hirdetés
hirdetés

Szellemi örökséggé válna a fertálymesterség

Kezdeményezi az egri fertálymesteri hagyománynak a Nemzeti Szellemi Örökség Névjegyzékbe történő felvételét az Egri Fertálymesteri Testület - tájékoztatta kedden az MTI-t az egyesület vezetője.

hirdetés

A Hevesi megyeszékhelyen a török hódoltság után kialakult "önkormányzati" tisztséget 1996-ban élesztette újjá az Egri Lokálpatrióta Egylet, és a hagyomány azóta is fontos szerepet visz a város kulturális életében - emlékezetett Várkonyi György.

Mint elmondta: a névjegyzékbe olyan hagyományos népszokások kerülhetnek felvételre, amelyek ma is közösségteremtő, közösségépítő jellegűek. Ezt a pályázat keretében fotókkal, egy legalább 10 perces kisfilmmel és dokumentumokkal kell bizonyítani az aspiráns népszokást gondozó egyesületnek.

A fertálymesteri hagyomány pályázatát várhatóan szeptemberben bírálja el az erre illetékes, szentendrei központú intézmény.

A kezdeményezés sikere elsősorban PR-előnyt jelentene a város számára, ami növelheti a település idegenforgalmát és hasznos lehet különböző pályázatok esetében is - mondta a Várkonyi György, aki a fertálymesteri testület kapitánya is egyben.

A több évszázados hagyománynak megfelelően évről-évre februárban iktatják be a bazilikában, illetve a városházán megtartott látványos ünnepség keretében a település 14 új fertálymesterét.

A tisztség egykoron a mai önkormányzati képviselői címnek felelt meg, manapság csak erkölcsi elismerést jelent a felavatottak számára.
A beiktatási ünnepség szentmisével kezdődik a bazilikában, majd a most távozó és a beiktatásukra váró új fertálymesterek díszes hada átvonul a Városházára, ahol a település aktuális polgármestere "kiveszi" belőlük a fertálymesteri esküt.

"Vedd a válladra a százráncú köpenyt, amely Egerben nagyobb becsben áll, mint az ősi Rómában a szenátorok bíborszegélyű tógája" - ezen szavak kíséretében emelik át a tisztséget jelképező köpenyt a 14 leköszönő polgár válláról az új fertálymesterek vállára. Végül a testület kapitánya a szalagos bottal fertálymesterré "veri" a jelölteket.

Az egri fertálymesterekről, akik a feltételek szerint csak köztiszteletben álló, tősgyökeres egri polgárok lehettek, először a XVIII. század elején tesznek említést a krónikák.

Az egyes negyedek, vagy ahogyan Egerben nevezik a városrészeket, hóstyák élén álló tisztségviselőknek olyannyira nagy volt a hatalmuk, hogy saját kerületükben akár adót is kivethettek, illetve a város központi elöljárói a közvetítésükkel tudatták rendelkezéseiket a lakossággal.

Felavatásukra az úgynevezett suttogókat - ma úgy mondanánk, hogy jelölőgyűléseket - követően minden évben a Szent Apollónia napját megelőző szombaton került sor, egészen 1949-ig, a tisztség megszüntetéséig.

A várost természetesen továbbra is az önkormányzat irányítja, ám a látványos szertartás évről évre sok turistát vonz Egerbe, illetve újra rangos elismerést jelent az egri polgároknak, ha fertálymesterré avatják őket.

Ugyanakkor a fertálymesterek rendszeres szereplői a településen tartott ünnepségeknek, fesztiváloknak.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint megszavazzák a VII. kerületi lakók, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig lehessenek nyitva a kerületben?

Kiadónk társoldalai