A magyar szakemberek részvétele hozzájárulhat, hogy Magyarországot újra megismerje a világ a jelenlegi kormányzati programok alapján is legfontosabb turisztikai szegmensben. Bár 1937-ben Budapesten alakult meg az első nemzetközi fürdőszövetség, a világháború és az azt követő időszak alatt hazánk kikerült az iparág nemzetközileg is sikeres országai köréből. Ez a létesítmények elavulása mellett a piacok elvesztését, a nemzetközi fejlődési trendek élvonalától történő eltávolodást is jelentett.

Idén is készült az iparág helyzetét értékelő éves kiadvány, amelybe Várhelyi Tamás (Compudoc Kkt) írta az egyedüli kelet-közép európai országjelentést – ez is segíthet abban, hogy a világ vezető szakemberei újra számoljanak Magyarországgal. A piaci pozíciók megerősítéséhez az elismertség, a közös innovációs kezdeményezések legalább ugyanúgy fontos lenne, mint az infrastruktúra megújítása – nem is beszélve arról, hogy a fejlesztések is csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok a nemzetközi trendeknek megfelelően történnek.

A konferencián kiemelten foglalkoztak a wellness turizmus és az orvosi turizmus kapcsolatával. Ebben a témában a Summit szervezői előzetes kutatást is készíttettek, amelyről meghívott előadóként a négy szerző egyikeként Puczkó László (Xellum Kft.) beszélt, hangsúlyozva a hasonlóságok mellett a különbségeket is. Magyarország számára az orvosi turizmus szintén fontos lehet, és nem csak a fogturizmus vonatkozásában.

A világtrendek alapján látható, hogy az iparági profit döntő része nem a fürdőbelépőkből, hanem a spa kezelések bevételeiből keletkezik. Komplex kezelések és spa brand-ek fejlesztése nélkül félő, hogy a tervezett fejlődést követően a haszon jelentős része nem marad Magyarországon, hanem a know-how-t és a termékeket hozó külföldi világcégeket fogja gyarapítani. Éppen ezért javasolta Várhelyi Tamás és Ruszinkó Ádám, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett az Új Széchenyi Tervben ezekre a fejlesztésekre is különítsenek el forrásokat.