Mássalhangzó-torlódás, sípálya és partizánkórház

Hiába volt december közepe, a környező országok sípályáinak többségén még alig akadt hó. Ez volt a helyzet Szlovéniában is, ahová munkatársunkat is meghívták „A szlovén lejtők gyöngyszemei” mottóval szervezett túrára. Bár síelni nem sokat tudott, azt megtapasztalhatta, hogy a magyar családoknak jó választás lehet egy téli aktív üdülés célpontjaként a szomszédos ország.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Szlovénia egyaránt kitűnő alternatí­vát ígér azoknak a honfitársainknak, akik most szeretnének belekóstol­ni a téli sportok örömeibe, és azoknak is, akik korábban más országokban hódoltak a szenvedélyüknek. A szlovénok síterepei ugyan általában kisebbek, mint a nyuga­tabbra lévő alpesi országokban, de milyen jó is egy kompakt, átlátható sípark, amikor a gyerekeket vagy a társaság kezdő tagjait szeretnénk szemmel tartani. A Júliai-Al­pokba is viszonylag hosszú az út, de nem mindegy, hogy a célponttól függően öt-hat óra alatt Budapestről autóval odaérhetünk, vagy akár nyolc-tíz, sőt ennél is több órát kell máshová úton töltenünk.

Tudjuk, hogy az osztrák téli üdülőhelyek vonzóak, rendezettek, de a szlovén települé­sek sem különböznek sokban ettől, ráadásul van egyfajta balkáni-szlávos bájuk. A turista minden síterepen nagyon fontos a helybéliek­nek, de Szlovéniában kitüntetett figyelemmel várják a magyarokat is. És ami egyáltalán nem elhanyagolható, hogy Szlovéniában közel sem kell olyan mélyen a pénztárcánkba nyúlnunk, a nagy alpesi országok árainak akár a feléért is megoldható a téli kikapcsolódás. És most lássuk a kiemelt síkörzeteket és hozzájuk kap­csolódóan azokat a környékbeli lehetőségeket, amelyeket lesiklás utánra vagy hószegényebb időben ajánlani lehet. A cikkünkben most kö­vetkező üdülőhelyek mindegyike Ljubljanától számítva fél-egy óra alatt elérhető, Szlovénia fővárosáig pedig Budapestről végig autópá­lyán jó négy óra alatt juthatunk el.

KRANJSKA GORA: AZ EGÉSZ CSALÁDNAK

Az olasz határhoz legközelebb eső meglá­togatott síterep Kranjska Gora tradicionális üdülőfaluból indul, mintegy 1300 méter ma­gasságig jut fel a hegyekbe, 18 felvonójával húsz kilométernyi gondozott lejtő érhető el. A téli és nyári hegyvidéki sportokra (például alpesi síelés, sítúrázás, kerékpározás, hegy­mászás, sziklamászás, jégmászás) egyaránt berendezkedett körzet esetében felesleges is külön kiemelni a családi jelzőt, mert a szemre­vételezett összes síterepre ez ugyanúgy igaz.

Nagy súlyt fektetnek az üzemeltetők arra, hogy a teljesen kezdőktől a profi síelőkig mindenki megtalálja a számára kedves pályát, és a legkisebbeket mindenhol síóvodával, speci­álisan nekik kialakított lejtőkkel és felvonókkal, játszótérrel várják, hogy jó helyen tudhassák őket a felnőttek, amíg ők esetleg a saját tudá­suknak megfelelő pályákon csúsznak. A napi felnőttsíbérlet ára a többi terephez hasonló­an csak kevéssel haladja meg a húsz eurót. Kranjska Gorán is számos csomagajánlattal, kiegészítő szolgáltatással igyekeznek még kedvezőbbé tenni az anyagi feltételeket.

A BOHINJI-VÖLGY ÉS A VOGEL

A körülbelül húsz kilométer hosszúságú völgy, illetve a festői szépségű Bohinji-tó felett helyezkedik el Szlovénia egyik leg­jobban ismert síterepe, a Vogel. A nagy és fület gyötrően gyors drótköteles kabinnal juthatunk fel a Ljubljana vonzáskörzeté­ben jelenleg legnagyobb, mintegy negyven kilométeres pályarendszert magában fog­laló, 1800 méteres magasságig felkúszó síközpontba.

A jelenleg szót azért kell hangsúlyozni, mert a tervek szerint 2864 néven a közelben építik meg a jövőben a legnagyobbnak számí­tó, 47 kilométeres pályarendszert, amely első­sorban kerékpárosparkjával a nyári helyvidéki aktivitásra is erősen építeni fog, kiegyenlítve a hószegényebb évek kisebb télisport-forgal­mát. Az új sportrégió üzembe állítását a ka­pott információ szerint már 2015-re tervezik. Egyébként az elnevezésben szereplő szám Szlovénia (és az egykori Jugoszlávia) legma­gasabb hegycsúcsa, a Triglav magasságára utal. A Vogel üzemeltetői rendkívül büszkék arra, hogy egyedüliként a Triglav Nemzeti Parkon belül fekvő síterepet működtetnek, természetesen az erre vonatkozó követelmé­nyeknek tökéletesen eleget téve.

A környék egyetlen ötcsillagos szállo­dája az Eco Park Hotel, amely – a mellette lévő élményfürdővel együtt – ökológiailag egyedülálló nemzetközi szinten is. A fenn­tarthatóság jegyében energiaszükségletének több mint nyolcvan százalékát önellátóan fedezi, elsősorban hővisszanyeréssel, va­lamint a 400 méteres mélységbe lehatoló hőszivattyúi segítségével.

PÁLYASZÁLLÁS CERKNÓBAN

Cerkno egy festői völgyben megbújó tipikus kistelepülés Goriška régióban. A városka feletti, 1300 méterre felmenő, 18 kilométe­res pályarendszerű sípark 2010-től három egymás utáni évben elnyerte a Szlovénia legjobb síterepe címet. Nem érdemtelenül, hiszen a központ a legkorszerűbb felvonók­kal és létesítményekkel üzemel. A technikai részleteken felül az összefutó felvonók tete­jénél épült vendégház és fogadó is a nyugati szomszédunknál látottak, tapasztaltak szerint épült. Gyönyörűen és praktikusan kialakított, 4–11 személyes apartmanjaiban viszont jóval olcsóbban kaphatunk pályaszállást.

Aki viszont a településen szeretne aludni, annak az ugyanabban a kézben lévő Hotel Cerkno ajánlható. A „retroszálloda” egy­értelműen magán hordozza a szocialista vendégfogadás jegyeit, amin a tulajdonosok tudatosan nem is akarnak változtatni, a felújí­tások alkalmával sem fosztanak meg minket a nosztalgiázás élményétől. A jelenkor köve­telményei szerint épült viszont a szállodával közvetlen összeköttetésben lévő és a saját termálkút vizével táplált uszoda.

A környék egyik nevezetessége a második világháborús Franja Partizánkórház, amely 1943 telétől 1945 májusáig működött a ne­hezen hozzáférhető Pasica hegytorokban. A legnagyobb titokban tartott kórházat (még a sebesülteket is bekötött szemmel szállítot­ták ide) vezetőjéről, Franja Bojc Bidovec or­vosnőről nevezték el. Barakkjaiban működése alatt több mint 500 súlyosan sérült harcost kezeltek, nemcsak szlovénokat, hanem az egész Jugoszlávia területéről származó par­tizánokat, valamint szövetségeseket is.

A partizánkórház a háború után törté­nelmi emlékmű lett, és elnyerte az Európai Örökség megjelölést. A vadregényes környe­zet és történelmi hangulat miatt mindenkinek csak ajánlható a felkeresése.

LEGKÖZELEBB LJUBLJANÁHOZ: A KRVAVEC

A százhektáros, harminc kilométeres pálya­rendszerrel rendelkező Krvavec síközpont 1500 méterről indul, ahová egy hatszemélyes kabinos felvonóval érünk fel. Maga a Krvavec csúcs 1853 méter magas, de nemcsak ide, hanem a majdnem 2000 méteres szomszé­dos Zvohra is fel lehet jutni sílifttel. A napi 15 ezer csúszkáló fogadására méretezett, éves átlagban száz napot működő objektum egyik nagy előnye, hogy Ljubljanából 20-25 perces autózással elérhető. 1600 méteren fekszik, és Szlovénia legmagasabban lévő hegyi szál­lodája a Hotel Krvavec, amely – nem is kell mondani – kitűnő ellátással, sportolás utáni remek lazítással és megfizethető árakkal várja a vendégeket. A Krvavec aljában fekvő Cerklje kisváros és környéke is számos lát­nivalót kínál. Kiemelkedik közülük a patinás, 13. századi gyökerekre visszatekintő Strmol kastély, amelyet a harmincas évek végi ál­lapotnak megfelelően állítottak nemrégiben helyre, és jelenleg különleges atmoszférájú kastélyszállóként működik. A másik kulturális kikapcsolódásra mindenképpen ajánlható nevezetesség a szintén csaknem 800 éves dominikánus kolostor és templom.

A TRIGLAV-KULTUSZ 

A 2864 méter magas és ezzel a Jú­liai-Alpok legmagasabb csúcsának számító Triglav a szlovének nemzeti jelképe, számtalan történet és legenda forrása. Nevét jellegzetes, három fejre emlékeztető csúcsáról kapta. A hozzá fűződő kultusz szerint minden szlo­vénnak egyszer életében fel kell zarán­dokolnia a Triglavra. Ez azonban még a profi hegymászóknak sem egyszerű. Az ok a rossz terepviszonyok és a rend­kívül gyorsan változó időjárás. A ne­hézségeket jól mutatja, hogy bár a két kisebb csúcsot már jóval hamarabb meghódították, a legmagasabbra, a tu­lajdonképpeni Triglavra csak 1778-ban jutottak fel először. A csúcshódítás érdemét jelzi, hogy az Alpok legma­gasabb hegyét, a 4810 méteres Mont Blanc-t is megmászták már ezekben az években.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.