hirdetés
hirdetés

Parlamenti nyílt nap a szakmáról

A turizmus a nemzetgazdaság szíve

Március végén a Parlamentben nyílt napot tartottak a turizmus aktuális ügyeiről. A törvényhozáson még az idén tavasszal keresztülvinni kívánt, de a szakma által sokat bírált turizmustörvény parlamenti vitanapjának indító előadásában Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette: „A magyar nemzetgazdaság lelke és szíve a turizmus, akár a friss oxigén a sejtek számára.” A szakmai előadásokból azonban úgy tűnt, ez a szív igencsak gyengélkedik.

hirdetés

A lelket ápolni kell, Szatmáry államtitkár szerint a kormány ezt az elmúlt két évben számos intézkedés formájában megtette. Felülvizsgálták az eddigi turizmusfejlesztési stratégiát az Új Széchenyi-tervnek megfelelően. Előkészítették a turizmus- és attrakciófejlesztést segítő regionális operatív programokat, átdolgozták a cafeteria-rendszert; bevezették a Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP) és az Erzsébet-utalványt. Év végéig ugyanakkor még felhasználható 10 milliárd forintnyi értékű üdülési csekk is. Ehhez jön hozzá az idei évre a SZÉP-kártyából a szálláshelyi szolgáltatókhoz remélhetőleg befolyó 10 milliárd forint. Ezzel a belföldi turizmus jár jól, a terület fejlesztése Szatmáry elmondása szerint a következő két év egyik kiemelt feladata.

Visszahozni a Balaton régi fényét

Intenzívebb foglalkozást igényel a Balaton, erre a számokat nézve szükség lehet – véli Szatmáry, aki szerint vissza kell hozni a „Balaton régi fényét”. Arra nem tért ki, hogy a fénykor az NSZK–NDK családi találkozók évtizedeit vagy az 1990-es évek rablógazdálkodását, avagy a reformkort, esetleg a századforduló „békéjét” jelenti. Szintén a következő két év feladatának nevezte egy „Kárpát-medencében megjelenő nemzeti szállodalánc” megteremtését, Magyarország térségi gasztronómiai központtá válását, a fesztiválok áttekintését, hogy a „fesztiválok országa” legyünk. Mindez azonban nem kizárólag a kormányzat feladata, a szakmának is részt kell vennie benne – tette hozzá. Különösen a TDMszervezeteknek és Magyar Turizmus Zrt.-nek lesz ebben szerepe; nekik kiemelt feladatuk a fizetőképes vendégek megszerzése, a minőségi turizmus irányába történő elmozdulás.

Mindezek megvalósulásával Szatmáry elmondása szerint az ágazat oroszlánrészt vállal a Fidesz által még a 2010-es kampányban megénekelt egymillió munkahely megteremtésében. Ez a turizmus nélkül nem képzelhető el – hívta fel a figyelmet. Az ágazat magas élőmunka-igényére világított rá Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára. A szállodaipart példáként hozva elmondta: míg bevételi szinten az iparág 1,5%-ot tesz hozzá a GDP-hez, addig a munkapiaci részesedése 4%-ra rúg, ezért foglalkoztatás szempontjából kiemelten kezelendő.

A nemzetgazdaság szíve több sebből vérzik

Ez derült ki a szakma szereplőinek előadásaiból. A fejleszteni kívánt balatoni térségben nem ért véget a válság Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint. Észrevételét megerősítette Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke, aki ismertette: régi és Új Széchenyi-terv fejlesztései ide vagy oda, az elmúlt tíz évben 10%-kal csökkent a szálláshelyi bevétel. A vendégéjszakák száma ötről négymillióra esett, a desztináció minden fejlesztés ellenére hanyatlik. Elvándorlás és munkanélküliség egyaránt sújtja. Ezek miatt nem lesz képes versenybe szállni nemhogy nyugati vetélytársakkal, de még egyes hazai régiókkal szemben sem. Szerinte a helyzeten sokat segíthetnek a TDM-ek, ha megváltozik például a szolgáltatók tulajdonosi szemlélete. Utóbbi Bóka szerint is hagy kívánnivalót maga után. Szerinte sok a potyautas, aki inkább nem lép be a TDMszervezetekbe, hanem mástól várja, hogy megoldja a térségi turizmus fejlesztését.

Tanuljunk a szomszédtól!

Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. osztrák képviseletének vezetője szerint érdemes lenne követnünk az osztrák példát. Kellene például alapítani egy turizmusbankot, így nem kizárólag az uniós forrásoktól várnák a fejlesztési támogatásokat a hazai szolgáltatók. Az országmarketingre szánt források növelése szintén segíthet. Ausztriában Kovács elmondása szerint a magyar összeg hétszerese áll rendelkezésre, miközben a vendégéjszakák száma hatszorosa a magyarénak.

A szakmai előadók szerint változtathat a helyzeten a megfelelő turizmustörvény. Ez azonban a jelen formájában túlcentralizált Kovács Balázs szerint. Úgy véli, nem elég, hogy a törvény szava szerint a turisztikai stratégia készítése a miniszter hatásköre, abba a szakmát is be kell vonni.

Nem várható adócsökkentés

A fórumon örökzöld témaként ezúttal is szóba került az ágazatot sújtó adóterhek mértéke. A csökkentésre ezúttal sem kaptunk megnyugtató választ, hiába ígérte meg 2010. májusi meghallgatásakor, hivatalba lépésekor Matolcsy György miniszter. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára azzal nyugtatott: a turizmussal foglalkozó kkv-k adminisztrációs terheit lehetne csökkenteni, ehhez kérte az egybegyűltek segítségét. Majd vigasztalt: az egykulcsos adó miatt különben is 5-600 milliárd forint maradt az emberek zsebében, amiből turizmusra is több jut.

De juthatna több abból is, ha a települések kezébe adott idegenforgalmi adóból (ifa) többet csepegtetnének vissza az önkormányzatok a TDM-ek kasszájába. Kovács Balázs szerint akár 90%-ot a megfelelő működéshez. Ez is kell ahhoz, hogy az önkormányzatok turisztikai feladata az legyen, amit a TDM annak lát – tette hozzá. Addig is a szervezetek ki vannak szolgáltatva az önkormányzatoknak, a pályázaton kapott pénzük csak a puszta működéshez elég – ismertette Hoffmann Henrik.

Turizmustörvény: van még rajta mit dolgozni

A készülő turizmustörvény nem minden pontjával ért egyet maradéktalanul a szakma – derült ki a törvénytervezet megvitatására rendezett találkozón. Ez persze már eddig is kiderült több, a szerkesztőségünknek is elküldött közlemény szerint. A nyílt napon azonban a legalkalmasabb helyen, a törvényhozás házában ütköztethették nézeteiket a törvénykezés szakmai képviselőivel az idegenforgalmi ágazat szereplői.

Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke az ország első számú üdülőrégiója (19 helyi TDM és 2000 szolgáltató) nevében statisztikák-kal igazolta a Balaton turizmusának megtorpanását. Csökkent a vendégéjszakaszám, a szálláshelyek kihasználtsága és a bevétel. Nyilvánvalóan az összefogás és a TDM-ek munkája segíthetné a válságból való kilábalást. A TDM pályázati kiírás anomáliái miatt azonban a TDM-ek hosszú távú fennmaradása kétséges, pedig létük az egyes tóparti önkormányzatok összefogását is elősegítené. Javasolta, hogy csak azon önkormányzatok kaphassanak ifatámogatást az államtól, amelyek társulnak egy TDM-hez, és átadják nekik ifabevételeiket. Ebből alulról felfelé építkezve, a törvénytervezettől elérő százalékban finanszírozni lehetne a térségi és regionális TDM-szinteket. A turisztikai szolgáltatók szakmai ellenőrzése pedig legyen a kamarák feladata.

Dr. Bóka István elnök (Balaton Fejlesztési Tanács) kissé másként látta a dolgokat. A balatoni turizmus helyzetéről hasonlóan vélekedik, de nem hiszi, hogy az önkormányzati ifa átadása egyedül segítene a helyzeten. Az uniós támogatások tekintetében hátrányba került a Balaton térsége, a települések gazdasági ereje is fogyóban. Ebben a helyzetben érthető a konfliktus a TDM-ek és az önkormányzatok között a forráselosztás illetően. A vállalkozók szálljanak bele a közös munkába, ne viselkedjenek potyautasként. A TDM-rendszer alulfinanszírozott, nyilatkozta.

Szállodás-, vendéglátóspanaszok

Deák Imre, a Danubius Hotels Nyrt. vezérigazgatója kifejezte örömét, hogy végre összeér, ami egybetartozik, vagyis a vendéglátást beemelte a törvénytervezet a turizmus fogalmába. A törvénytervezetből azonban hiányolta a turizmus marketingszervezeteinek nyújtandó normatív állami támogatás rögzítését, országos és nemzetközi szinten (Magyar Turizmus Zrt.), valamint belföldi hálózatában (TDM-rendszer) is. Ha az ifa felhasználását nem szabályozzák szigorúbban, olyan helyzetek alakulhatnak ki, mint ma Budapest esetében. A BTDM költségvetésének mindössze öt százalékát biztosítja a főváros! Állami hozzájárulásokat ne adjanak fenntarthatatlannak bizonyuló fejlesztésekhez, a minőség javítása legyen a cél – javasolta Deák. Veszélybe sodorja a meglévő vállalkozásokat a szabályozók folyamatos változtatása. A munkába járás költségtérítése újabb teher az elvárt bérfejlesztések mellett, hiszen a turizmus a legnagyobb élőmunka- igényű ágazat. Hiányolta a gyakorlati képzésből az állami támogatást. Az egészségturizmus meghirdetett felfuttatásához hiányzik a feltételrendszer, és nincs profiltisztítás a wellness- és a gyógyszállók elvárt szolgáltatásai tekintetében sem.

Nincs turizmus vendéglátás nélkül – mondta Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Az ágazatban 156 000 ember dolgozik, több mint 17 000 vállalkozásban, amiből csak néhány száz esik a nagyvállalat-kategóriába. A kis- és középvállalkozások az élő munkát terhelő magas járulékok, valamint az adók és a túlburjánzó adminisztráció miatt a szürke zónába kénytelenek menekülni. Drasztikus a reprezentációs adó, a dohányzás elleni törvény, a játékautomatákra kivetett adóemelés, és igazságtalan az Artis Jus tevékenysége. Enyhíteni kell a nullaszázalékos alkoholszint előírását is. A vendéglátóipar tisztulását a koncessziós törvény megalkotása biztosíthatná.

Együttműködés

Bodrogai László, a Közép-dunántúli RMI igazgatója felszólalásának kulcsszava az együttműködés volt. Az RMI kapcsolati tőkéje és felhalmozott tudása révén segít a pályázatok megírásában, a stratégia készítésében. Feladata a régiós turisztikai marketing összehangolása, kapcsolatot képez a különféle szintű és feladatú szereplők között (Magyar Turizmus Zrt., a TDM-ek, szolgáltatók, egyesületek).

Molnár József ügyvezető igazgató (BTDM) bejelentette, hogy elkészült Budapest turisztikai stratégiájának vázlata, amelyet a szakma véleményének meghallgatása után véglegesítenek. A fővárosi TDM-szervezet sajátos jellege miatt külön definiálást érdemelne a törvényben. Javasolta, hogy a SZÉPkártyával lehessen turisztikai (Budapest és egyéb) kártyákat vásárolni, hiszen a drasztikus elvonások miatt szinte csak üzleti tevékenységgel tudják fenntartásukat biztosítani.

Túlzott vagy sem a szabályozás?

Polgár Tibor, a Turisztikai Managerek Szövetsége elnöke túl általánosnak tartja a turizmustörvény tervezetét. Véleménye szerint a felszólalók által már jelzett, összehangolatlan és túlzó szabályozók ártanak a turizmusnak. A vállalkozások egyéni ügyeskedésben bíznak, és nem tud létrejönni a csapatban való gondolkozás. Fontosnak tartja a márkaépítést (Budapest, Balaton), a sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását és a nagy kapacitású kongresszusi központ felépítését.

Baumann Irén, a Bridge Tours ügyvezetője szerint viszont a jelenlegi szabályozás sok esetben nem eléggé szigorú és hatékony a fekete utazásszervezőkkel szemben. Tartalmazza a törvény a kiutaztatás, beutaztatás és belföldi utaztatás, valamint a kongresszusszervezés fogalmát, és ehhez illessze a kaució kérdését is. Az illegális utaztatók fokozottabb ellenőrzését kérik a fogyasztóvédelemtől. Szerinte még az illegálisan utazást szervező idegenvezetők is milliárdokat lopnak ki az állam zsebéből.

Az előadásokat követően több felszólalás hangzott el: egy szállodás elítélte az ingyenes tőkejuttatást, viszont kamattámogatást, beruházási adókedvezményt és az amortizáció felgyorsítását javasolta a szállodaiparban. Egy hozzászóló rámutatott, hogy a Ryanair igazolása nem felel meg az adótörvényeknek, ezért az utazási irodák és az üzletemberek nem tudják elszámolni jegyeiket. Az is felmerült, hogy a turizmustörvény kissé önkényesen 6-10 szobáig tekint panziónak egy szálláshelyet. E méretben nem lehet gazdaságosan üzemelni, és igazságtalan az építményadó kivetése is a nagy négyzetméter-felületű szállodákra.

Azt is javasolták, hogy hasznos lenne turizmusnapot tartani Budapest kerületi polgármestereinek is, hogy megértsék az ágazat jelentőségét. Szorgalmazni kellene az országkép kialakítására megkezdett civil együttműködés folytatását is. Egy hozzászóló szerint a gyógyfürdők megjelenítése nem eléggé hangsúlyos a törvénytervezetben, A minősítésükre vonatkozó előírásokra is hivatkozni kellene. A szakma valamennyi képviselője ragaszkodik a gyakorlati képzés támogatásának visszaállításához.

A parlamenti nyílt napot összegzésképpen eredményesnek ítélte Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke, és ígérete szerint a javaslatokat megkísérlik átverni a tárcákkal folytatott egyeztetéseken.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai