.

A politikai és szakmai huzavona azonban nemcsak a természetben okozott károkat. Ezen a területen ugyanis a víz és a természet közelsége miatt sok szállásadó és vendéglátó a természetjárókból és a vízituristákból élt meg. A csökkenő állatállománnyal a turisták száma is egyre fogyott, mára azonban már újra felfelé ível mindkét mutató. Sok szállásadónak viszont még ma is problémát jelent, hogy az idő közben bezárt szolgáltatóegységek helyett nem nyílnak újak. Ezzel a problémával küzd Mecsér község is, ahol mindössze egy szállásadóval találkozhat az arra járó. Bár a Dunaparti Panzióban félpanziós ellátás is kérhető, a tulajdonosoknak mégis gondot okoz az, hogy a faluban és a környéken nagyon kevés vendéglátóhely található. A panzión kívül elérhető még egy táborozóhely is a vízituristák számára, akik Mecsér elsődleges látogatóinak számítanak.

A közeli Dunaszeg szálláshelyek szempontjából már kissé jobb helyzetben van. A hat magánszállásnál összesen tíz szoba, bennük huszonnyolc ágy található. Közülük minősítés szempontjából három szállás két napraforgós, kettő három napraforgós és egy négy napraforgós. A falu egyébként nemcsak a természet adta lehetőségekkel próbálja idecsalogatni az érdeklődőket, hanem egy mezőgazdasági motorokat bemutató múzeummal és egy Falumúzeummal. A Dunaszeggel átellenben, a Mosoni-Duna túlpartján fekvő Kunsziget is a saját kezébe vette sorsát. Idén egy egymilliárd forintos beruházásnak köszönhetően létrejöhet az évek óta áhított termálfalu, 1400 négyzetméteren. A kunszigeti termálfürdő létrehozásával Lipót példáját követik. Ez a fürdő, amelyet 2002-ben teljesen felújítottak, a Szigetköz egyik kiemelkedő idegenforgalmi vonzerejévé vált.

A szigetközi falusi turizmusról elmondható, hogy bár a természeti értékek miatt fejlődőképes terület, mégis hiánycikk az igazi parasztházas szállásadás. Ez egyrészt érthető is, mivel a visszatérő dunai árvizek elpusztították ezeket, de felvetődik a kérdés, hogy a bemutatott harminc, negyven, ötvenfős panziók tényleg a falusi turizmus kategóriájába tartoznak-e.

Falusi Turizmus kampányhét Európában

Az EuroGites, a 22 tagországot képviselő Farm és Falusi Turizmus Európai Szövetsége Jaltában, szeptemberben tartotta meg a 2. Európai Falusi Turizmus Kongresszusát. Ehhez kapcsolódva október 7–16. között első ízben hirdette meg a falusi turizmus értékeit népszerűsítő európai kampányhetét. Az idegenforgalom e szektora az unióban több mint 400 000 szálláshelyet és 4 millió férőhelyet kínál. Kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt hatása a kontinens vidéki gazdaságára százmillió eurós nagyságrendű. Tekintettel a növekvő nemzetközi keresletre közös európai szolgáltatási színvonal, egységes európai termék kialakítása a cél. Az EuroGites magyarországi tagja, a FATOSZ és a Magyar Turizmus Rt. az európai kampányhét alkalmából közösen tartott sajtótájékoztatót október 7-én, amelynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar vidék turisztikai kínálatára, vendéglátóira. A hazai akcióhoz 12 megye falusi turizmusának helyi szervezete csatlakozott, a szervezők által összeállított programokra ingyenes vagy kedvezményes részvételi lehetőséget kaptak az érdeklődők. A média képviselői három tanulmányúton gyakorlatban ismerkedhettek meg az ország különböző területein virágzó falusi turizmussal.

Gubancos jogszabályok

A falusi turizmus jóval több, mint az alapvető szállás- és étkezési szolgáltatások biztosítása. Segítségével megőrizhető a hagyományos népi építészet, a kismesterségek és a helyi gasztronómia, fejleszthető az öko-, agrár és aktív turizmus. A falusi turizmus számottevően növelheti a falvak népességmegtartó erejét. Összetettsége okán több minisztériumhoz tartozik, és több bába között néha elvész a gyermek. Valahol elakadt a FATOSZ „Falusi vendégasztal” című, Sípos Jánosné alelnök által szorgalmazott rendelettervezete is, amely lehetővé tenné a helyben termelt és háznál feldolgozott ételek, italok közvetlen értékesítését. Szakértők szerint a falusi turizmusra vonatkozó jogszabályok általában segítik e speciális terület térnyerését (az elmúlt évben például jelentősen nőtt az adókedvezmény), de néhány esetben túl szigorúak. A kiemelt üdülőhelyeken fekvő településeken és a városokban például nem folytatható falusi vendégfogadás, a magyar kisvárosok nagyobb részében pedig a vidékies jelleg biztosított. Ezért ellenzéki képviselők indítványt terjesztettek elő a közelmúltban a kötöttségek részbeni feloldására: nevezetesen, hogy az ötezer fősnél kisebb városi rangú településeken is lehessen falusi vendéglátást folytatni. Értesüléseink szerint a kormány némileg módosítva támogatná az elgondolást: nem lélekszámhoz, hanem a település vidékies jellegéhez kötné a rendelkezés kiterjesztését.

A falusi vendéglátókat is sújtja az ARTISJUS jogvédő hivatalnak a vendéglátóknál lévő tv- és rádiókészülékek használatáért szedett díja, hiszen a legtöbb helyen csak a nyári hónapokban van vendég, és ezek is többnyire csak a háziak saját használatú készülékeit nézik, hallgatják. Az sem szerencsés, hogy csak akkreditált tanintézetek pályázhatnak falusi vendégfogadás oktatására, s ezek túl időigényes és költséges tanfolyamokat szerveznek. Így fordulhat elő, hogy rövidebb idő alatt és alacsonyabb díjért lesz üzletvezető valaki, mint falusi vendégfogadó. Nagyon is sürgető az őstermelői tevékenység, a falusi vendégfogadás, az adózás és nyilvántartás áttekinthető, egymásra épülő jogszabályi hátterének létrehozása.

'