Múzeumot kapott az újjászületett csetneki csipke

Az 1921-ben született Medgyesiné Vághy Ida, a tavaly, 94 éves korában elhunyt szakoktató példája is igazolja, hogy soha nem késő új dologba kezdeni. A kitartó munka meghozza gyümölcsét.  A női szabó szakoktató 75 éves koránban talált rá a századfordulós csetneki csipkére, és felélesztette a több mint száz éves kézimunkát. Végakaratának megfelelően múzeumot rendezett be a csipkének és alkotója életművének a Debreceni Evangélikus Egyházközség megújított altemplomában. 

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 19-20. század fordulóján – mai szóhasználattal élve – munkahelyet teremtett két nővér a történeti Magyarország területén, a felvidéki Gömör megyei Csetneken. Szontágh Erzsébet és Szontágh Aranka, a bányavidék bányászatának lehanyatlása körüli időkben az ott élők megélhetési gondjait enyhítette a kézimunka bedolgozó háziipar megteremtésével. Akkoriban az úri kisasszonyok és asszonyok körében nagy divatnak örvendett a csipke, főként ruháikat díszítették vele. A két lánytestvér 1904-ben megtanulta az Európa-szerte divatos írországi csipke horgolását, és elhatározta, hogy újratervezve meghonosítja az országban.

A csipke virágkora

Magyaros mintakincset dolgoztak ki, és a következő évben tanfolyamot hirdettek Csetneken a horgolás technikájának, és a minták kialakításának megtanulására. Főként ruhadíszeket horgoltak, mint pl. gallért, ruhabetéteket. 1910-ben élte virágkorát a csipke, kiállításokra jártak, és oklevelekkel tértek haza. Híressé váltak itthon és külföldön, üzletük volt Budapesten. Kézimunka terveiket a csetneki lányok, asszonyok horgolták meg csipkének. 700 asszonynak adtak munkát, megrendelésre dolgoztak. Az I. világháború a vállalkozás kényszerszünetét jelentette. 1917-ben meghalt Erzsébet, de megígértette Arankával, hogy amint lehet, folytatja a munkát. 1921-ben lehetett újra kezdeni a vállalkozást, de az újfajta anyagú ruhákra nem illettek a csipkegallérok, ezért lakástextíliaként született újjá a csipke, például terítőket horgoltak az asszonyok. Aztán a II. világháború elfeledtette a csipkét. Erzsébet 1950-ben halt meg.

Kézimunka egy életen át

Medgyesiné Vághy Ida egész életét a kézművességnek szentelte. Mint annak idején minden iskolás lány, ő is megtanult kézimunkázni. A női szabó mesterséget választotta szakmájául, majd szakoktatói képesítést szerzett, és a debreceni Svetits katolikus gimnáziumban óraadó volt. Színházi varrónőként is dolgozott, a nehéz időkben, leleményesen, otthoni varrodájában varrta a jelmezeket. Később felnőtteket is oktatott kézimunkára, a Petőfi Könyvtár szakkörében. Makramézni (csomózásos technika), kötni, horgolni, hímezni tanította az asszonyokat. 1986-ban az Iparművészeti lektorátus zsűrizte munkái, a ruha kiegészítőket: gallérokat, blúzbetéteket. A budapesti Váci utcai népművészeti üzletben árusították kézimunkáit. A legjelentősebb rendezvény, amin megjelent munkáival, a Clara Szalon bemutatója volt a Hiltonban.

A foszlott csipke titka

A tanárnő 1996-ban, 75 éves korába határozta el, hogy régi-új kézimunkával készül a millenniumra. Egy századfordulós könyvben talált rá a csetneki csipkére. Múzeumokban, örökösöknél, budapesti gyűjtőknél lelt eredeti terítőkre, ruhadíszekre, a Szontágh családnál dokumentumokra. Egy foszlott csipkét tanulmányozva tanítványaival együtt megfejtette készítésének technikáját, és újra tervezték a motívumokat. Kiskunhalason mutatta be a régi-új csipkét. Ezzel felélesztette a századfordulón divatos kézimunkát. Az alkotó hívő ember volt, presbiter a Debreceni Evangélikus Egyházközségnél. Végakaratának megfelelően tovább gondozza a csetneki csipke örökségét az evangélikus egyház, múzeumot rendezett be Medgyesiné Vághy Ida kezei között megújult kézimunkának, és alkotója életművének Kézimunkák és a csetneki magyar csipke újjászületése címmel. A múzeum ingyenesen tekinthető meg.

Dohos pincéből múzeum

A Reformációi emlékutak-zarándokutak című turisztikai pályázaton nyert 50 millió forintot a Debreceni Evangélikus Egyházközség a Miklós úti templom és altemplom megújítására. Az altemplom eddig nem használták, dohos pince voltromos, penészes volt a folyosó, és a belőle nyíló helyiséget. A támogatásból kimélyítették az altemplomot, azaz földet hordtak ki belőle a nagyobb belmagasság érdekében. Kazánházat építettek, fűtést és világítás alakítottak ki. Rendbe hozták a négy helyiséget, két szobában a csipkemúzeum kapott helyet, a harmadikban a gyülekezet története című kiállítás, a negyedikben pedig ifjúsági szobát alakítottak ki. Illemhelyiségeket építettek ki, és a folyosó egyik részén teakonyhát. Modern nyílászárókat állítottak be, és számítógépes állomást internet hozzáféréssel a Reformációi zarándokút honlapjának elérésére. A munkához falat bontottak, és új falakat raktak.


Jöhetnek az ötletek, hogy mivel dobjuk fel Budapestet!

Jöhetnek az ötletek, hogy mivel dobjuk fel Budapestet! 

Jó hír a vállalkozó kedvű, városukat szerető budapestieknek: 2024-ben ismét lesz Budapest Tuning ötletpályázat!
Túrázni hívja a fiatalokat a Valmart és a Pick

Túrázni hívja a fiatalokat a Valmart és a Pick 

A PICK tavaszi kampánya arra buzdítja az embereket, hogy mozduljanak ki a négy fal közül
Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart gondjait

Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart gondjait 

A fővárosi önkormányzat kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról.
Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen

Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen 

Új zenei és művészeti fesztivállal bővül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programkínálata.
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival

Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival 

A Google Utcakép autói idén tavasszal újra visszatérnek a magyar utakra.
Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák

Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák 

Túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg Burger Barna az Országos Kéktúrán készült fotográfiái a Természettudományi Múzeumban
Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez 

A nagyobb rugalmasságra már a pandémia idején is volt igény.
Kertek a turizmusban,  turizmus a kertekben

Kertek a turizmusban, turizmus a kertekben 

Kétnapos, "Kertörökség a turizmusban" címmel konferencia vette kezdetét szerdán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat

Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat 

Több mint 80 kerékpárosbarát szolgáltató készül akcióval hétvégén a Föld napjára. 
Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került

Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került 

Az Év Tájházvezetője elismerést és a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége életműdíjat adták át Szentendrén, a Skanzenben.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.