hirdetés
hirdetés

MUISZ: az utazási irodák a covid legnagyobb vesztesei

A koronavírus-járvány időszakában a turizmus ágazaton belül különösen drámai helyzetbe kerültek az utazási irodák, teljesen ellehetetlenült a munkájuk.

hirdetés

Az utaztatók mindennapjai leginkább a munkaerő megtartásáért vívott küzdelemről, a túlélésről, és természetesen az újra indulás terveiről szólnak. A szakmai szervezetek hol közös összefogással, hol külön-külön, hónapok óta kongatják a vészharangokat és kérnek állami segítséget, hogy legféltettebb erőforrásukat, a munkavállalóikat meg tudják tartani.

Mit hozott a 2020-as év az utazási irodai szektor számára?

Az utazási irodák többségének a január és a február a szezonra történő felkészülés időszakát jelenti. Ez a „befektetés” időszaka, sok cég ebben az időszakban nem termel nyereséget.

Márciusban a veszélyhelyzet kihirdetését követően leállt a turizmus, így a beutaztatási, a kiutaztatási, a MICE és az utazásközvetítői tevékenység is. Az utazási irodák bevétel nélkül maradtak egészen június végéig.

Júliusban és augusztusban néhány szomszédos országból érkeztek egyéni vendégek és egy-két csoport, illetve csupán Görögországba indult el a tavalyi évhez képest töredék számú charterjárat. A híradásokban többször szerepelt, hogy a magyarok nagy számban utaztak Horvátországba, azonban tudvalevő, hogy az Adriai-tenger melletti szállásokat döntően egyénileg foglalják le az utasok és nem utazási irodán keresztül. A nemzetközi utazások jelentős csökkenésével a két nyári hónapban elért forgalom alig közelítette meg a korábbi évek azonos időszakának 25 százalékát.

Szeptember első napjától Magyarországon teljes körű utazási korlátozások léptek életbe, az utazási irodák munkája ismét ellehetetlenült, és feltehetően ebben az évben a tendencia már nem változik.

123rf
123rf

A Balaton ment, de ez az utazási irodákon nem segített

A belföldi sikeres marketing kampány ugyan „teltházas Balatont” eredményezett, illetve más magyarországi úti célokra is korábban nem látott forgalmat hozott, de az utazási irodák ebből gyakorlatilag nem részesültek, hiszen az utazni vágyók zöme önállóan szervezi meg itthoni nyaralását.

A kiutaztatással foglalkozó cégek gazdasági helyzetét jelentősen nehezítette az az EU-s irányelv, amely szerint az utasok által lefoglalt, de ellehetetlenült utak részvételi díját kötelezően vissza kell téríteni 14 napon belül az utasoknak. Ezzel szemben a külföldi szolgáltatók (légitársaságok, hajótársaságok, szállodák) többsége nem fizette vissza az utazási irodáknak az általuk átutalt összegeket, hanem helyettük a jövőben leutazható utalványokat adtak. Így az irodáknak olyan összegeket kellett visszatéríteniük, amellyel nem rendelkeztek, mert azok a szolgáltatást közvetlenül nyújtó cégeknél voltak és vannak.

Milyen támogatást vehettek igénybe az utazási irodák?

· 4 havi járulékmentesség

· 3 havi bértámogatás

· hitelmoratórium az év végéig

· Széchenyi Turisztikai Kártya hitelprogram

A Széchenyi Turisztikai Kártya hitelprogram megjelenését követően többen szembesültek azzal, hogy egyes bankok sok esetben túl kockázatosnak ítélik meg az utazási irodai vállalkozásokat, nem nyújtanak hitelt, vagy olyan fedezetet kérnek, amit az utazási irodák nem tudnak vállalni, hiszen nincs olyan értékű ingatlanuk, amit fedezetként be tudnának mutatni. (az irodahelyiségek többnyire bérlemények)

A vagyoni biztosíték összegének csökkentését a szakma örömmel üdvözölte, de a két érintett biztosító társaság a kockázat növekedése, illetve a viszontbiztosítási keretük csökkenése következtében, sok irodával nem kötött szerződést, illetve olyan feltételeket szabtak, amelyeket az irodák közül sokan nem tudtak vállalni. Azoknál a szerencsés irodáknál, akiknek sikerült biztosítást kötni, olyan drasztikus biztosítási díj növekedés tapasztalható, ami az 50%-os vagyoni biztosíték csökkentése mellett sem jelent díjcsökkenést.

MUISZ lobbitevékenysége

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) folyamatosan kéri a döntéshozókat, hogy a közel 1000 utazási iroda mintegy 4500 munkavállalójának munkahelyét segítsen megmenteni további bértámogatással és járulékmentességgel, mert a kormány előrejelzése szerint, a turizmus legkorábban a 2021-es év derekán indulhat újra és addig támogatás nélkül, a szakképzett munkaerő 70 százaléka elhagyja a szakmát, illetve munkanélkülivé válik.

Felmérés a szakma körében

A MUISZ felmérést készített az utazási vállalkozók körében, amely alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

· Az éves bevételt tekintve 2020-ban 79,5 %-kal esett vissza az előző évhez képest az adatot szolgáltató irodák forgalma. Több iroda is beszámolt arról, hogy csaknem 99 %-kal esett vissza a forgalma.

· A beutaztatók esetében a visszaesés mértéke a tavalyi évhez képest 90%.

· A válaszadók 27%-a igényelt, vagy tervez igényelni Széchenyi Turisztikai Kártyát.

· Az utazási irodáknál teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma 58%-kal csökkent 2020. március 1. és 2020. november 1. között.

· A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma közel háromszorosára nőtt.

· Összességében a foglalkoztatottak száma 49%-kal csökkent március 1. és november 1. között.

· Kurzarbeit támogatást az utazási irodákban a munkavállalók 71 % vett igénybe.

· Járulékfizetési kedvezményt az utazási irodákban a munkavállalók 85 % vett igénybe.

(forrás: MUISZ)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai