Már az Alpokban is izzadni fogunk?

A klímaváltozás turisztikai hatásairól rendeztek konferenciát az alsó-ausztriai Mostviertelben. A rendezvény fő témája az egyre melegedő telek és az ennek köszönhetően eltűnő síturizmust követő időszakra való felkészülés a középhegységi régiókban – ami egyúttal számos inspiráló ötlettel szolgál a hazai hegyvidéki turizmusfejlesztéshez is.

Szeptember 19-20-án került sor az alsó-ausztriai Mostviertelben a 9. Fenntartható Turizmus Konferenciára. A rendezvénysorozatot 2008-ban hívta életre a térségben a fenntartható turizmusfejlesztésért elnyert EDEN – Kiváló Európai Desztináció díj, aminek köszönhetően nemcsak a közönség, hanem a szakemberek és a tudásmegosztás felé is nyitni kívánt a Mostvierteli Turisztikai Kft.

Az évente változó témakörök középpontjában a klímaváltozás jelentette kézzelfogható kihívásokra adandó válaszok keresése állt, hiszen az Alpok 1500-2000 méter alatti régióiban egyre kevesebb a havas napok száma és a folyamatok modellezése szerint akár 10 év múlva ezek a térségek lemondhatnak a sídesztináció címről, hiába az egyre jobban melegtűrő mesterséges hó rendelkezésre állása. Ráadásul a kiszámíthatatlan hóviszonyok miatt erősödik a napi látogatók aránya, ami – helyi szállás igénybevétele nélkül – rontja a turizmus jövedelmezőségét az ilyen desztinációkban, miközben a mesterséges hó előállítása egyre nagyobb költségeket emészt fel, amit egyes helyeken megosztanak a sípálya üzemeltetők és szolgáltatók.

Karácsonyi vásár a hegytetőn

A globális klímaváltozás jelentette globális kihívások mellett a fő érdeklődés természetesen a konkrét, már megvalósult példákat övezte, ami osztrák, svájci és német előadók is prezentáltak. Az újfajta turisztikai termékek fejlesztését elsősorban két cél köré csoportosítják: a meglévő síturizmus infrastruktúra használata – pl. felvonók – illetve a helyi lakosság elvándorlásának megakadályozása a hegyi régiókból. Ennek megfelelően számos olyan projekt valósult meg az elmúlt időszakban, ami a sípályákat, azok környezetét veszi igénybe: így pl. hegytetőre telepített karácsonyi vásár, fényjátékkal, egyéb vonzerőelemekkel (Graubünden, Svájc), a téli hegyikerékpározás elterjesztése (Dachstein), a felvonók felső állomásainak egyre komolyabb kiépítése, éttermekkel, szálláshelyekkel, ahol már nem a síelés áll a középpontban, hanem a panoráma (Berner Oberland, Stockhornbahn).

A további vonzerő és szolgáltatásfejlesztések spektruma az egyre különlegesebb hegyi építészettől a felvonóállomásokat összekötő új túraútvonalak vagy épp a hegyi korcsolyapályák fejlesztéséig tart. A klimatikus változások kikényszerítette turisztikai termékfejlesztés kulcsa az innováció és a célcsoportok ismerete – és persze a pénz sem nélkülözhető. A magyarok által is jól ismert alsó-ausztriai St. Corona síterepen mintegy 6.5 millió eurót fektette egy hegyi kerékpár útvonalhálózat kialakításába, amivel 12 hónapos kínálatot hoztak létre ebben a témakörben.

Lebontották a sílifteket

Bemutatásra került az a tiroli falu, ahol 2010-ben jövedelmezőségi okok miatt elsőként bontották le a sílifteket és azóta a klímasemleges turisztikai termékeket fejlesztik, sőt kifejezetten gondolnak a ’schlechtwetter gast’-ra, azaz a térséget rossz időben felkereső turistákra. A sílift bontása egyébként nem várt médiafigyelmet váltott ki a német piacon is, ami egyúttal lehetővé tette az új termékfejlesztési irányok bemutatását is.

A hegyi térségekből való elvándorlás megakadályozása érdekében a már régóta középpontban álló helyi termékek felhasználását fokozzák, lehetőség szerint néhány tízkilométeres körből válogatva az alapanyagok többségét, akár egészét. Ennek köszönhetően a mintegy 29 osztrák gasztrodesztinációban (Genussregion) a szakácsok kiterjedt és személyes kapcsolatot jelentő beszállítói hálózattal rendelkeznek, ami lehetővé teszi a vendégek megbízható, autentikus tájékoztatását is – és ez szintén marketingértékkel bír. Ezeket az alulról építkező folyamatokat természetesen a tartományi TDM szervezet promóciója teljesíti ki Alsó-Ausztria ízeinek bemutatásával, a So schmeckt Niederösterreich kampány keretében. (www.soschmecktnoe.at)

Korcsolyapálya az erdőben

A turisztikai termékfejlesztés további jó példája volt az Alpine Ice projekt keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása, ami elsősorban a városban ismert jeges sportok erdei, hegyi környezetbe való ’kitelepítésével’ foglalkozik. Ennek keretében hegyi korcsolyapályák, családi jégparkok épülnek a felvonók közelében, bevezették az ’északi korcsolyázást’, mint új prémium sportlehetőséget, illetve fiatalos, graffitivel díszített módon születnek újjá a hegyi létesítmények.

A vulkánok földje

A konkrét desztinációs szintű példák körét gazdagította a Steirisches Vulkanland, illetve a Bregenzerwald. Az előbbiben a 90-es évek közepétől fordítottak nagyobb figyelmet a turizmusra és mivel úgy értékelték, hogy a ’Délkelet-Stájerország’ megnevezés nem bír elegendő vonzerővel, erős desztinációs márkaépítésbe kezdtek a vulkánok földje témakörben – ezt azóta széleskörű szolgáltatói azonosulás igazolta vissza. Az újfajta pozícionálást a gasztronómia, a kézművesség, az életminőség és az energiafüggetlenség köré szervezték, továbbá a helyben megtermelt jövedelmek 50%-nak helyben való elköltését tűzték ki célul. A vízió nyomán széleskörű vállalkozói együttműködés bontakozott ki, a teljes ellátási láncot helyiek szervezik meg a termeléstől az értékesítésig és a térségbeli nagyobb rendezvényeken a látogatókon kívül 5-10 ezer térségbeli lakos is részt vesz.

A kreatív ipar mint vonzerő

A nyugat-ausztriai Bregenzerwaldban elsősorban a kézművességre alapozták az elmúlt időszak fejlesztéseit, aminek kiágazásait a kreatív iparágakban, a dizájnban, az építészetben sikerült kiteljesíteni, nem utolsó sorban a korábban haldokló szakmák iránt, azokat immár trendiként pozícionálva sikerült a fiatalok érdeklődését is felkelteni. A kulturális fenntarthatóság és a helyi identitás megerősödésének elgondolkodtató összefoglalója az alábbi idézet, amivel a központi kézműves látogatóközpontjukat illetik: ’Ha ebbe az épületbe bemennek a látogatók, akkor magyarázat nélkül is tudják, hogy hol járnak. Ha pedig a helyiek lépnek be ebben az épületbe, akkor tudják, hogy hova tartoznak.’

Összefoglalásként elmondható, hogy az Alpok térségében a klímaváltozás már rövid távon rákényszeríti a turisztikai szereplőket az új termékek fejlesztésére megélhetésük biztosítása érdekében. A példák ugyan első ránézésre távol esnek a magyarországi kihívásoktól, azonban számos esetben, főleg a középhegységeinkben mégis elgondolkodtató a turisztikai fejlesztésekre vonatkozóan, akár a nyári hőség, akár a téli hómentes időszakok jövedelmezőbb turisztikai hasznosítása érdekében.

Víg Tamás, turisztikai szakértő


Máltán tűzijáték festi az eget

Máltán tűzijáték festi az eget 

A színpompás tűzijáték előadások idén április 20. és 30. között öt helyszínen kerülnek megrendezésre.
Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein

Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein 

Emellett a határrendészet mobil egységei továbbra is végezhetnek bejelentetlen ellenőrzéseket.
Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban

Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban 

Fenntarthatóság állt az idei bécsi Ferien Messe fókuszában.
Köln már most focilázban ég

Köln már most focilázban ég 

Kölnben játszik a magyar csapat a futball EB-n. És mi lehet ott a 90 percen túl?
Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek

Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek 

Minden németországi határátkelőnél ellenőrzést tartanak a nyári futball Európa-bajnokság ideje alatt, jelentették be a hivatalos szervek.
Osztrák kisokos áramszünet esetén

Osztrák kisokos áramszünet esetén 

A körlevélből megtudható, hogy mi a teendő és a helyes követendő eljárás egy teljes és tartós áramszünet következtében kialakult helyzetben.
Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával

Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával 

Újabb szakasza készült el az S7-es gyorsforgalmi útnak Ausztriában.
Ha nyár, akkor Ausztria -  vulkánok, kristályok, császári látnivalók

Ha nyár, akkor Ausztria - vulkánok, kristályok, császári látnivalók 

Akik idén nyáron különleges élményeket keresnek, legjobb, ha nem is mennek messzire.
Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést

Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést 

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) magyarországi képviseletének vezetőjével a Klasszis Klub március 21-ei adásában beszélgettünk.
A hely, ahol a hegyi doktor rendel

A hely, ahol a hegyi doktor rendel 

A családi ház, illetve a rendelő, ahol a "Der Bergdoktor", azaz "A hegyi doktor újra rendel" forgatása zajlik immár 17 éve, valóban olyan, mint a filmeken.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.