Múlt, jelen és jövő a Tisza-tónál

30 éves idén a Tisza-tó – ebből az apropóból rendeztek konferenciát a tó körül májusban. A résztvevők arról hallhattak gondolatébresztő előadásokat öt szakterület képviselőitől, hogyan éltek a lehetőségekkel az elmúlt három évtizedben, illetve milyen teendőkre van szükség ahhoz, hogy a jövőben még sikeresebben használják ki a térség lakói a Tisza-tó által kínált értékeket. A szekcióüléseket kirándulások követték, amelyek során a résztvevők megismerkedhettek a régió szépségeivel.

A három nap alatt négy helyszínen – a tiszafüredi Tisza Balneum Thermal Hotelben, a Nádas Panzióban, a poroszlói Fűzfa Pihenőparkban és a kiskörei Vízügyi Szakaszmérnökség főépületében – csaknem 250 fő vett részt a konferencia előadásain és kirándulásain. A szerdai plenáris ülést másnap szekcióülések követték a turizmus, vízügy, területfejlesztés, halgazdálkodás és természetvédelem témakörökben. A konferencia harmadik napján plenáris ülés keretében foglalták össze az addig elhangzottakat, valamint az előadások kapcsán megszületett, a Tisza-tó fejlődésének legfontosabb irányvonalait megfogalmazó ajánlásokat, Aradi Csaba Tisza-tavi miniszteri biztos és Godó Lajos országgyűlési képviselő elnökletével.

A Tisza-tó 30 éves történetét Kerekes László, a Tisza-tavi RIB alelnöke foglalta össze. A tónak köszönhetően megtelepedett turizmus multiplikátor hatásaival a térség településeinek általános gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését mozdította elő. Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára azt hangsúlyozta, hogy szükség van a tározó vízbázist teremtő alapfunkciójának megtartására az öntözővíz-igények mindenkori kielégítése mellett, ugyanakkor a hasznosítási módok között a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom prioritást élvez.

 

TDM-re várva

A csütörtöki turizmus szekcióülésen Budai Zoltán egykori turisztikai helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a turisztikai desztinációmenedzsment- rendszer kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni a régóta jól működő projektiroda (RTPI) tapasztalatait, a két szervezetnek támogatnia kell egymást. A TDM kialakításánál építkezni lehet az olyan alapokra, mint a már létrehozott Tisza-tavi Túraközpont. Követendő példának említette a Bodeni-tó esetét, ahol három ország egy közös irodát működtet a térség turizmusával kapcsolatos feladatok (fejlesztések, programok, marketing) koordinálására. Véleménye szerint a nyáron kiírásra kerülő pályázatok szigorú határidői miatt sürgős lenne a szakmai szervezetek megalakítása.

Molnár Anita, a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projektiroda igazgatója a Tisza-tavi Túraközpont-hálózat (TTH) létrejöttét és fejlődését mutatta be, és kiemelte, hogy az egyesület alkalmas lehet arra, hogy megoldja a térségi TDM felállítását és működését hosszú távon. A Tisza- tónál a természetre épülő aktív turizmusra kell alapozni, hangsúlyozta. A TTH létrehozásával arra törekedtek, hogy kiemeljék azokat a szolgáltatókat, amelyek hajlandóak befizetővé válni. Számukra öszszehangolt marketingkommunikációt alakítottak ki, hogy növeljék a tartózkodási időt. A 2006 őszén létrehozott TTH jelenlegi 30 partnere garantált, minőségi szolgáltatásokat nyújt szigorú kritériumrendszer alapján. A tagoknak folyamatos szakmai találkozókat szerveznek. Cél, hogy a TTH egyfajta védjeggyé váljon. A hálózat 2007-ben Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesület néven jogi formát öltött.

 

Külföldi ingatlantulajdonosok

Michalkó Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogyan és miként jelentkezik a mobilitás a külföldiek ingatlanvásárlásában a Tisza-tónál. Mint kiderült, a Tisza-tó már nemcsak turisztikai desztinációként, hanem élettérként is egyre népszerűbb. Tiszafüred például szerepel az első száz, a külföldiek által legkeresettebb magyar települések között. A térségben a németek a dominánsak, mögöttük messze lemaradva az osztrákok és a hollandok állnak. Mindez a turisztikai fejlődéshez is hozzájárul: a felújított házak javítják a városképet, emellett a külföldiek megjelenése a nyelvtanulási folyamatot is beindítja.

Bujdosó Zoltán, a Károly Róbert Főiskola adjunktusa gondolatébresztő előadást tartott a régióban lehetséges tudatos termékfejlesztésről. A Tisza-tónál három egyedi kínálati terméket emelt ki, ezek a vízparti turizmus, a horgászturizmus és az ökoturizmus. Áttörést jelentett 2005-ben a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény, 2007 a Zöldturizmus éve, a Tiszavirág Ártéri Sétaút és a kikötőfejlesztések. A cél a fenntartható jólét megteremtése, vagyis a helyi lakosság állandó jövedelemforrása a turizmusból, a környezetvédelem figyelembevételével.

Környey Balázs, a Happy Bike Kft. projektmenedzsere bemutatta, hogy olyan kisrégióban, mint a Tisza- tó, kiváló lehetőségek állnak rendelkezésre a kerékpáros-turizmus kialakítására és fenntartható fejlesztésére. A térségen áthaladó Eurovelo 11 kerékpárútvonal nyújtotta lehetőségeket mindenképpen ki kell használni. A régióban 600 járműből álló kerékpárpark létezik. A kerékpárosoknak fontos a jó minőségű utak, jelzőtáblák megléte, a szervizháttér, a kerékpárosbarát szolgáltatói kör, a régió jó megközelíthetősége akár egyénileg, akár közösségi közlekedési eszközökkel, de biztosítani kell a hozzáértő túraszervezést és -vezetést, a csomagszállítást, akár a GPS-kölcsönzést is. Kóródi Márta és László Éva, a Szolnoki Főiskola docensei a Tisza-tóról mint márkáról tartottak előadást. A márkázást az erősödő túlkínálat, a kínálat homogenizálódása indokolja, célja pedig a beazonosíthatóság, a megkülönböztethetőség. Akkor van értelme, ha a márkajelzés valamilyen értéket, többletet jelent. A régiónál a márkaépítés fókuszában az élménynek kell szerepelnie, a meglévő szolgáltatásokon alapuló konkrétabb ígéretekkel. Meg kell keresni a Tisza-tó „leg”-jeit, illetve azokat, amiben a Tisza-tó jobb, mint más régió. A sikeresen márkázott desztináció összetéveszthetetlen, vonzó, ismert, és előnyöket nyújt a turista és a szolgáltatók számára egyaránt.

 

Komplex jövőkép

A konferencia zárónapján a Tiszatavi térségnek és versenyképes turizmusának erősítése érdekében a résztvevők támogatásukról biztosították a „komplex Tisza-tó-projekt” tervezetét, kezdeményezték egy Tisza- tó Fejlesztési Alap létrehozását, valamint kiemelték a természeti értékek fő attrakciójaként a Tisza-tavi Ökocentrum Látogatóközpont megvalósítását. Fontos feladatnak nevezték a természetes halállomány őrzését és megerősítését is. Kezdeményezték továbbá, hogy május 14. legyen a jövőben a Tiszató napja. Az előadások teljes anyaga, valamint az ezek alapján megszületett ajánlások letölthetők a www.tiszatoinfo.hu honlapról.

 

Kajak, bicikli, lovaskocsi

A csütörtöki előadások után a turizmusszekció sportos délutánba kezdett. A konferencia színhelyéül is szolgáló tiszafüredi Tisza Balneum Thermal Hotel előtt kerékpárnyeregbe pattantunk. A kétkerekűekről a TTH gondoskodott. Mintegy 1,5 km kerekezés után csapatunk rövid látogatást tett a Nádas Panzióban, majd a Gulyás Vendégház és Lovastanyára gurultunk tovább. Lecserélve járművünket lovaskocsin folytattuk kalandos utunkat, sőt, a bátrabbak lóhátra pattanva ügettek következő állomásunkig, a Szabics Kikötőig, ahol nem csónakba pattantunk, hanem megnéztünk néhány különleges szálláshelyül szolgáló lakóhajót. Az itt éjszakázók saját stégjükről rögtön motorcsónakba is pattanhatnak. Némi frissítő után gyalogosan tettük meg a Kormorán Kikötőig vezető rövid utat, ahol kajakokba szálltunk. Az evezőcsapások közé kis pihenőt is iktattunk: utunk felénél kikötöttünk az Albatrosz Kikötőben, ahol szusszantunk egyet, majd újult erővel pattantunk vissza a kenukba, hogy megérkezzünk a célba, a Tisza Balneum Thermal Hotelbe.

A Tisza-tó lehetőségeiből ízelítőt adó kirándulás senkit nem hagyott se hidegen, se szárazon… akadtak, akik megmártóztak a Tisza hűvös habjaiban, ha nem is önszántukból!


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.