Bázel a francia–német–svájci hármas határon fekszik, repülotere is három ország között oszlik meg. A svájci Bázel, a német Freiburg és a francia Mulhouse mára EuroAirport névre hallgató légikikötoje mindig is francia földön fogadta az ideérkezoket. Franciaországban lakik, Németországban vásárol és Svájcban dolgozik az igazi bázeli – mondják a helyiek, és vidáman bringájukra kapnak, hogy átkerekezzenek a határ túloldalára venni néhány remek ruhát egy német divatáruüzletben. A költséghatékonyság jegyében. Franciáéknál legolcsóbb lakni, németéknél vásárolni, viszont Svájcban keresnek a legjobban. Jóllehet az eros franknak hátránya is van; éttermi rendelésnél nem csupán a mi gyenge forintunkban, de az euróban keresok is számolgatnak. A Mittlere Brücke hídon a város zöld villamosai csilingelnek, bringán suhan a dolgozó nép, de munka elott még egy csésze kávé belefér. Az óváros sértetlen középkori házai jómódról és békérol tanúskodnak. Valóban, sok történelmi izgalom nem érte ezt a három ország határán elterülo, Nyugat-Európa legfontosabb kereskedelmi útvonala, a Rajna mentén fekvo várost. Nem csoda, hogy olyan karneváli hangulatban tudja ünnepelni a farsangot, ahogy ezen a februári hétvégén láttuk.

Télfelejto hajnali csapás

Hajnali négy óra van. Az utcákon tömeg hömpölyög, a tereken a legjobb helyek már foglaltak, még a lámpavason is emberek csimpaszkodnak, hogy mindent lássanak. Egyszerre csak kialszanak a fények, pillanatnyi néma csend borítja be a várost, mégis, mintha egy örökkévalóságig tartana. Majd élesen hasítja ketté a sötét némaságot ezernyi pikoló füttye, a még sötét tömeg megmozdul. Fények gyúlnak, a sarok felol, a szuk keresztutcából lámpások indulnak meg. Elindult a Morgenstreich, megkezdodött a Bázeli Farsang. Így, csupa nagy kezdobetuvel, mert ezt érdemli egy olyan esemény, egy olyan város, ahol a település apraja-nagyja láthatóan szívvel és lélekkel újra meg újra részt vesz a télfelejton. A legkisebb gyerektol a legvénebb nagyapóig minden korosztály képviselteti magát a nézok közt; az 1920-as évek óta. Ebben a lámpás menetes formában csupán azóta létezik, de a tél búcsúztatásaként ennél régebbi múltra tekint vissza. A farsang Bázel egyik, ha nem a legtöbb vendéget vonzó turisztikai attrakciója. Akár 100 ezren is meglátogathatják a három napon. Szállodai kapacitás van, bár jó elore érdemes foglalni, és messze nem biztos, hogy a belvárosban talál helyet magának az ember. Az éttermek és kocsmák éjjel is nyitva, és szolgálják fel a karnevál elmaradhatatlan étkeit: rántott leves (Mehlsuppe), illetve sajtos és sonkás lepény (quiche) kerül az asztalokra a rajnai borok mellé. Az utcai buli ingyenes, nehéz is lenne érte pénzt szedni, lévén, hogy az egész városban zajlik. De hozzá lehet járulni a költségekhez, már a bázeli pályaudvaron árulják a farsangi kituzoket. A néhány frankos bronztól a több száz frankos aranykituzoig pénztárcától függoen választhatunk, önként. Mégis szinte mindenkin ott díszeleg valamilyen kituzo. Csak mert önkéntes a hozzájárulás és ingyenes az „utcabáli belépo”, nem akarják elsunnyogni a népek azt a néhány frankot. Mert emlék a jelvény a látogatónak, városlakónak, és egy kicsit hozzájárul ahhoz, hogy ez az össznépi vigalom évrol évre megrendezésre kerüljön.

A színfalak mögött

Persze a bázeli farsang már jóval azelott elkezdodik, hogy a hajnali órán a lámpásokat cipelo csoportok nekivágnának a városnak. A színfalak mögött egész évben zajlik készülodés formájában. A felvonuló csoportok az úgynevezett klikkek. Ezek amolyan klubjelleggel muködnek, ide nem lehet csak úgy bekerülni. Ha valaki kiérdemelte a tagságot, kelloen aktívnak kell lennie, hogy benne is maradjon. Nem mindegyiknél feltétel a bázeli lakcím, de elonyt jelent. Ezek a klikkek már az adott év farsangját követoen, ha nem közben, azon törik a fejüket, hogyan lehetne maguk mögé utasítani a többi klikket minél rendhagyóbb lámpásokkal. Ha kipattant az ötlet, el is kezdik „farigcsálni” a lámpást. És fúrják, faragják, csavarozzák, ragasztják, festik és vágják egészen a nagy napig, a következo farsang kezdetéig, amikor egy ugyanilyen hajnali órán neki nem indulnak, hogy újabb három napon, 72 órán keresztül karneválozzanak a város utcáin. Egy-egy csapat áll a vezetokbol, ok menetelnek elöl. Oket követi a hangszeres kíséret; pikulások vagy dobosok. A fúvósok és ütosök közt pedig a cifra lámpások. Ezeken karikatúrák, maró politikai kritika, környezetvédelmi üzenet is szerepel. Vagy semmi, hanem egyszeruen csak remek mualkotás. A klikkek a menetelés közepette néha visszavonulnak klubházaikba. Ezeket a házakat a város tetszoleges pontjain bérli akár több klikk is. Rendszeresen összegyulnek itt év közben. Ezen a három napon egy kicsit minden lelassul az amúgy sem sietos városban. Az utcákon, a tereken álarcos, fejükön lámpást viselo emberek szürcsölik ráérosen kávéjukat egy-egy napsütötte teraszon ezen a kellemesen meleg, késo téli, kora tavaszba hajló napon. Bár nem munkaszünet, ezen a három napon nem mindenki veszi annyira komolyan a munkába menést, a fonökök sem szorös szívuek, hiszen meglehet, elozo éjjel pont az alkalmazottaikkal masíroztak elmaszkírozva, bizarr lámpások fényénél keresztül-kasul a városon.

Három napig untig elég

Még tart a farsang, de azért érezhetoen fárad a nép. A harmadik napra kezd az élet visszarendezodni a normális kerékvágásba. Bár egy-két konfettiszóró, maszkos ember még meg-meglepi a visszavedlett járókeloket egy marék ingnyakba tömött konfettivel. Ezt semmiképp se vegyük zaklatásnak, egy-két héttel késobb már az utolsó szem is kihullik a gallér rejtekeibol. A menetelés már csak a belvárosra összpontosul, könnyen átjutunk a harmadik napra az utolsó szem konfettitol is sebészi gondossággal megszabadított hídon a Tingluey Múzeumba. Az 1925-ben született Jean Tingluey a 20. század talán legismertebb, kinetikus szobrokat készíto muvésze. Nála a legutolsó rozsdás szögnek, elkopott gépszíjnak is felbecsülhetetlen értéke volt, hogy aztán ilyenekbol rakjon össze olyan döbbenetesen ötletes dolgokat, amelyeket a bázeli Tingluey Múzeumban láthatunk. De a várost is díszítik köztéri alkotásai, mint például a Tinglueyszökokút. A muvész muvei is beillenek farsangi menetnek.

Köszönjük a Schweiz Tourismus és a Swiss légitársaság meghívását.