Matyóföldön a halasi csipkecsodák

Ezekben a nyári hetekben Mezőkövesd különleges turisztikai látványossága a halasi csipke kiállítás, amelyet a Matyó Múzeumban láthatnak a látogatók.  A tárlat szeptember közepéig látható.

Azokat, akik a múzeumba látogatnak, a házigazdák először filmvetítésre invitálják, hogy közelebbről is megismerhessék a világhírű halasi csipke történetét, múltját és jelenét.

Több mint százéves hagyomány

Talán kevesen tudják, hogy e híres hungarikum iránt milyen sokan érdeklődnek. Ezt bizonyítja, hogy Európa-szerte és a tengeren túl is számtalan kiállításon mutatták már be a halasi csipkecsodákat. Az érdeklődők 1904-ben láthatták először nemzetközi színtéren ezeket, de azóta is folyamatosan hódítanak.

A magyar kultúrának ez az egyedi különlegessége Kiskunhalasról származik. A dél-alföldi kisvárosban – az országban és világon egyedül – több mint százéves hagyománya van kézzel varrott csipkekészítésnek. Így nem véletlen, hogy ez a különleges termék az elmúlt évszázad során méltó versenytársa lett az ugyancsak nagyhírű brüsszeli és a velencei csipkének. Sőt, több világkiállításon is nagydíjat nyert.

Mindez alapvetően Kiskunhalas egykori polgárának, Dékáni Árpád (1861-1931) iparművésznek, gimnáziumi rajztanárnak köszönhető, aki néprajzi kutatásokat is folytatott. A terveit művészi színvonalon Markovits Mária valósította meg. A halasi csipkében harmonikusan ötvöződik a népi díszítőkincs a reneszánsz, a barokk és a szecessziós motívum és kompozíció gazdagságával.

A készítői egyedi motívumokkal díszítik portékájukat, leginkább magyar virágokkal, lepkével, csodaszarvassal, galambbal, pávával, lányokkal, legényekkel. A három, egymáson keresztbe fektetett hal pedig immár 1935 óta a halasi csipke védjegye. Mindezeket eredeti motívumok felhasználásával, évszázados rajzok alapján, leheletfinom cérnával, hatvanféle, úgynevezett stoppoló öltéstechnikával és fáradságos munkával készítik. A csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta a Magyar Szellemi Kulturális Örökség része.

Ajándék a hírességeknek

Az is érdekességnek számít, hogy az 1902-es megjelenése óta a világ több híressége kapott ajándékba halasi csipkét a magyar államtól. Így például II. János Pál pápa, Hitachi japán hercegnő, a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, illetve II. Erzsébet brit uralkodó is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett. Ezzel is a termék egyediségét és különlegességét reprezentálták az ajándékozók.

Ez a kézzel varrott különlegesség a hazai népművészet fontos része. A mezőkövesdi kiállítást rendező Kiskunhalasi Csipkeház pedig azok közé a műhelyek közé tartozik, amelyek a XX. század fordulóján épültek, fennmaradtak, és jelenleg is működnek. A kövesdi tárlat vendégei azt is megtudhatják, hogy a Kiskunhalasi Csipkeház szervezésében 1998-ban rendezték meg először a csipke világkiállítást, amely jelentős sikert hozott. A Magyar Posta pedig bélyegsorozatot bocsájtott ki a halasiaknak e csodálatos termékéről.

A mai divatnak is része

A szépséges alkotás – mint jeles hungarikum – manapság azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, amely meghódította az egész világot. Így nem véletlen, hogy napjainkban is nagyon sokan érdeklődnek iránta. A mezőkövesdi kiállításon például egy mostanság divatos, de halasi csipkével díszített női ruhát is láthatnak, amellyel elsősorban a látogató hölgyek figyelmét kívánják felhívni. Így a mai kelméknek is részévé is vált ez a nagymúltú érték.


Hamarosan Európa Fesztivál - a 20 éves EU-s csatlakozás ünnepe

Hamarosan Európa Fesztivál - a 20 éves EU-s csatlakozás ünnepe 

A Helló Európa! Fesztivál programjai a szabadság, az európaiság és a sokszínűség jegyében keltik életre Budapest ikonikus helyszíneit, köztereit és épületeit.
Szegeden rendezik a Hőlégballon Világbajnokságot

Szegeden rendezik a Hőlégballon Világbajnokságot 

A sportág legrangosabb versenyére a világ több mint 30 országából várnak résztvevőket.
Kerékpáros kishajókat adtak át a Tisza-tavon

Kerékpáros kishajókat adtak át a Tisza-tavon 

Kerékpáros kishajók teszik még vonzóbbá a Tisza-tavi aktív turizmust.
Speciális módszerrel restaurálják Magyarország legidősebb nagyharangját

Speciális módszerrel restaurálják Magyarország legidősebb nagyharangját 

A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház Szentháromság harangját 300 év után először mozdítják el a helyéről.
15 milliárd forintra pályázhatnak a hazai turisztikai ágazat szereplői

15 milliárd forintra pályázhatnak a hazai turisztikai ágazat szereplői 

Új programot indít a kormány a turisztikai szolgáltatók megsegítése érdekében.
Hamarosan Nevelőszülők Napja a budapesti Állatkertben

Hamarosan Nevelőszülők Napja a budapesti Állatkertben 

Május 12-én, vasárnap rendezi az "Alapítvány a Budapesti Állatkertért" a tavaszi Nevelőszülők Találkozóját, ahová mindenkit sok szeretettel várnak.
Famászó bajnokságot rendeznek Tatán

Famászó bajnokságot rendeznek Tatán 

Igen, ilyen is van: a Magyar Faápolók Egyesülete nemzetközi előírásoknak megfelelő famászó bajnokságot rendez Tatán, az Öreg-tó partján.
Erre kell számítania annak, aki munkát keres

Erre kell számítania annak, aki munkát keres 

Szinte minden vármegyében lelassult a munkaerő-felvétel.
A 25 éven aluliak szja-mentessége felrázta a munkaerőpiacot

A 25 éven aluliak szja-mentessége felrázta a munkaerőpiacot 

Egyre nehezebb helyzetben a munkáltatók.
Dívák és királyok, régi slágerek és holdfényes koncertek:  idén még sokszínűbb a Paloznaki Jazzpiknik

Dívák és királyok, régi slágerek és holdfényes koncertek: idén még sokszínűbb a Paloznaki Jazzpiknik 

Igazi világsztárok, hazai előadók legjava, kedvezményes belépők.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?