Nyolc pont a TDM-szervezetek tevékenységéről

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, megerősítvén, hogy a szakmai tanácsadók szerepe kiemelten fontos egy-egy fejlesztés előkészítése és működtetése során, az alábbi nyolc pontban fogalmazta meg a TDM-szervezetek szerepét és teendőit a hazai turizmus versenyképességének erősítésében.

Kiindulás, alapelvek

Versenyképességi ajánlásainkat az alábbi három fő motívummal kívánjuk megalapozni:

1. A TDM több mint pályázat: életképes turizmusirányítási konstrukció, még akkor is, ha a TDM-szervezetek nem jöttek volna létre ekkora számban pályázati források nélkül.

2. A TDM több mint szervezetfejlesztés: a szervezet célja a minél magasabb vendég- és vendégéjszakaszám elérése, továbbá az egyre magasabb fizetőképességgel rendelkező kereslet elérése.

3. A turizmus és így a TDM is gazdasági/üzleti tevékenység (és nem segélyszervezet)

A TDM-fejlesztés indokoltsága: a desztinációk közötti egyre kiélezettebb verseny.

Napjaink talán egyre meghatározóbb és a mindennapokat egyre inkább átható trendje a desztinációk közötti egyre kiélezettebb verseny. Az utazók tapasztaltabbak és műveltebbek, tehát kevésbé az egyes szolgáltatásokat, hanem sokkal inkább a desztináció egésze által ígért élmények összességét keresik. Kínálati oldalon pedig egyre több versenyképes kínálattal rendelkező desztináció jelenik meg világszerte, amelyek a komplexitás mellett egyedit és különlegeset is tudnak nyújtani. Emellett a desztinációk elérése egyre kevesebb akadályba ütközik a globalizáció, a határok jelentőségének csökkenése, valamint a közlekedési eszközök és infrastruktúra elérhetősége és az utazási idők csökkenése révén.

A TDM-szervezetek szerepe és feladata

1. Gazdasági szerep erősítése

A TDM-szervezetek sokrétű feladatainak elvégzé-sét jelentősen akadályozza a napi túlélésért vívott harc, az elnyert támogatások lehívása, a korábban odaígért önkormányzati támogatások „realizálása”, a tagdíjak beszedése, valamint az önálló gazdasági tevékenységek beindítása és pénzügyileg fenntarthatóvá tétele. A TDMSZ-ek tehát nem hasonlíthatók egy garantált működési forrásokkal rendelkező marketingszervezethez, minden piaci, pályázati és lobbilehetőséget latba kell vetniük a desztináció marketingtevékenységeire rendelkezésre álló forrásaik maximalizálása érdekében. Ennek értelmében a TDMSZ inkább hasonlít piaci szereplőhöz (vállalkozáshoz), amelynek célja a profit maximalizálása helyett a marketingre fordítandó források maximalizálása.

2. Ahány hely, annyi szokás, azaz ahány desztináció, annyi szükséglet elv elismerése

Mesterségesek azok a szakmai viták, amelyek a TDMSZ-ek tevékenységi köreit hivatottak meghatározni, mivel ahány desztináció, annyi szükséglet, azaz ahány probléma, annyi megoldási javaslat. Egy néhány tízezres vendégéjszakaszámmal rendelkező desztináció esetében nyilván fontosabb a termék- és vonzerőfejlesztés, míg egy több százezres vendégéjszakaszámmal és egyedi termékkínálattal rendelkező desztináció esetében a branding és az önálló arculat kialakítása lehet a meghatározóbb. A „Meddig terjedjen a TDMSZ-ek kompetenciája?” kérdésre nem lehet egységes választ adni. Ahol nincs garantált programszervező, ott nyilván a TDMSZ fog e deficit betöltésére törekedni. Ahol nincs kerékpárkölcsönző, ott nyithat egyet a TDMSZ. Ahol nincs beutazásokat szervező iroda, ott a TDMSZ fogja ezt az űrt betölteni, és ha kell – egy napon túli tartózkodás esetén –, az utazásszervezői jogosultságot megszerezni. Ahol nincsenek színvonalas és igényes ajándéktárgyak, és senki nincs, aki ezt vállalná, ott lehet, hogy a TDMSZ veszi kézbe az „ajándéktárgyüzletet” is.

3. A turizmus helyi szereplőinek aktivizálása

A lényeg a turizmus helyi szereplőinek aktivizálása, hogy ők jobban magukénak érezzék a desztináció egészében zajló turisztikai folyamatokat, továbbá olyan szereplők is bekapcsolódjanak a közös munkába, akik korábban nem vagy alig vettek részt a helyi turizmusközügyek alakításában. A szereplők aktivizálása leginkább konkrét projektek és megfelelő együttműködések révén érhető el.

4. Komplex mini-marketingszervezetek megerősítése

A helyi TDMSZ-ek mint komplex mini-marketingszervezetek a marketingmix 4P-jének mindegyikét képviselik: a marketingkommunikáció mellett a desztináció szolgáltatásait értékesítik, közvetett és – saját termékeik révén – közvetlen hatást gyakorolnak a termékfejlesztésre, továbbá saját szolgáltatásaik kapcsán önálló árpolitikát is folytatnak. Azt, hogy a fő hangsúlyok hol helyezkednek el, az adott desztináció szükségletei kell, hogy meghatározzák. Minél nagyobb – vendégéjszakaszámban – egy desztináció, annál inkább a branding-márkázás és a marketingkommunikáció kell, hogy a fő prioritásokat képezze, hiszen a magas kereslet feltételezi a megfelelő számú és minőségű piaci szereplőt, akik az „egyéb” feladatokat elvégzik. Kisebb desztinációk esetén minden bizonnyal alaposabban kell „belenyúlni” a termék- és vonzerőfejlesztés, a garantált programfejlesztés stb. vonatkozásaiba.

5. Helyi TDMSZ-ek szorosabb bevonása a már meglévő országos turisztikai marketingstruktúrába

A helyi TDMSZ-ek erősítik a már meglévő országos turisztikai marketingstruktúrát, tehát az MT Zrt.-t és az RMI-ket azáltal, hogy egy-egy desztinációt képviselve valós helyi-térségi partnerként lépnek fel egyegy marketingakció során. Számos jó példa van erre országszerte, ahol a regionális marketingtevékenységeket a helyi szervezetek erősítik pénzügyi (elsősorban pályázati) és szakmai vonatkozásokban egyaránt. A régió számára az MT Zrt. központi támogatása mellett egyre meghatározóbbá válik a helyi (és később majd térségi) szervezetekkel való együttműködés révén elnyerhető forráskiegészítés.

6. Átlátható rendszer kialakítása a helyi szinttől az országos szintig

A közeljövő izgalmas feladata és egyben kihívása a megkezdett, alulról építkező helyi-térségi TDMrendszer regionális és országos szintekkel történő összetalálkoztatása. Ezen folyamatok informálisan már több vonatkozásban meg is előzték a jogszabályitörvényi helyzetet, hiszen az együttműködések már számos helyen és vonatkozásban a jogi vonatkozásoktól függetlenül is jól működnek. Természetesen a szinergiák minél hatékonyabb kihasználása érdekében elkerülhetetlen a jogszabályi környezet fejlesztése, amely napjaink talán egyik legizgalmasabb turizmuspolitikai kihívása. A letisztult és átlátható turizmusmarketing- szervezeti rendszer minden turizmusban tevékenykedő szereplő hosszú távú érdeke.

7. Turisztikai K+F+I erősítése

Mint minden területen, a turizmus területén is komoly relevanciája van a kutatás-fejlesztés és innováció szerepének, főleg a korunkra jellemző, egyre gyorsabb és kiélezettebb versenyhelyzetre tekintettel. A K+F+I-től elvárt legfőbb hozadék a desztinációk vonatkozásában az egyre egyedibb és különlegesebb kínálat kialakítása, valamint az egyre figyelemfelkeltőbb és költséghatékonyabb marketingkommunikációs megoldások. Ehhez fel kell tárni a jó példákat, a releváns trendeket, valamint a korábban még kiaknázatlan vagy csak részben kiaknázott piaci réseket. A piaci visszajelzések elemzése, megfelelő kutatások végzése, valamint egyedi ötletek kifejlesztése és tesztelése tehát nélkülözhetetlen feladatok. A turisztikai K+F+I lehetőségek minél hatékonyabb realizálása érdekében javasoljuk, hogy forduljanak a TUTSZ szakértőihez bizalommal.

8. Humánerőforrás fejlesztése

A pénzügyi problémák túlhangsúlyozása gyakran feledteti a humán tőke szerepét, amely elsősorban a versenyképes tudásban, a megfelelő tapasztalatok meglétében, a kezdeményezőképességben és -készségben, valamint a kapcsolatteremtésben ölt testet. Ezek mindegyike meghatározó szereppel bír egy komplex TDM-szervezet hatékony működtetéséhez, illetve ezek megléte több vonatkozásban is felül tudja írni a pénzügyi nehézségeket, vagy kezelhetőbbé és kiszámíthatóbbá tudja tenni a szervezet előtt álló kihívásokat és feladatokat. Tehát a jól megválasztott munkatársak mellett a munkatársak készségeinek folyamatos fejlesztése is rendkívül fontos feladat.

A véleményeket a szakmai szövetség az info@tutsz.org.hu címre várja!


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.