A hivatalos indoklás szerint azért szükséges a 40/2012-es kétszer is módosított, a futóversenyek számát korlátozó rendelet újabb módosítása, hogy a fővárosi közlekedésben minél kevesebb fennakadás alakuljon ki. Az előterjesztés értelmében a „futó sportesemények éves naptártervének összeállításával összefüggő hivatali ügyintézés rávilágított arra, hogy a fent említett célok biztosítása érdekében további szigorítások szükségesek." A szigorítások tárházát Szalay-Bobrovniczky az események számának korlátozásában vélte megtalálni.

A tervezet szerint az eddigi hat helyett 3 I. kategóriás futóversenyt engedélyeznének szigorú pályáztatás útján. A 2012-es rendelet 9 II. illetve egyéb kategóriás rendezvényre adott lehetőséget. Ez a jövőben szintén 9 maradna, de 6 II. illetve 3 egyéb kategóriás felosztásban. Hasonlóan az I. kategóriához, ezekben az esetekben is csak pályáztatás útján lehetne bekerülni a versenynaptárba. Az eddig hatályos jogszabállyal ellentétben pályázat benyújtására akkor is köteleznék a szervezőket, ha az esemény „nemzetközi rendezvényhez (világbajnokság, Európa-bajnokság, világkupa) vagy kiemelkedő jelentőségű évfordulóhoz kötődik.” A szervezőknek a pályázatot megelőző év szeptember 20-ig kellene benyújtani. Újdonságként a szervezőknek a pályázati anyagban kellene részletesen ismertetni, hogy az eseményük milyen mértékű forgalomkorlátozással jár. A rendezvény jóváhagyása esetén, legkésőbb az azt megelőző 15. napig tájékoztatni kell a lakosságot a várható forgalomkorlátozásról.

Megkerestük az egyik legnagyobb, futóversenyeket szervező sportirodát, a BSI-t és kíváncsiak voltunk a véleményükre, ahogy arra is, hogy a Főváros egyeztetett-e velük az előterjesztés benyújtása előtt. A válaszra jogosult BSI-vezető Kocsis Árpádot egyelőre nem sikerült elérni.

A futóturizmus évek óta jelentős mennyiségű bevételt hoz a költségvetésnek. 2013-ban Budapest a nemzetközi futóturizmus 3. legnépszerűbb kelet-közép európai úti célja lett. Ekkor a Magyar Turizmus Zrt. a Budapesti Sportirodával (BSI) közös tanulmányutat szervezett az idei Budapest Félmaraton idejére, melynek célja Budapest mint az egyik legszebb maratoni útvonalhelyszín népszerűsítése volt a futótársadalom körében. Ugyanebben az évben szintén az MT Zrt. úgy találta, hogy a külföldiek akkori, 96 700 forintos átlagköltését a maratonra érkezők 25%-kal fejelik meg. Velük érkeznek hétvégézni a családtagjaik, és sokan válnak visszetérő vendéggé.

„A fővárosi futóversenyek a pozitív szemléletformáló és az egészségmegőrző hatás mellett kézzelfogható gazdasági hasznot is hoznak, tavaly például 880 millió forint adó- és járulékbevételt biztosítottak az államháztartás számára” – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapest Sportiroda futóversenyeinek nemzetgazdasági hatásvizsgálatáról készült tanulmány bemutatásakor, 2016 márciusában. A miniszter a BSI megbízásából a KPMG által készített tanulmányt harangozta be. Elárulta azt is, hogy a versenyekhez kapcsolódó közvetlen költés elérte a 2,7 milliárd forintot. A tanulmányból kiderült, hogy a tekintélyes összeget nem csak  külföldiek költik el, belföldiek megnyitják az erszényüket hobbijuk kedvéért.