2012 első fél évében a szállodák 4%-os vendég-, illetve 6%-os vendégéjszakaszámnövekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A négycsillagos szállodák továbbra is kiemelkedően teljesítettek (15%-os vendégszám-növekedés), míg a három- és ötcsillagos egységek a fenti mutatók tekintetében inkább csak stagnáltak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hosszú évek óta tartó vendégszám-növekedés a négycsillagos kategóriában a kínálat jelentős bővülésének is köszönhető. A szobakihasználtság növekedése 2010-től indult el újra, de még mindig a 2007- es szint alatt van. Az ötcsillagosok stagnáló teljesítményében valószínűleg közrejátszott a Malév leállása miatt az üzleti utazók kiesése és a tavalyi EU-elnökség pozitív hatása. Az összes bruttó árbevétel 7%-kal nőtt, amiben szerepet játszhat a tavalyihoz képest gyengébb forinteuró árfolyam is.

Új arab tulajdonosok

Magyarországra az ingatlanpiaci válság előtt sem voltak jellemzőek a hoteltranzakciók, az utóbbi időben ugyanakkor három felső kategóriás szálloda is vevőre talált Budapesten.

Az Intercontinental, Gresham és LeMeridien szállodák vevői egyaránt arab tulajdonosi hátterűek voltak.

Fejlesztések vidéken és Budapesten

Vidéken főleg uniós forrásból felújított, illetve kibővített, többnyire kevés szobával rendelkező szállodákat adtak át. A nagyobbak közül az ETO Park Hotel nyitása történt nemrég, jövőre pedig a kecskeméti Sheratoné várható.

Budapesten a Mellow Mood újabb három szállodát ad át, amelyek közül az ötcsillagos Buddha Bar Klotild Palace és a négycsillagos Estilo Fashion Hotel már megnyílt, a Hősök terén található Mirage Fashion Hotel pedig nyitás előtt áll. Szintén új átadás a belvárosi négycsillagos Zenit Hotel 97 szobával, a Park Inn by Radisson Váci úti egységének nyitása pedig ősszel várható. Továbbra is kérdéses a Rácz Hotel régóta elhúzódó megnyitása, bár ennek az ügye végre rendeződni látszik.

Több külföldi vendégéjszaka

A külföldi vendégéjszakák száma a szállodákban 10%-kal nőtt, míg a belföldieké egy százalékkal. A szobafoglaltság 42,8% volt, ami mindössze 0,2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten a vendégéjszakák száma összességében 8%-kal emelkedett, míg a Balatonon stagnált.

Az átlagos szobaár a január–júniusi időszakban 33 000 forint, 14 200 forint és 9400 forint volt az öt-, négy-, és háromcsillagos szállodákban. Ez mindhárom kategóriában emelkedést jelent, a legnagyobbat, 10%-ot az ötcsillagos kategóriában. A szállodák bruttó szállásdíjbevétele összességében több mint 9%-kal emelkedett.

A Szép-kártya növelheti a belföldi vendégforgalmat

Az eddigi jelek az év első fél évére vonatkozóan biztatóak, elsősorban a külföldi vendégeknek köszönhetően. A belföldi turizmus amúgy is a nyári hónapokban erősödik meg, így talán az eddigi stagnálás után az is emelkedésnek indulhat, akár a már kibocsátott Szép-kártyák felhasználásának köszönhetően. A már elindult szállodafejlesztések lassan kifutnak, banki finanszírozás hiányában pedig uniós támogatás mellett sem nagyon indulhatnak új fejlesztések. A kínálat bővülése ezzel lelassul (nem beszélve a nehéz helyzetbe került bezáró szállodákról), teret nyitva ezzel a jelenlegi kínálat jobb kihasználtságához.

Niklai Ákos: Biztató az arab hátterű befektetők megjelenése

Niklai Ákost, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnökét kérdeztük a Colliers International napokban megjelent, a hazai szállodaipar első fél évét vizsgáló jelentéséről.

–A Colliers International a világ egyik vezető ingatlanügynöksége, és mint ilyen a szektorokat és így a szállodaipart is elsősorban az ingatlanfejlesztés, ingatlanértékesítés, azok potenciálja szempontjából közelíti meg.

Az is érdekes, hogy ugyanabból a Colliersjelentésből milyen eltérő véleményt alkot a sajtó. Míg a TurizmusOnline címe Vége a magyar szállodaboomnak?, addig a Portfolio.hu azt emeli ki, hogy Pozitív kép a hazai hotelpiacról – Egyre több orosz turista. A turizmus és így a szállodák teljesítményét több fontos indikátorral mérik a világban, nemcsak vendégszámmal és vendégéjszakaszámmal, hanem abszolút és fajlagos bevételekkel (OCC, ARR, Revpar, stb.), és figyeljük a szállodák nyereségességét, vizsgáljuk pénzügyi helyzetüket, eladósodottságuk szintjét, míg a tulajdonosok, bankok és befektetők a remélt és megvalósult megtérülést (ROI) tanulmányozzák. 2007–2011 között a hazai szállodai kapacitás 14,6%-kal nőtt, míg a kereslet csak 8,8%-kal bővült. Jelentősen nőtt a magasabb kategóriájú szállodák részaránya, különösen a négycsillagos szállodai szobák száma nőtt jelentősen, mintegy 40%-kal. Érdekes a wellnesstípusú szállodai kapacitás bővülése mintegy 122%-kal, amit a kereslet ilyen mértékben messze nem követett. Sajnálatos módon a fenti ötéves időszakban valamennyi szállodai mutató száma romlott, így a szállodai foglaltság 50,1%-ról 45,9%-ra, a bruttó szobaár 3,6%-kal, a bruttó Revpar 10,3%-kal csökkent. Jellemző, hogy a 14,6%-os kapacitásbővülés ellenére a szállodák összes szobaárbevétele csupán 1,6%-kal nőtt 30%-os infláció mellett, következésképp jövedelmezőségük megroppant, aminek következménye a minőségromlás, a versenyképesség csökkenése, létszámleépítés lett, tetézve a hitelforrások elapadásával. Ebből a helyzetből a kiút csak a vendégéjszakák számának, a szállodai foglaltságoknak két számjegyű emelése és az ezt is meghaladó bevételnövekedés lehet. Ez elérhető lenne megfelelő stratégiák, kormányzati, önkormányzati és vállalati összefogás esetén. Fentiek alapján nem teremt drámai helyzetet az ingatlanpiac érdeklődésének átmeneti csökkenése a magyar szállodai beruházások iránt. Ingatlanpiaci döntések trendjét néhány havi teljesítményjavulás általában nem befolyásolja, így az idei első félévi örömteli teljesítményjavulás nem hoz trendváltozást – foglalta össze álláspontját a neves szállodaipari szakember.

Biztató az arab hátterű befektetők részvétele a tranzakciókban, magas olajjövedelmeikből évek óta másutt is a világban hasonló lépéseket tesznek. Reméljük, hogy a befektetők, az MT Zrt. és a vállalkozók erőfeszítésének, valamint a gazdaság keleti nyitásának eredményeképpen nő az arab vendégek száma a közeli években.

Tekintettel a szállodák alacsony foglaltságára és alacsony bevételi szintjére, a következő években a kereslet élénkítése mellett célszerű lenne a meglévő szállodák minőségének javítása, ezekre EU-s források is felhasználhatók, továbbá a versenyképességük javítása adóztatásuk csökkentése révén (például áfakulcscsökkentés). Ezek megvalósulását követheti majd a bankszektor és a befektetők érdeklődésének megérkezése is – zárta gondolatait dr. Niklai Ákos.