hirdetés
hirdetés

TDM-rendszer: új alapokon, központi szabályozásra és pályázatokra várva

Hévíz adott otthont a napokban a XIII. Országos TDM Konferenciának, amelyen jelentős számban jelentek meg a 86 hazai turisztikai desztináció menedzsment szervezet képviselői.

hirdetés

Az előadók között megtalálhattuk Bánki Eriket, a Parlament Gazdasági Bizottságának alelnökét, Achill Rumpold urat, Karintia korábbi turisztikai miniszterét, akinek vezetésével az osztrák tartomány 3 éve megalkotta Európa legfiatalabb turizmustörvényét és Hansjörg Mairt, a Dél-Tiroli Turisztikai Menedzserek Szövetségének elnökét.

A rendezvény egyik központi gondolata a „Hogyan tovább” kérdésének megvitatása volt, ugyanis még az idén várható egy új pályázati kiírás, amely jelentősen meghatározza majd a hazai TDM-rendszer továbbfejlődését. Ugyanakkor több felszólaló is felvetette: a rendszer jövője szempontjából alapvető fontosságú lenne az évek óta tervezett Turizmus Törvény megszületése. Ezt igazolja a konferencián bemutatott dél-tiroli példa is, ott a turizmustörvény 20 évvel ezelőtti létrejötte óta a turizmus gazdasági teljesítménye folyamatosan növekszik – még a válság időszakában is töretlenül emelkedtek a mutatók.

Bizakodásra adhat okot, hogy a konferencián felszólalt Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága alelnöke, aki fontosnak tartja a hazai TDM-rendszer továbbfejlesztését. Bánki előadásában reális képet vázolt fel a hazai TDM-ek helyzetéről, a hiányosságokkal kapcsolatban több esetben elismerve az állam felelősségét. Elmondta, hogy számtalan kihívással kell megküzdeniük a hazai TDM-szervezeteknek: így például a turisztikai és adminisztratív térségek határai átfedik egymást, erős a területi koncentráció, hiányzik a megfelelő jogi szabályozás és a finanszírozási háttér, továbbá még nincs meg a teljes országos lefedettség. Ennek alapján feladatként jelölte meg a térségi TDM szervezetek létrehozását, valamint a megfelelő szabályozás kialakítását. Célként nevezte meg, hogy a TDM-ek professzionális, stratégiailag menedzselt és vezetett versenyegységek legyenek.

Semsei Sándor, a TDM Szövetség egy évvel ezelőtt megválasztott elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az idei konferencián meg akartak szólítani minden lehetséges partnert, ezért hívták meg a szakminisztérium, a helyi önkormányzat, továbbá a partner szakmai szervezetek közül a Magyar Fürdőszövetség és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének – képviselőit.

Semsei kiemelte továbbá, hogy januárban időközi tisztújítás történt az MTDMSZ-ben, és „az új elnökség soraiban pillanatnyilag teljes az egyetértés a stratégiai kérdésekben”. Kétségtelen, hogy szükség is van az egyetértésre, mert alapvető változásokat javasol a szövetség a hazai TDM-rendszer jövőbeli fejlődését illetően. Tervezetük szerint helyi szinten az 50 ezer vendégéjszaka lenne vízválasztó, vagyis minimum 50 ezer vendégéjszaka megléte esetén lenne indokolt bárhol az országban TDM-szervezetet létrehozni. (Szlovákiában is hasonló minimumszabályt határoz meg az ottani turizmustörvény – a szerk.).

Mivel jelenleg számos olyan településen is működik TDM, ahol a vendégéjszaka-szám még a 30 ezret sem éri el, ezért az elnök szerint ösztönözni kell a TDM-szervezeteket, hogy fuzionáljanak.

50 és 200 ezer vendégéjszaka közötti forgalom mellett helyi TDM-szervezet létrehozása indokolt. Ez a szint elképzelésük szerint nem kommunikál a piacon, elsődleges feladata a helyi szintű kínálat fejlesztése, koordinációja, a desztinációkkal összehangolt stratégiai tervezés, minőségbiztosítás és szolgáltatás-fejlesztés lenne. Tevékenységébe a piaci kommunikáció nem, viszont a magas színvonalú helyi szintű vendég-információs-szolgáltatás nagyon is beletratozna. A második szint, amit eddig térséginek hívtunk 200 ezer vendégéjszaka felett - lenne a desztináció szintje. A desztináció belföldön vinné piacra a helyi szinten előállított termékeket.

Nemzetközi piaci kommunikációt a 200ezer vendégéjszakánál többet teljesítő megyei jogú városok és gyógyhelyek, valamint azok a települések végeznének, akik ugyan nem gyógyhelyek és nem megyei jogú városok, de 500ezer vendégéjszaka fölötti teljesítményt nyújtanak (pillanatnyilag Siófok az egyetlen ilyen város). Ezekből a szintekből épülnének fel a turisztikai régiók, amelyek határait részben átrajzolná a szövetség. Elképzelésük szerint hét ilyen régió lenne, ezek a következők:

1. Budapest és az agglomeráció (benne a Velencei-tóval és Gödöllővel)
2. Duna-mente (A Duna északi vonala a nyugati határtól Budapestig, délen a Bakonyig és a Vértesig)
3. „Termál Sarok” (a Bük, Sárvár, Celldömölk, Hévíz, Zalakaros, Lenti vonaltól dél-nyugatra terjedő terület az Őrséggel)
4. Balaton
5. Dél-Dunántúl (a kulturális és történelmi sokszínűségre, török emlékekre, balkáni hatásokra épülő profillal)
6. Alföld (az egész alföldi térség)
7. Észak-Magyarország (sajátos kulturális adottságaival, egészségturisztikai, gasztronómiai és aktív turisztikai kínálatával Nógrádtól Eger térségén át a Zemplénig a Tisza-tó vidékével)

Álláspontjuk szerint ezek a nemzetközileg is versenyképes és kommunikálható tájegységek. Belőlük épülne organikusan egy olyan új Magyarország-brand, amely a helyben előállított és menedzselt, minőségbiztosított termékeket márkázná nemzeti szinten, és amelynek menedzsmentje a nemzeti turizmusmarketing szervezet (Mt. Zrt.) feladata lenne.

A TDM-ek a szövetség javaslata szerint progresszív módon kapnának pályázati, illetve állami támogatást, amely - minél magasabb szintről beszélünk - annál nagyobb mértékű lenne.

Semsei Sándor szerint bár hazánk turizmusa kétségkívül jobban teljesít, mint a korábbi években, ezt bizonyítják a növekvő vendégéjszaka számok, a növekvő szállodai bevételek, ugyanakkor óvatosságra int a World Economic Forum 2015.májusában kiadott éves jelentése, amely szerint Magyarország újabb két helyet csúszott vissza a turizmus versenyképességi világranglistáján, jelenleg a 41. helyen áll. A desztinációk menedzsmentje épp erre kínál megoldást Nyugat-Európa szinte összes turisztikai térségében: a fenntartható növekedés és a versenyképesség javításának legbeváltabb módszere. Hosszú távú turisztikai versenyképességünk szempontjából az elnök szerint meghatározó jelentőségű lenne a desztinációkban való stratégiai gondolkodás és cselekvés, azaz a jól működő turisztikai térségek vállalatszerű irányítása a partnerség, a professzionalizmus és a hatékony forrásfelhasználás révén.



A szövetség idén tavasszal készített egy reprezentáltsági és pályázati felmérést a tagság körében. A felmérésből kiderül, hogy a TDM-szervezeti rendszer vidéken lefedi a vendégéjszakák több mint 72 %-át. Számos területen jeleztek problémát a tagok, ezek a következők: a szervezetek – különösen a regionális szint – finanszírozásának a megoldatlansága, a turizmustörvény hiánya, a humánerőforrás nem kielégítő minősége, az alulról szerveződés fékeződése, vállalkozói érdektelenség, fragmentáltság a termékstruktúrában, összehangolatlan marketingkommunikáció, brandek hiánya, hullámzó versenyképesség.

Megoldásként a szövetség szervezeti reformot javasol, továbbá szövetségi politikát a turizmusban érintett minden szereplővel, szükségesnek tartják egy képzési- és szervezetfejlesztési rendszer és a folyamat-minőség biztosítás kialakítását, illetve a turizmusipar és a desztináció menedzsment súlyának megfelelő helyi értéken való kezelését a politikai döntéshozatalban.

A konferencián elhangzott előadásokról készült video-felvételeket nemsokára minden érdeklődő megtekintheti a www.tdmszovetseg.eu internet-címen.

Személyi változások
Novák Kitti, a szövetség titkára bejelentette távozását posztjáról, helyét Horváth Viktória veszi át, aki korábban az orfűi TDM menedzsere volt. Bejelentette lemondását az elnökség egyik tagja, Pünkösd Márton, a nagyatádi tdm menedzsere is, helyére hatvan napon belül választanak új elnökségi tagot. Semsei Sándor szeretné, ha ismét egy kisebb vendégforgalmú település képviselője kerülne be a testületbe, hogy az ő érdekeik is megjelenjenek. 
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai