Az öreg kontinens lehető legnagyobb láthatóságát biztosítani hivatott Európa márka már létezik az ETC, Európai Turisztikai Bizottság nagyközönségi honlapján, mint az Petra Hedorfer, a 34 országot tömörítő ETC elnöke és a DZT, Német Turisztikai Hivatal igazgatótanácsának elnöke előadásából kiderült. Mi több, Tom Jenkins, az Európai Utazásszervezők ügyvezető igazgatója szerint már több mint 100 éve, amióta a mai, modern értelemben vett turizmus létezik, van Európának turizmus brand-je. Léteznek azok az értékek, termékek, melyek alapján kontinensünket azonosítják, ezek közt kiemelt helyen szerepel a kulturális sokszínüség és magas minőségű szolgáltatás. Persze ezek grafikailag sokáig nem kerültek megkomponálásra, egységesítésre. A Hedorfer által bemutatott honlapon - mellyel az Európán kívüli küldő piacokat kívánják megszólítani. Europe a never-ending journey, Európa, a soha véget nem érő utazás - áll a szlogen a szárnyakat formáló, semleges, mondhatnánk: politkailag korrekt, mégis kifejező logó mellett.

Régiós, nemzeti és európai márka

A Petra Hedorfert követő előadók közül, azonban többen tűntek elégedetlennek a logóval, illetve a megcélzott küldő piacok összetételével. Stefano Zappala, az olaszországi Lazio regionális minisztere úgy vélte: a logónak magában kell foglalni, mindazt, amit a márka jelent - tájakat, embereket, minőséget. Az egységes brand mellett nem szabad megfeledkezni az országos és régiós brand-ekről sem, utóbbiak elsősorban az európaiak megcélzásában bírnak jelentőséggel. „Európai vagyok, de olasz is” - erősítette meg előbbi véleményét Zappala.

Zappala meglátásához igazodott Paolo Rubini, az ENIT Olasz Turisztikai Hivatal vezérigazgatója. Rubini szintén a nemzeti és európai márkák egyidejű meglétére helyezte a hangsúlyt.

Horacio Diaz del Barco, a Turespana, Spanyol Turisztikai Hivatal vezérigazgató-helyettese szerint az egységes európai márka egyfelől erősítheti az európa-tudatot, másfelől azonban zavaró is lehet a kontinens utazói számára, mert az európaiak kisebb egységekhez, régiókhoz szoktak hozzá. Del Barco szerint akár a harmadik országok esetében is sikeresebb megjelenésre számíthatunk, ha a régiók is saját brand-del jelennek meg.

A hallgatóságból felszólalók közül többen, így Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség ügyvezető testületi tagja, HOTREC kincstárnok üdvözölték az ETC márkaépítés téren kifejtett tevékenységét, de felhívták a figyelmet a diverzitás megtartásának szükségességére, illetve, hogy a távoli küldő piacok estében ne csak a BRIC-országokra (Brazília, Oroszország, India és Kína) összpontosítsunk, hanem további harmadik országokra is. Ezeket illetve a BRIC-országokat - vélte egy másik hozzászóló - ismerni kell, nem csupán számok formájában, hanem pontosan fel kell térképezni az igényeiket. Talán a márkaépítés szempontjából sem mellékes az felvetés, melyet egy felszólaló a BRIC mozaikszó és tartalmának újragondolására tett. Szerinte BRIC helyett célszerűbb lenne a jövőben BIC-et használni, mivel Oroszország nem távoli piac.

Teremtsük meg az utaztatás méltó kereteit

Tom Jenkins mindenestre figyelmeztetett: mielőtt igazán nekilátnánk „brendelni” gondlkozzon el a szakma azon, hogy 20 éves irányelv szabályozza a szervezett utazás formáit, több uniós országban súlytják különadók az utazásszervezőket, a légitársaságokat. Jenkins úgy véli: a turizmus Európa egyik igen fontos export terméke, az exportot pedig nem szokás megadóztatni. Mindennek a tetejébe pedig itt vannak még a vízumhoz jutás nehézségei, melyek miatt évente mintegy 500 ezer európán kívűli utast veszítünk. (helyszínen járt munkatársunktól)