hirdetés
hirdetés

Sokszemközt a Dunáról

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az Európa Ház szervezésében hazai civil szervezetek részvételével konferenciának adott otthont október 12-én, pénteken Budapesten „A Duna legjava” címmel.

hirdetés

Az esemény alkalmat adott arra, hogy a világjelenséggé váló turizmusról gyakorlatias, mindenki számára jól érthető és a hagyományostól eltérő megközelítésben lehessen beszélni. Jelentette ez többek között az ökoturizmusnak a nemzeti parkok által kínált lehetőségeinek jobb kihasználását, a kajakosokat vonzó vízivándor programba történő bekapcsolódást, vagy a Duna menti országokat összekötő kerékpárutak tudatos használatát.

A Magyar EU-elnökség idején, 2011-ben fogadták el az Európai Unió Duna Régió Stratégiáját. Alapvető feladata, hogy a folyó vízgyűjtő területén lévő 14 ország közötti együttműködést magasabb szintre emelje az élet legkülönbözőbb területein, jelentsen ez többek között gazdasági növekedést, munkahelyteremtést vagy környezetet védő kezdeményezéseket. Fontos, hogy mindez a térségben élő több mint 100 millió ember jólétét, életminőségének javítását szolgálja.

Magyarország kezdettől fogva aktív szerepet játszott a Duna Stratégia megvalósításában. Tavaly hazánk látta el az elnökséggel járó feladatokat, idén Bulgária a soros. Központi témájuk a turizmus. A bolgár elnökség záróeseményére, az Éves Fórumra október 18-19-én Szófiában kerül sor jelentős magyar részvétellel.

A kulturális örökség európai éve is idén van. S hogy ez milyen jó lehetőségeket kínál Magyarország számára, azt jól példázta az az előadás, mely a dunai limes, az ókori római birodalom határvonalán található építményeket kívánja az UNESCO világörökség programjába felvetetni – és nem mellesleg jól látogatható helyszínekké fejleszteni.

A konferencián elhangzott az is, hogy a Duna vízgyűjtő területe 19 országot érint, a Duna régió stratégiában pedig 14 ország működik együtt. A stratégia megvalósításában abból adódnak a legnagyobb kihívások, hogy a 14 együttműködő ország közül csupán 9 uniós tagállam és a térség országai között nagyok a gazdasági különbségek, ezért nehéz a feladatok összehangolása.

A számos javaslat körül általános tetszést aratott a Duna-kártya gondolata, melynek birtokosa nemcsak itthon, hanem a folyómenti országokban részesülhetne különböző kedvezményekben.

Nagy várakozás előzött meg három előadást is, a Bringás vándorok – iskolai kerékpáros oktatás Magyarországon (Abelovszky Tamás, a Bringa Akadémia programvezetője), Horgászok, horgászturisták és nemzetközi rendezvények Magyarországon (dr. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke (MOHOSZ),valamint a hazai vízi turizmusért – Vízivándor, program a vízitúra megállóhelyek minősítéséről Magyarországon (Foltán László, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség projektvezetője).

Mindhárman azon a véleményen voltak, hogy a nagyobb sikerek elérésért az infrastruktúrát kell növelni minden helyen, mert például ahol a turista megáll, legalapvetőbb a vizesblokk kialakítása.

Bódi Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai