Miért maradt el a világvége 2012-ben?

Az elmúlt évtizedekben annyiszor hirdettek már világ végét, hogy az ember azt gondolná, mindannyian csak nevetünk az újabb teóriákon. A maja naptár állítólagos jóslata mégis lázba hozta a fél világot. Lássuk csak, miért is!?

A maja építők rendkívüli módon értettek a templomépítéshez. A maja kultúra fejlettségét tükrözi, hogy a mesterek a bonyolult hitrendszerhez igazodóan kifinomult építési technikákkal és kiváló szervezőképességgel voltak képesek a szentélyeket megépíteni. Az építészethez keveset értő érdeklődő is könnyen belátja: pontos tervezés és munkaszervezés szükséges ahhoz, hogy a jól ismert teraszos piramisok biztonságosan épülhessenek fel Közép-Amerika hegyei között. Arról már nem is beszélve, hogy ezeknek a biztonságon és esztétikumon kívül számos más elvárásnak is meg kellett felelniük: a maja vallás hittételei szerint kellett az építőmestereknek kialakítaniuk az épületek arányait, tájolását, díszítését.

Reviczky Katalin építész írja A maják építészete című tanulmányában: „Óriási tömeg égetett mészkő kellett a maja építőmestereknek a masszív mészbetonba kialakított építőtestekhez, habarcsfalakhoz és a boltozathoz és legfőképp a mészstukkó bevonathoz, mindenféle építményhez és a hatalmas térlétesítmények stukkópadlójához. Az égetett és utána vízzel oltott meszet homokkal és kőzúzalékkal keverték össze egy nedves, szoborszerűen alakítható anyaggá, amit habarcsként kővel dolgoztak fel és a levegőn megkeményedve egy betonhoz hasonló merev anyaggá alakítottak. (…)

A klasszikus korban egy maja nagyépítkezésen a legnagyobb organizációs teljesítményekhez tartozik – a kőkitermelés és a mészkinyerés mellett – a roppant építőanyagok szállítása. Csodálkozunk az akkori építésvezetők technikai képességén, ha elképzeljük a hatalmas kőoszlopok előállítását, szállítását és felállítását. Quiriguában, a peténi alföld déli részén, 11 méter hosszú oszlopok vannak, 65 tonnás összsúllyal. Ahhoz, hogy egy ekkora kőmonstrumot biztosan és sértetlenül kinyerjenek a kőfejtőből, gömbfákon hosszú távolságon át az építkezésre szállítsák a város szertartási központjába és ott földfeltöltések, faemelők, állványok segítségével függőleges állásba hozzák, első rangú mérnöki teljesítményre volt szükség.

Bár a legnagyobb ráfordítást a terjedelmes anyagfeltöltés jelentett földből, agyagból, kövekből vagy habarcsanyagból. Ezek hatalmas talapzatok voltak, gyakran a környező létesítmények fölé emelve, amikre aztán a tényleges peremépületeket, piramisokat és magastemplomokat építették. Egy ilyen masszív alépítmény könnyen elérheti a több mint egymillió köbméter töltéstérfogatot, és ezt az összes töltést csak emberi erővel kosárról kosárra, szervezetten szállították az építkezésre, igavonó állat, kocsi vagy bármi segédeszköz nélkül. Bizonyára épp olyan körülményes volt egy piramis építésénél (melyek több mint 50 méter magasak voltak) művészi faállványokat felállítani, amik a felfelé növekvő építést kísérték és körülvették.”

Ez azonban még nem minden. Két évvel ezelőtt a National Geographic közzétette egy mexikói kutatócsoport eredményeit. Ezek szerint a maja templomok akusztikailag kapcsolatban állnak a környező hegyek barlangrendszerével, amelyeket a korabeli szertartások alkalmával természetes erősítőként is használhattak. A mérések szerint ugyanis a járatok nagyobb távolságra is tisztán juttatják el a templomból érkező hangokat. Nem tudni, a maják szándékosan használták-e ki ezt a lehetőséget, de kutatók szerint emellett szól, hogy más latin-amerikai indián kultúrákban is létezett hasonló megoldás.

Így vagy úgy: a maják templomai rengeteg műszaki-technikai csodát rejtenek. Ennek egy részét tették tönkre azok a fanatikus világvége-hívők, akik 2012. december 21-én tülekedésükkel és rögtönzött világvége-ünnepségükkel óvatlanul megrongálták a guatemalai ősi maja város, Tikal kettes templomát. Ráadásul a világvége már megint elmaradt.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Évkönyvben olvasható.

Forrás: GyártásTrend


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.