hirdetés
hirdetés

Megújul a TDM szakember-képzés

A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség kerekasztal beszélgetésre invitálta hazánk TDM oktatásban résztvevő intézményeinek képviselőit. A találkozó célja az volt, hogy az érintettek megvitassák az EURAC (European Academy of Bozen/Bolzano) térségfejlesztési-és menedzsment intézetének munkatársai részvételével kidolgozott, új TDM menedzser-képzést.

hirdetés

Az MTDMSZ, a BGE és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a magyar turisztikai desztináció menedzsment szervezetek felsővezetői számára Prof. Dr. Harald Pechlaner, az EURAC intézetvezetője irányításával, a program első lépéseként megalkották a Curriculum-tervezetet,  melyet az EURAC két munkatársa, Dr. Elisa Innerhofer és Dr. Manuel Demetz prezentáció formájában ismertetett.

A TDM menedzser személye meghatározó

Dr. Szalók Csilla intézetvezető asszony köszöntőjét követően Semsei Sándor az MTDMSZ elnöke elmondta, a gyulai konferencián már sor került egy kerekasztal beszélgetésre a jelenleg zajló menedzserképzésekről. Mivel Magyarországon a turizmus ezen területe még mindig újként hat sokak számára, lépésekre van szükség a helyzet javításához. A TDM szervezetek sikeres és eredményes tevékenységéhez a menedzser személye a legmeghatározóbb pont. A mai szervezeti rendszer megváltoztatása közös érdek, ehhez újszerű oktatásra van szükség, a minőségi, gyakorlatban hasznosítható tudást adó oktatás kialakításához a képzők együttműködését kéri. A Curriculum lehetne a hazai viszonyokhoz igazított, emelt szintű felnőttképzés formájában, a külföldi jó példákat alapul véve, nemzetközi módszertant alkalmazva, esettanulmányok formájában képezhetnék a jövő TDM menedzsereit.

Stabil háttértudás és kreativitás

A szövetség elképzelése szerint a már hosszú évek tapasztalatával rendelkező vezetők fejében is egészen más, innovativitást, kreativitást és stratégiai gondolkodásmódot magában foglaló szemléletet kell elültetni, ezáltal még hatékonyabban működtethetik az egyes szervezeteket. Sok jó gyakorlat mellett sajnos az egyes térségek hosszú távú sikertelensége mögött az alapvető turisztikai tudás, az alapismeretek hiánya áll. A TDM szervezet a szakma egyik leglényegesebb, legintegráltabb, legszélesebb körű tudást egyesítő egysége kellene, hogy legyen. A szövetség tapasztalatai alapján piaci igény támadt a képzésre, most külföldi segítséget igénybe véve lehetőség van erre. Az a menedzser, aki elvégzi a jelenleg még formálódó, az intézmények javaslataival kiegészülő képzést, előnyre tesz szert. A Curriculum tananyagát a hazai eltérő térségi adottságokhoz kellene igazítani, a best practice alapján. A tervek szerint ezt a magas szintű TDM képzést a szövetség akkreditáltan kínálhatná, illetve az oktatási intézményekkel összehangoltan tennék elérhetővé. Több kérdés felvetődött az egyeztetés során, hogy vajon pontosan kiknek szól a képzés, szükséges van-e valamilyen alapvégzettségre hozzá, illetve hogyan lehetne jól beintegrálni a felsőoktatásba.

A Curriculumról részletesen

Dr. Manuel Demetz ismertette az új képzési programot. A dél-tiroli turisztikai desztináció fejlődéstörténetét ismertette, illetve számadatokkal illusztrálta, milyen eredményeket ért el a térség az utóbbi években, milyen magas szinten művelik a desztináció brand építését. Nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra, az újszerű megoldásokra. A mai turistát egészen más módon kell megszólítani, mint korábban tették, az internet térnyerésének köszönhetően új csatornák nyílnak az üzenet eljuttatásához, az érdeklődés felkeltéséhez. Figyelembe kell venni a trendeket és tendenciákat, például azt a tényt, hogy a jövőben Kína lesz az egyik, ha nem a legfontosabb küldőország Európa számára. A zöld, környezettudatos megoldások, természet közelibb üdülési formák a jövőben előtérbe fognak kerülni. Változnak az utazási szokások, az infrastruktúra. Az utazók speciális elvárásokkal fognak rendelkezni. A változásokhoz pedig a TDM szervezeteknek is alkalmazkodniuk kell, ezt segítheti a képzés. A képzés szerint a siker érdekében mindig figyelembe kell venni a piacot, piackutatás nélkül nehéz kidolgozni egy desztináció kínálatát, a termékeket. Az adottságokra fókuszálva, az autentikus, valódi értékekre épülő TDM lehet sikeres. Értékláncolatot kell megvalósítani, minél több szereplőt bevonva növelni a forrásokat. Nagyon lényeges elem, hogy a TDM szervezet reális, hosszú távú stratégiát dolgozzon ki működéséhez. Dr. Elisa Innerhofer részletezte a Train the trainers programot, mely a szövetség tervei szerint idén tavasszal már el is indulhat. A tréning a TDM képzést kínáló intézmények munkatársai, az oktatók számára kerül kidolgozásra.

Márkázás és jó gyakorlatok

A modulokból álló, komplex, új tananyag figyelmet szentel a piackutatás metódusának, a branding folyamatát elemzi, a kor elvárásainak megfelelően alkalmazható digitális kommunikációs csatornákat tárja fel. A turistát, mint fogyasztót vizsgálja, nagy hangsúlyt helyez a turisztikai termékfejlesztésre és innovációra, az erőforrás-gazdálkodást és fenntarthatóságot figyelembe véve. A projektmenedzsment mikéntje, a jó problémamegoldás, a jó példák követése mind hasznos, a gyakorlatban is hasznosítható tudást adhat. A programról, az új tananyagról a következő hetekben konzultáció kezdődik az intézmények és a szövetség között, hogy a tananyag mely részére van igazán nagy szükség. Az MTDMSZ, az EURAC, a BGE, és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös kezdeményezése elvezethet a hazai TDM rendszer régóta vágyott reformjához.

Fodor Eszter
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai