hirdetés
hirdetés

A jövő évi költségvetés nyertese a kultúra

TC: lehet kétmilliárd forinttal kevesebb?

A kormány benyújtotta a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát az Országgyűlésnek; ebben a kabinet 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol – jelentette be október elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

hirdetés

A tervezet szerint több pénzből gazdálkodhat többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A jövő évi költségvetés azonban mostohagyerekként bánik a turizmussal. Az ágazatra csak annyi pénz jut 2014-ben, amennyi az idén maradt a költségvetési zárolás után, vagyis jelentősen kevesebb, mint az utóbbi évek bármelyikében. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) azonnal közleményt adott ki, amelyben a TC emelését kéri, három szakmai szervezet közös nyilatkozatában pedig a Szép-kártya feltételeinek megváltozatása mellett szállt síkra.

AGRÁRMARKETING: SPÓROLÁS

A jövő évi központi költségvetési törvényjavaslat szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – a tárcához tartozik a turisztikai célelőirányzat is – kiadása 594,217 milliárd forint lehet a 2013. évi 574,355 milliárd forinttal szemben. A tárcához tartozó területek jövő évi költségvetése 238,798 milliárd forintra emelkedik az idei 214,588 milliárd forintról.

A turisztikai célelőirányzat (TC) 2014. évi teljes támogatási előirányzata 9,996 milliárd forint. Csökkenni fog tehát a turizmusmarketingre fordítható összeg, ami egyébként az idei évben sem volt túl magas. Mint ismeretes, 2012-re a TC kiadási és támogatási előirányzatát eredetileg mintegy 11 milliárd forintban határozta meg az Országgyűlés, majd év közben a forrásátcsoportosításoknak, a visszaérkezett bevételek előirányzatosításának és a zárolásoknak köszönhetően a támogatás összege 12,264 milliárd forintra emelkedett. Az idei évben is közel hasonló összeg jutott volna a turizmusra, 2013-ban a turisztikai célelőirányzatot 12,498 milliárd forintban határozták meg. A valóságban végül mégsem gazdálkodhatott ennyiből egy költségvetési zárolás miatt, erről lásd részletesebben keretes írásunkat. Ezen az összegen szinte fele-fele arányban a Magyar Turizmus Zrt. és a Forma–1 osztozik. Az idei büdzséhez képest tehát több mint kétmilliárd forinttal kevesebb jut jövőre a Magyar Turizmus Zrt. működésére, marketingtervének megvalósítására. Jócskán csökken az agrármarketing-büdzsé is: a célelőirányzat jövő évi teljes támogatási előirányzata 855,9 millió forint, szemben az idei 3,144 milliárddal.

ÉRZÉKI CSALÓDÁS A CSÖKKENÉS?


Az idei évre tervezett 12,498 milliárd forint helyett jövőre csupán 9,996 milliárd forint
forrást különítene el a kormányzat a turisztikai célelőirányzat céljaira. Szerettük
volna megtudni, milyen indokkal csökkentené a turizmusnak nyújtott támogatást
a kormányzat. Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályáról szinte
azonnal megkaptuk a választ: a TC összege jövőre tulajdonképpen nem csökken,
hanem még nő is, mivel az idén az eredetileg jóváhagyott közel 12,5 milliárd forint
helyett valójában csupán 9,4 milliárd forintból gazdálkodhatott a turizmus, mivel év
közben 3,1 milliárd forintot zároltak. Az pedig költségvetési tervezési alapelv, amelyet
minden minisztériumnak követnie kell, hogy kiindulásként az előző évi tényleges
keretet kell alapul venni, és nem az eredetileg tervezett összeget.
Arra is felhívta a figyelmünket a minisztérium, hogy a TC tervezett összege nem
tekinthető véglegesnek, hiszen a költségvetés vitája még nem ért véget.

 

NÖVEKEDÉS AZ EU-FEJLESZTÉSEKNÉL, V4-ES PLUSZPÉNZ

Az uniós fejlesztésekre a jövő évi költségvetés 1959,083 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmaz, ami jelentős növekedés az idei 1436,857 milliárd forintról. Az ideinél 807 millió forinttal több pénzből gazdálkodhat a Külügyminisztérium jövőre. A büdzsé tervezete a tárcának összesen 63,781 milliárd forintot irányoz elő. Ennek legnagyobb részét – 44,13 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására fordíthatja a Külügyminisztérium, tavaly erre 41,703 milliárd forint jutott. Az indoklás szerint a 2014-es év kiemelten fontos feladata lesz, hogy kölcsönösen előnyös együttműködési terveket kínáljanak fel a Magyarországgal szomszédos országoknak, és sikeresen fejezzék be az ország elnökségét a visegrádi csoport (V4:Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén. A V4 elnöki pozícióját idén júliustól egy éven át látja el Magyarország.

SZÉP-KÁRTYA: ADÓMENTESSÉGET AKAR A SZAKMA


A Magyar Fürdőszövetség, az MSZÉSZ és a FATOSZ öt pontban fogalmazta meg
a Szép-kártyával kapcsolatosan a jövő évre vonatkozó adójavaslatait, amelyeket
megküldött a kormányzatnak.
1. A Széchenyi-pihenőkártya legyen adómentesen igénybe vehető 50 000 forint
értékig minden olyan munkavállaló részére, aki 14 év alatti gyermeket nevel,
valamint a sérült, fogyatékkal élő gyermek után is, még ha felnőttkorú is a fogyatékkal
élő személy.
2. A Széchenyi-pihenőkártya legyen adómentesen igénybe vehető 50 000 forint
értékig az ötven év feletti munkavállalók részére.
3. A Széchényi-pihenőkártya legyen adómentesen igénybe vehető 50 000 forint
értékig a fürdőszolgáltatások vonatkozásában.
4. A Széchenyi-pihenőkártya után béren kívüli juttatásként 35,7%-os adót és járulékot
kell megfizetni. A szövetségek javasolják, hogy a Széchenyi-pihenőkártya
adó- és járuléktartalmát csökkentsék 15%-kal, vagy minimum a korábbi
10%-os eho-szint kerüljön visszaállításra a Szép-kártya tekintetében.
5. Fontosnak tartják a szövetségek, hogy ne történjen olyan állami szabályozó
változás, amely más cafeteriaeszközök felhasználási körének bővítésével,
könnyítésével hátrányos helyzetbe hozza a Szép-kártyával igénybe vehető
szolgáltatások körét. Fontos, hogy a Szép-kártya felhasználása csak az eredeti
funkcióiban (szálláshely, vendéglátás és szabadidős pihenés) legyen lehetséges,
és az elfogadóhelyek köre ne híguljon fel. – írják.

 

AZ NFH ÉS AZ MKEH MŰKÖDÉSE BIZTOSÍTOTT

Jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadási előirányzata húsz százalékkal nőhet az ideihez képest: 78,821 milliárd forint lehet a 2013-as 65,158 milliárd után. Az NGM alá tartozó Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) jövőre tervezett támogatási előirányzata 360,0 millió forint, tervezett bevétele 1,7 milliárd forint, azaz összesen 2,060 milliárd forint kiadási előirányzattal gazdálkodhat, engedélyezett létszámkerete 233 fő. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) kiadási előirányzata 1,046 milliárd forint, az engedélyezett létszám 134 fő 2014-re.

A TC EMELÉSÉT KÉRIK A SZÁLLODÁSOK

 

A turisztikai célelőirányzat felülvizsgálatát,
illetve minimum az idei
összegre való emelését javasolja
a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
(MSZÉSZ).
A 2014. évi turisztikai marketing költségvetésének
tervezett, rendkívül
alacsony szintje veszélyezteti a válságból
éppen kilábaló magyar turizmus
növekedését. Az MSZÉSZ emlékeztet:
az elmúlt két évben tapasztalt
forgalomnövekedés ellenére a hazai
szállodák teljesítménye várhatóan
csak az idén fogja nominálisan elérni
a 2007. évi szintet. Az egy kiadható
szobára jutó árbevétel (Revpar) azonban
országos átlagban reálértében
még az idén is húsz százalékkal elmarad
a hat évvel ezelőttitől.
A Malév csődjét követő, a vendég
összetételben bekövetkezett változások
az alacsonyabb fizetőképességű,
döntően szabadidős vendégkört
bővítették, de negatívan hatottak
a négy–öt csillagos szállodák iránti
keresletre. A nemzeti marketingre,
Budapest turizmusának promóciójára
rendelkezésre álló költségvetés az
elmúlt években is messze elmaradt
a kívánatostól, a versenytársak ráfordításaitól
– hangsúlyozza a szövetség.
Az MSZÉSZ szerint a helyzetet
évek óta súlyosbítja az a tény, hogy
a regionális és helyi marketing, annak
szervezete és forrása rendezetlen,
az önkormányzatok a beszedett idegenforgalmi
adó jelentős részét nem
turisztikai célokra használják. Az európai
országok közötti erős nemzetközi
versenyben a tervezett nagyon
alacsony költségvetéssel a magyar
turizmusnak nincs esélye helytállni.
A turisztikai ágazat gazdaságélénkítő
és munkahelyteremtő szerepét,
multiplikátor hatását a drasztikusan
csökkentett költségvetés rontaná,
ami súlyos károkat okozna a nemzetgazdaságnak
– hangsúlyozza állásfoglalásában
az MSZÉSZ.

 

NŐ A KULTURÁLIS BÜDZSÉ

Több mint 2,4 milliárd forint kulturális célú többlettámogatás szerepel a 2014-es év költségvetési tervezetében az ideihez képest. A Magyar Állami Operaház például a tervek szerint 1,1 milliárd forinttal kap többet 2014-ben. A plusztámogatást az idén megnyílt Erkel Színház működési költségeire kapja a dalszínház. 300 millió forinttal emelkedik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, 500 millió forinttal a Budapesti Fesztiválzenekar támogatása. Megjelenik a költségvetésben a Budapest Music Center (BMC) támogatása is 290 milliós összeggel.

A februárban megnyíló Országos Magyar Vadászati Múzeum jövő évi működésére 100 millió forintot kap. A Robert Capa kortárs fotográfiai központ 198 millió forintos támogatásban részesülhet. A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál 1,84 milliárd forintot kaphat jövőre. A Nemzeti Színház jövőre is egymilliárd forintból – gazdálkodhat, mint az idén.

A budai Vár rekonstrukciójára, a Szent György tér és a Mátyás-templom felújítására jövőre 605,5 millió forintot szánnak. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására 260 millió forint juthat, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonáinak restaurálására 200 millió forintot terveznek.A Zeneakadémia működésére 500 milliós kiegészítő támogatást is terveznek.

A Balassi Intézetnek 4,16 milliárd forintos támogatás jut, ez félmilliárddal több a 2013-as összegnél. Január 1-jén kezdi meg a működését a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, 600 millió forintos tervezett támogatással.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai