2009 júliusában kezdődött az ún. gördülő – vagyis évente frissített – marketingstratégia aktualizálása és a marketingterv előkészítése a fő irányvonalak meghatározásával, majd augusztus közepére készítették el az egyes szakmai igazgatóságok, a külképviseletek és a regionális marketingigazgatóságok az előzetes terveiket – tudtuk meg Kiss Kornéliától, a szervezet Piac- és Termékmenedzsment Irodájának vezetőjétől. A szeptemberi szakmai kerekasztal-beszélgetésen a Budapest Airport Zrt., a Danubius Hotels Nyrt., a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület, a Hunguest Hotels Zrt., a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, a Magyar Szállodaszövetség, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, a Nemzeti Turisztikai Bizottság, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága és a Tourinform Szövetség képviselője vett részt. A marketingstratégia és -terv tervezetét közel 200 intézménynek és szakembernek küldték ki véleményezésre, amelyek közül húsz szakmai szervezet élt a lehetőséggel.

Egységes arculat, más-más hangsúlyok

A nemzeti turisztikai marketingszervezet 2009-től az – MT Zrt. által 2007-ben elkészített márkastratégia alapján kidolgozott és 2008-ban először külföldön bevezetett – új turisztikai arculatot minden piacon és minden marketingeszközön következetesen alkalmazva jelenik meg kül- és belföldön egyaránt. Ezen belül természetesen az adott piacra szabva, a jellegzetességek és sajátosságok figyelembe vételével kommunikál a szervezet. Erre vonatkozóan már tavaly is láthattunk példát, amikor a szlogenek egy nyelvterületen belül is igazodtak a helyi szokásokhoz, attitűdökhöz. Szűcs Balázs marketingigazgató elmondta, hogy a legnagyobb példányszámú „Magyarország” című kiadvány éppen ez okból nem is központilag készül, és még az osztrák, a német és a svájci kiadvány között is jelentős eltérések találhatók, nemcsak a beutaztatók tekintetében, de magában a termékkínálatban is.

Az országunkról megfogalmazott üzenet szerint Magyarország sokszínű ország, ahol minden egy karnyújtásnyira található: mediterrán „tengerpart” és törökfürdők, Bugac és Forma–1, Lánchíd és Müpa, Margitsziget és Sziget Fesztivál, minaret és bazilika, puszta és az Alpok lába, Aquincum és Fertőd, wellness és halászlé. A turisztikai országmárka pillérei: Budapest egyedülálló fekvése, történelme, kultúrája, öröksége; a programlehetőségek változatossága; az ország sokszínűsége; a tömegturizmus hiánya; a személyesség és a szívélyes magyar vendégfogadás, valamint a viszonylagos érintetlenség.

Termékek, desztinációk

A belföldi marketingtevékenységnek a hazai turizmus sikertörténetét jelentő témaévek adják a keretét. A kezdeményezés eredményességét jelzi, hogy szinte minden évben akadt olyan program, amely azóta hagyománnyá vált (például a Torkos Csütörtök vagy a Nyitott Pince Napok). Az idei Kulturális Turizmus Évének folytatásaként is felfogható a 2010-ben rendezendő Fesztiválok Éve, amelyet 2011-ben az Egészségturizmus Éve követ majd. Ezenkívül a természetes vizek (Balaton és egyéb vízpartjaink), az eseményturizmus, valamint az egészségturizmus lesznek fókuszban.

A külföld felé népszerűsített termékek és desztinációk listája annyiban különbözik, hogy kiemelt szerepet kap Budapest és környéke, s általában a városlátogatások népszerűsítése, továbbá a hivatásturizmus. 2010-ben természetesen mind belföldön, mind pedig külföldön hangsúlyosan jelenik meg a marketingkommunikációban a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program is.

Budapest hivatásszerűen

A beutazóturizmusban Budapest főszerepe vitathatatlan, hiszen minden 100 forintból 70-et a fővárosban költenek el a turisták. A főváros számos külföldi első és gyakran egyetlen találkozása az országgal. Budapest imázsa egy Duna-parti, izgalmas, élvezetes, nagystílű metropolisz élményvilágára épül, amely Európa közepén gazdag kultúrával, egyedi gasztronómiával és fürdőélményekkel várja vendégeit. Idén a Budapest Winter Invitation mintájára először került megrendezésre a nyári szezonban a Budapest Summer Adventure kampány, amelyet idén télen először követ a BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. kezdeményezésére, a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával megszervezett Budapesti Téli Fesztivál. Mivel a városlátogatások ideje a tavaszi és az őszi szezon, a nyári és téli kampány segíti a kapacitások kihasználását. 

A legmagasabb fajlagos költést hozó, meghatározó turisztikai termékünk a hivatásturizmus (MICE), sajnálatos módon a válság leginkább ezt a területet sújtotta. Budapesten elsősorban az 500 főig rendelkezésre álló, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő létesítmények, vidéken pedig a gyors ütemben fejlődő vidéki konferenciaközpontok adta új lehetőségek piacra segítése a cél. A Syma Csarnokhoz kapcsolódó, 2011-ben megépülő, több mint 5000 fő befogadóképességű konferencia- központ, illetve a Hungexpo területén megvalósult fejlesztések a jövőben új lehetőségeket kínálnak pozíciónk erősítésére az üzleti turizmus területén. Magyarország – a Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodáján keresztül – aktív tagja a legnagyobb szakmai szervezeteknek, az ICCA-nak és az UIA-nak, de az MT Zrt. a jövőbeni önálló Budapesti Kongresszusi Irodával is stratégiai partnerségre törekszik. A tervben megfogalmazott üzenet azt sugallja, hogy Magyarország vonzó úti célja az incentive turizmusnak és ideális helyszíne a közepes méretű és kisebb konferenciáknak: a közép-európai fekvés, a sikeres tudományos élet, a kiegyensúlyozott külgazdasági kapcsolatok mellett a konferenciaturizmushoz kapcsolódó, magas színvonalú infrastruktúra is segít a várost ideális konferencia helyszínként promotálni. A konferenciára érkező szakembereket szabadidejükben Budapest történelmi fürdői, wellness- szolgáltatásai, aktív kikapcsolódási lehetőségei, gasztronómiája és gazdag kulturális kínálata várja.

A magyar tenger

A Balaton a belföldi és a beutazó turizmusban is mindig népszerű volt, bár az évtizedek során változó vendégkörrel. Mivel a magyar tengert sokan szezonális úti célnak tartják, a következő évek feladata a tó négy évszakos desztinációvá való fejlesztése. A Balaton újrapozícionálása érdekében a szervezet keresi az új, magas minőséget képviselő szolgáltatások létrehozóival és működtetőivel, továbbá a balatoni turizmusforgalom élénkítésében érintett szervezetekkel, intézményekkel és önkormányzatokkal való együttműködést.

A tóval kapcsolatos üzenetekben a Balaton mint Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava jelenik meg, amely nemcsak fürdőzésre alkalmas, de számos aktív és passzív kikapcsolódási lehetőséget is biztosít minden generáció számára. A Balaton egész évben vonzó úti cél lehet: nyáron fürdőzésre és vízi sportokra, a part közeli települések pedig gyönyörű természeti környezetben kínálnak egész évben élvezhető gyógy- és wellness- szolgáltatásokat, kulturális látnivalókat és programokat, aktív kikapcsolódási lehetőségeket és gasztronómiai élményeket, valamint a konferencia- és incentiveturizmus számára ideális helyszíneket.

Ép testben, ép lélek

Hazánk a termálvízben leggazdagabb öt ország közé tartozik a világon. A gyógy- és wellness-turizmussal kapcsolatos üzenet Magyarország ezen „nagyhatalmi” státuszát hivatott erősíteni, ahol a több évszázados bevált gyógyászati módszerek mellett jelen van a legmodernebb technika. A folyamatosan fejlődő, gyógyturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra biztosítja a szolgáltatásokhoz való gyors hozzáférést (szemben a várólistákkal, hiány-beavatkozásokkal) és a kedvező ár-érték arányt. További előnyünk a kellemes éghajlat, a szép természeti környezet, a termálvízre épülő korszerű termékek és eljárások.

Egészségturisztikai kínálatunk vonzerejét növeli a kiegészítő termékek változatos kínálata az aktív és a kulturális turizmus területén egyaránt. A következő években a Magyarországon igénybe vehető fiatalító- szépítő kezelések promóciójával egy új szegmenst is szeretnének az országba vonzani.

Vendégbarát Magyarország

Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából, a Magyar Turizmus Zrt. részvételével jövő nyár elején indul majd a „Vendégbarát Magyarország” kampány, amely a szakmában dolgozók és a lakosság figyelmét szeretné felhívni a turizmus szerepére és a vendégbarát attitűd fontosságára. „Azt szeretnénk, ha közbeszéd tárgya lenne a turizmus, s ennek érdekében a jó példákat szeretnénk előtérbe helyezni. A tömegkommunikációs eszközökön, (TV, rádió, újság), valamint utcai akciókon keresztül juttatnánk el az üzenetet az emberekhez. Természetesen egy interaktív honlap is indul” – foglalta össze Szűcs Balázs a kampány lényegét. A hároméves stratégia és a marketingterv a www.itthon.hu honlap szakmai oldalairól teljes terjedelemben letölthető.