hirdetés
hirdetés

Téli sportok és wellness Karintiában

Sípályáról a vízbe

Ha nem lenne a méter körüli kerítés a Römerbad külső medencéje és a sípálya között, a nap végén a kellemesen fáradt síelő szó szerint a pályáról a vízbe csobbanhatna Bad Kleinkirchheimban. A karintiai síparadicsom a síelés és a fürdőzés különleges kettősét nyújtja.

hirdetés

A klagenfurti medencétől északra komoly szerpentineken kaptat még fel a gépkocsi, mire az utazó megérkezik a majdnem Karintia határán lévő Bad Kleinkirchheimba. A szűk völgyben megtelepült falut a völgy keskenységéhez mérten roppant hegyek veszik körül, amelyek alacsonyabbak és kevésbé csipkézettek, mint a Karintia nyugati végében lévő Grossglockner-Heiligenblut sírégióban magasodók.

A mi hegyeink érzékiek – mondja a Hotel Die Post igazgatója, utalva a környező hegyek női idomokat idéző pajzán domborúságára. Odakint havazik, december elején járunk, hosszú szezonra készülődik a tél – bizakodik az igazgató, és méretes fahasábot tesz a kandallóba. Bő fél évszázada néhány házból állt csupán a település; az egykori posta épületéből lett a szálloda. Ez a fapados drótkötélpálya pedig az első sífelvonó volt – ismerteti az igazgató Bad Kleinkirchheim történetét, régi képeket mutogatva.

Ma 25 felvonó visz fel 103 kilométernyi sípályára. Ez csaknem tizede a tartomány teljes lesiklópályahosszának. Mindenki megtalálja a tudásának és vérmérsékletének megfelelő pályát. A hajmeresztő fekete pályáktól az utazós, erdei kék pályákig terjed a skála. És itt van a Franz Klammer-pálya. Az élő legenda, Bad Kleinkirchheim leghíresebb fia után elnevezett versenypálya, amelyen néhol 35 fokos szakaszok állítják kihívás elé a síelőket. Franz Klammer az 1976-os innsbrucki téli olimpián szerzett lesiklásban aranyat.

A hely síparadicsom, de nem az a fajta, ahol a fáradt síelők a nap végén százas csoportokban tömörülnek valamely felvonó környéki bárban, és néhány kupica Jägermeistertől felajzva topognak ütemesen egy helyben arra, hogy: „Ein, zwei, polizei.” Bad Kleinkirchheim sokkal inkább a családos turisták síterepe. Nem csupán a profi síóvodáknak és a szolgáltatók nagyvonalú családi kedvezményeinek köszönhetően, hanem a szállodák mindegyikében is ötletes gyermekmegőrzők és képzett óvónénik állnak rendelkezésre. Másfelől a téli sporttal kombinálható wellnesst keresőké. Utóbbiak – a két említett halmaz közt persze nagy az átfedés – saját szállodáik wellnessrészlegeiben is megtalálják számításaikat, csakúgy mint a messze földön híres Römerbadban. De honnan a víz? Valóban gyógyvíz, a föld mélyéről. Történt egyszer, hogy egy gróf, Pfalzgraf Poto 1055-ben csatában megsebesülve, menekülve sűrű erdőbe ért, ahol vízforrásra lelt. Sebeit a forrás vizével ápolgatta; gyors és látványos gyógyulás lett az eredmény. A herceg már múlttá vált, a forrás azonban ma is ott csörgedez a mára már középkori város méretű falu, Bad Kleinkirchheim fölött. A régiek egy szentélyt emeltek a forrás fölé. Aki veszi magának a fáradságot mondjuk egy kiadós, gőzgombóccal lezárt vacsora után, és felsétál a hegyoldalba, meg fog lepődni. A szentély ajtaja tárva-nyitva, az enyhén radioaktív víz vígan csörgedez, bent rend, de sehol egy biztonsági őr. Csak a lámpát ne felejtse leoltani az utolsó.

A vízből, ha nem is innen, az ősforrásból, jut a római fürdőbe, azaz Römerbadba. A hagyományos alpesi építészettől némiképp eltérő, de éppen ezért üde színfoltot jelentő fürdő a völgypálya legvégében, a felvonóval átellenben áll. A kívülről visszafogottan modern épület belülről olyan, mintha egy tudományosfantasztikus film díszletei közé csöppenne az ember. A különös, fehér gömbök 13 szaunát és gőzkabint rejtenek. Figyelem: a fürdőruha az öltözőkben marad! Nem mellesleg a fürdőt eredetileg a müncheni Olimpiai stadiont is tervező, stuttgarti Behnisch und Partner iroda álmodta papírra 1979-ben, majd 2006-ban teljesen átépítették. Jóllehet fürdővendégeket már 1884 óta fogadnak a Kirchheim-völgyben, az első szabadtéri fürdő megépültére 1934-ig kellett várni. Ekkortájt kapta a település a Kleinkirchheim – Bad nevet, amelyet 1957-ben módosítottak Bad Kleinkirchheimra. 1977-től pedig a település hivatalosan is használhatja a termálfürdő-minősítést. Innentől már csak két lépés választott el a Römerbadig, illetve kicsit később Ausztria első alpesi wellnessüdülőhelyévé válásáig.

Turracher Höhe – a nagyvilági síterep

Tovább haladva északnak, Karintia és Stájerország határán Ausztria leghóbiztosabb síterepe, a Turracher Höhe vár. Egyike azon síparadicsomoknak, ahol elsőként kezdődik meg a hivatalos osztrák síszezon. Amolyan nagyvilági síterep, ahol a pályán időnként komornyik tűnik fel, egy pohár proseccóra invitál, és amíg a vendég jólesően kortyolgatja a gyöngyöző italt, a komornyik ad néhány jó síelős tippet. Van egy meglehetősen pazar szálló, Hochschober, a völgyben haladó főút melletti tó partján. Szerencsések azok a vendégek, akik december 12-én déli 12 óra 12 perckor épp a szálloda valamelyik ablakán lesnek ki. Ez az a pillanat, amikor a stájer-karintiai határon lévő tó jegén megindulnak a két tartomány küldöttségei, hogy kipróbálják, elbírja-e őket már a jég. Teszik ezt fogadásból, az elnyert összeget pedig a nyertes játszótér építésére vagy egyéb jótékony célra fordítja. Ha netán mégsem fagyna, vagy esne a hó, de csúsznánk, valami adrenalintól átmosott, mámorosító tevékenységre vágynánk, menjünk fel a nyári bobpályára. Hossza nagyjából négyszerese a visegrádinak, a pálya esése pedig néhol valóban hajmeresztő!

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai