Az Economist Információs Részlegének előrejelzése szerint 2004-ben a világgazdaság 1984 óta a leggyorsabban, 4,9%-kal nőtt. Tény azonban, hogy a növekedés az USA-n kívül jóformán csak az egykori „fejlődő” országoknak köszönhető, amelyek közül néhány már nem is igazán ebbe a csoportba, hanem a közepesen fejlett kategóriába tartozik, mint például Malajzia vagy Thaiföld. A legfejlettebb gazdaságú államokat tömörítő OECD-ben 3,5%-os növekedést regisztráltak 2004-ben, a volt szovjet utódállamokban és Kelet-Európa államaiban pedig 6,2%-os volt ez az arány. A turizmusban működő vállalkozásoknak elsősorban Kína és India gazdasági teljesítményének alakulására kellene odafigyelniük. Peter de Jong, a PATA vezérigazgatója 2003-ban így nyilatkozott: „Ázsiában rengetegen utaznak a régión belül, és ezek jelentős része hamarosan távolabbra is elmerészkedik majd. Mivel India és Kína népessége olyan hatalmas, néhány százalékos növekedés ezekről a piacokról óriási hatással lenne a nemzetközi turizmus alakulására.”

Kína kihagyhatatlan

Kína mára egyértelműen a globális gazdasági növekedés második legfontosabb motorjává vált az USA mellett. Ugyan az utóbbi időben némiképp lassult az ország fejlődésének üteme, a 2003-as 9,1% után 7,5–8% közötti arány várható 2004-re, 2005-re pedig csupán 7,5%, de ez még így is messze meghaladja a fejlett gazdaságok fejlődési ütemét. A Kínai Turisztikai Hivatal adatai szerint 2002-ben a kínaiak 16,6 millió külföldi utazáson vettek részt, ezek közül 6,54 millió volt az üzleti célú utazás. A jóváhagyott célország státust (ADS) Európában Nagy-Britannia, Írország és Dánia kivételével az összes állam megadta már nekik, de a többiekkel is folynak a tárgyalások. A 2004 februárjában a kínai és a brit hatóságok által Sanghajban aláírt megállapodás értelmében 2006-ig megnégyszereződik a British Airways és a Virgin Airlines járatainak száma. Jelenleg azonban a Lufthansa a legjelentősebb európai játékos a kínai piacon, amely négy nagyvárosba: Pekingbe, Sanghajba, Guangzouba és Hongkongba indít járatokat. Régóta működik code-share megállapodása az Air China légitársasággal, amely szintén közlekedtet járatokat Peking, illetve Shenjang, valamint Frankfurt és München között. A kínai turisták legnépszerűbb európai célpontja azonban Franciaország, ami nem véletlen, hiszen az Air France volt az első európai légitársaság, amely járatokat indított Kínába: 1966-ban Sanghajba, 1973-ban Pekingbe. A francia légitársaság ma a Lufthansa által is repült négy kínai nagyvárosba indít járatokat.

India, a titkos favorit

Európából, Japánból és az USA-ból egyre több nagyvállalat telepíti termelése egy részét Indiába, ahol képzett, fiatal szakemberek tömegei állnak rendelkezésre, akik angolul is jól beszélnek, fizetési igényeik viszont meg sem közelítik nyugati társaikéit. Ez a tendencia várhatóan folytatódik a jövőben is. A Fortune magazin felmérése szerint jelenleg több mint 350 ezer ember dolgozik a szubkontinensen high tech iparágakban, és számuk 2008-ra elérheti az egymilliót. Az informatika központja Bangalore, amely egymaga 110 ezer informatikust foglalkoztat. A város lakossága 2011-re elérheti a 7 milliót (1991-ben 4,8 millió volt). Az indiaiak külföldi utazásait ráadásul nem korlátozzák a kínaiak esetében már ismertetett ADS-hez hasonló korlátozások. Lényegében oda utaznak, ahová csak akarnak, különösen azóta, hogy 2004-ben létrejött a Dél-ázsiai Szabadkereskedelmi Övezet, 2005-öt pedig a Dél-Ázsiai Turizmus Évévé nyilvánították. A legtöbb indiai Mumbai (Bombay), Új-Delhi, Chennai, Kolkata, Banga-lore vagy Hyde-rabad repülőtereiről indul külföldre. Rengeteg indiai üzletember utazik üzleti útra Kínába, Hongkongba és Dubaiba. Dubai turisztikai bevételeinek 16%-a az indiai üzleti utazóktól származik, Németország mellett a legfontosabb küldőpiac Dubai számára India. Az Új-zélandi Turisztikai Hivatal becslése szerint komoly forgalomnövekedés várható az indiai üzleti utazók révén, akik átlagosan 5 ezer amerikai dollárt költenek egyetlen útjuk során, és ez az érték 2008-ra eléri a 7 ezer dollárt. A svájci turisztikai hivatal szerint az indiai turisták általában három-, négycsillagos szállodákban laknak, és napi 200-280 dollárt költenek vásárlásra. Az egyénileg utazó indiai üzletemberek mellett komoly potenciált jelentenek a 15-20 fős incentive csoportok, illetve a dealerhálózatok tagjai számára szervezett 15-100 fős létszámú incentive csoportok. A VisitBritain volt az első turisztikai hivatal, amely képviseletet nyitott Indiában 1988-ban, azóta tucatnyi szervezet követte lépését. Egy különleges piacon különleges marketinglépésekre van szükség. Az osztrák turisztikai hivatal például a tiszta víz tematikájával – folyók, vízesések és víziélmény-parkok képi megelevenítésével – próbálja felkelteni az ország iránt az indiaiak érdeklődését. A potenciális indiai utazók megnyerésében természetesen előnnyel rendelkezik az Egyesült Királyság a szoros történelmi, kulturális és nyelvi kapcsolódások miatt. Ausztrália, Dél-Afrika és Srí Lanka is sokat profitál az indiai turisták krikettőrületéből. Az indiai üzleti turizmus boomjában szerepet játszik a közelmúltig jelentősen korlátozott légi forgalom liberalizálása. Ennek eredménye, hogy a világ összes jelentős légitársasága képviselteti már magát Indiában. Többségüknek nem lehet oka panaszra, mert az erős üzleti és cargo forgalom miatt a járatok nyereségesek. Érdekes módon éppen a Kína és India közötti útvonalakon tapasztalható a kapacitások szűkössége, mivel a kínai repülőgépek a belföldi vonalakon bonyolítanak óriási forgalmat. Így jól járnak az olyan szállítók, például a Cathay Pacific vagy a Singapore Airlines, amelyek Hongkongon Szingapúron vagy Bangkokon keresztül juttatják el utasaikat a két ázsiai nagyhatalom városai között. A kutató szerint az indiai turizmus legfőbb gátja a vízumrendszer. Jelenleg ugyanis csupán egymaroknyi környékbeli állam biztosít vízummentes beutazási lehetőséget az indiai állampolgárok részére.

Régiónk kilátásai

Az Európai Unió 2004. évi bővítése is az üzleti turizmus fejlődésével kecsegtet a kelet-közép-európai régióban, mivel az újonnan csatlakozott országokban gyorsabb a gazdaság fejlődésének üteme, mint a régi tagállamokban. Elsősorban az alacsonyabb bérszínvonal hatására több mint 110 milliárd dollár értékben fektettek be külföldi vállalatok a régióban mostanáig. Ráadásul a befektetések jelentős részét adó outsourcing beruházások folytatódnak: Lengyelországba például már 15 multinacionális nagyvállalat helyezte át üzleti szolgáltató központját. Ezek a cégek jelenleg mintegy 3 ezer főt foglalkoztatnak, de 2008-ra alkalmazottaik száma elérheti a 200 ezret is. A szakértő szerint különösen a balti államok fognak profitálni az üzleti és konferenciaturizmus fellendüléséből, mivel ott korábban nem működtek ilyen létesítmények, így minden vadonatúj. Horvátország mellett Észak-Afrika államai (beleértve Líbiát is) is egyre népszerűbbek lesznek az incentive és üzleti turizmusban.

Közel-keleti csúcs

A magas minőségi színvonalat elváró megrendelők körében azonban a leginkább növekvő érdeklődésre a Közel-Kelet országai tarthatnak számot, mivel a csúcsszínvonalú szolgáltatásokért a delegátusoknak nem kell túl messzire (értsd Ázsia, Karib-térség) utazniuk. Az ICCA (Nemzetközi Konferencia és Kongreszszusi Szövetség) szerint Dubai, Katar, Omán és Jordánia profitálhat elsősorban a következő évek során. Dubai már ma is az incentive desztinációk élvonalába tartozik, a CNN felmérése szerint például ez a harmadik legnépszerűbb desztináció az üzleti turisták számára Hongkong és Szingapúr után. A Hilton 350 szobás, ötcsillagos Conrad márkájú szállodát épít 2007-ig Dubaiban, benne egy 1100 fő befogadására alkalmas bálteremmel és tizenkét rendezvényteremmel. A Conrad további fejlesztéseket is tervez a régióban, Katarban, Ománban, Szaúd- Arábiában, Kuvaitban, és amikor a helyzet stabilizálódik, akkor akár Irakban is. Katar az egyik feltörekvő trónkövetelő, ahol a napokban adják át a 235 szobás Four Seasons szállodát. Hamarosan Shangri-La, Rotana, Hilton és Marriott márkák is követik. A katari kormány 15 milliárd dollárt kíván költeni az ország turisztikai infrastruktúrája fejlesztésére. A Quatar Airways a világ egyik leggyorsabban fejlődő légitársasága, amely 2005 végére 60 desztinációba repül majd. 2,5 milliárd dollárt költenek egy új repülőtér építésére Dohában, amely 2008-ban évente 12 millió utast lesz képes fogadni, és az új Airbus A380-800-as óriás repülőgépek is le majd tudnak szállni itt. Közben a jelenlegi repülőtér kapacitását is növelik, így az a mostani 4,2 millió főhöz képest 7,5 millió utas befogadására lesz alkalmas. Bahrein is felkerült a nemzetközi turizmus térképre, amikor tavaly áprilisban felavatták a vadonatúj Forma–1-es versenypályát. Tavaly 2,9 milliárd dolláros beruházás eredményeként elkészült kongresszusi központot adtak át. Az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb tagállama, az olajban gazdag Abu Dhabi is nyit az incentive és kongresszusi turizmus felé. 2005 elején nyílik meg a Kempinski által üzemeltetett Emirates Palace, amely az Öböltérség legjobb szállodájának címére pályázik.