Zöldítés helyett még jobban mérgezik a tengert az óceánjárók

Nem hoztak jó eredményeket a tengeri hajózással járó szennyezés visszaszorítását célzó intézkedések: a kibocsátás csökkentése ahhoz vezet, hogy a vízi járművek a tengereket és óceánokat, ezáltal pedig az emberek által is fogyasztott halakat és egyéb vízi állatokat szennyezik mérgező anyagokkal – derült ki abból a belső jelentésből, amelyet a Guardian szerzett meg.

Gáztisztításból származik a szennyes víz

Az ENSZ hajózásért felelős ügynöksége, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által összeállított jelentés szerint egyelőre nincs elegendő adat, hogy felmérhessék, mekkora fenyegetést jelent az emberekre a kipufogógáz-tisztító (EGCS) rendszerek tömeges szolgálatba állítása. Ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy csökkentsék a méreganyagok mennyiségét a hajómotorok által kiokádott füstben, de ezt azon az áron teszik, hogy közben szennyezett vizet engednek a tengerbe. Az olcsóbb és népszerűbb típusok pedig különösen növelik a közvetlenül a tengerbe engedett szennyező anyagok mennyiségét. A hajókra vonatkozó új légszennyezési normát idén január 1-jétől vezették be, amire készülve a hajózási vállalatok több mint 12 milliárd dollár értékben szereztek be több ezer gáztisztító berendezést (más néven scrubbert).

Környezetvédők és szakértők már tavaly, sőt tavalyelőtt figyelmeztettek arra, hogy a hajótársaságok egy másik szennyező eszközzel fognak megfelelni az IMO új előírásainak. A „nyitott hurkos” scrubbereket arra tervezték, hogy tengervíz felhasználásával megkössék a motorból kipufogó gázban lévő kén-oxidokat. Ezáltal csökken a légkörbe jutó kén-oxidok mennyisége, a felhasznált tengervizet azonban visszaengedik a tengerbe. Nem csoda, hogy Szingapúr, a Fudzsejrai Emírség, Kalifornia, Belgium és Kína után Malajzia is teljes vagy részleges tilalom alá vonta ezeket a berendezéseket.

Mérgez

A tengerbe kerülő mérgező anyagok közül a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) tűnnek a legaggasztóbbnak, ezek ugyanis tudomány mai állása szerint összefüggésbe hozhatók a bőr-, a tüdő-, a hólyag-, a máj- és a gyomorrák kialakulásával. Az IMO belső jelentésében a PAH-hal összefüggésben azt írják, hogy még nincs elég információ az előzetes kockázatbecsléshez sem, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az emberekre a másodlagos mérgezés lehet veszélyes, azaz ha olyan tengeri állatot fogyasztanak, amelynek a szervezetében feldúsult a káros vegyület. Környezetvédők szerint az IMO-nak már az előtt el kellett volna végeznie a kockázatbecslést, hogy engedélyezte volna az új szabályozásban a gáztisztítók használatát.

Lucy Gilliam, a Transport & Environment nevű brüsszeli civil szervezet kampányfelelőse szerint pedig be is kellene tiltani a scrubbereket, amíg nem tisztázták, pontosan mennyire veszélyeztetik az emberek egészségét. Szerinte a mostani megnövekedett használat ahhoz vezet, hogy a PAH a tengeri üledékben is felgyűlik, ami hatással lesz a táplálékláncra, és végső soron veszélyezteti a halevő embereket. Aggasztónak tartja a trendet Christopher Elliott, a belfasti Queen’s Egyetem globális élelmiszer-biztonsági intézetének professzora is. „A PAH mennyiségének bárminemű növekedése a tápláléklánc alján hosszú távon negatív hatással lehet az emberi egészségre; károsítja az immunrendszert, és növelheti a rákra való hajlamot.”

Tanulmányok pro és kontra

A hajózási vállalatok ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy ők maguk már kivizsgáltatták, mennyire szennyeznek valójában a gáztisztító berendezések. A világ legnagyobb iparági szövetsége, a Cruise Lines International Association (CLIA) európai szervezete által rendelt tanulmány a múlt év végén arra jutott, hogy a scrubberek hadba állítása csak csekély hatással van a vízminőségre. A legnagyobb hajózási vállalat, a Carnival pedig tavaly márciusban közölt egy tanulmányt, amely a gáztisztítókat „biztonságos és hatékony” megoldásnak nevezte a kibocsátás csökkentésére.

Megszólalt a Szövetség a Tiszta Hajózásért nevű szervezet is, amely sokat invesztált a gáztisztító technológiába: szerintük elegendő tudományos munka született a témában ahhoz, hogy nyugodtan kijelenthessék, a készülékek mellékterméke nem veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat. Az IMO belső dokumentumában ugyanakkor kritizálták ezeket a tanulmányokat, amelyekben „számos esetben alapvető információkat sem közöltek a mintavételezés mikéntjéről, ahogy a használt elemzési módszerek ellenőrzéséről, minőségbiztosításáról sem”. Mindez bizonytalanná teszi a bemutatott eredményeket, a felsorakoztatott adatok minőségéről sem lehet meggyőződni – olvasható a jelentésben. A környezetvédő Gilliam szerint megesik, hogy a tanulmányokat független tudományos szervezetek készítik el, a mintavételezés azonban a hajótársaságokra van bízva, így nem lehet tudni, hogy mikor, a hajómotor mekkora teljesítménye mellett, és honnan vették a mintákat a kibocsátott szennyező melléktermékből. „Nem tudni, hogy egészségügyi válság lesz-e ebből 20–30 év múlva, mert nem kutatták meg rendesen a témát” – tette hozzá.

A CLIA szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy a hajótársaságok elkötelezettek a környezetvédelem mellett, és több mint 20 milliárd dollárt ruháztak be a tisztább üzemanyagokba, az új technológiákba, a nagyobb energiahatékonyságba és a kibocsátás csökkentésébe. „A gáztisztító rendszerek – amelyeket arra terveztek, hogy eltávolítsák a füstből a kénvegyületek 98 százalékát, valamint a részecskék 50 százalékát – bizonyítottan biztonságosak a tengeri környezetre nézve. Nyilvános tanulmányok sora jutott arra, hogy az EGCS-ből származó mellékterméknek csak minimális környezeti hatása van a vízre és az üledékre” – olvasható az iparági szövetség közleményében. A Brit Kikötők Szövetsége tavaly októberben viszont arra figyelmeztetett, hogy a scrubberek miatt több kikötő használhatatlanná válhat, mivel azok mellékterméke megfertőzi az üledéket, és növeli a kotrás költségeit. Az IMO hétfőn esedékes ülésén vitatja meg, mi legyen az óceánjárók által használt gáztisztítókkal.

Forrás: Qubit


Az Emirates elnöke bocsánatot kért utasaiktól a héten történt fennakadások miatt

Az Emirates elnöke bocsánatot kért utasaiktól a héten történt fennakadások miatt 

Sir Tim Clark a következő levelet fogalmazta meg, és juttatta el - többek közt rajtunk keresztül - ügyfeleiknek.
Európa legjobbja lett a budapesti légikikötő

Európa legjobbja lett a budapesti légikikötő 

A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom. 
Hétfőtől ismét időrabló lezárások a ferihegyi reptér felé vezető úton

Hétfőtől ismét időrabló lezárások a ferihegyi reptér felé vezető úton 

Április 22-én kezdődik az útfelújítás negyedik üteme a a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérhez vezető utakon.
Visszatér az Uber Magyarországra

Visszatér az Uber Magyarországra 

Április 16-án hivatalosan lezárult a jóváhagyási folyamat.
Májusban indul a világ első kutyabarát légitársasága

Májusban indul a világ első kutyabarát légitársasága 

Beszállás előtt a BARK Air egyik légiutaskísérője a kapuban fogadja a kutyákat, hogy segítsen nekik nyugodtan venni az előttük álló akadályokat.
Hatalmas vihar Dubajban, törlik a járatokat

Hatalmas vihar Dubajban, törlik a járatokat 

Mennydörgésre és villámlásra ébredtek szerda reggel az Egyesült Arab Emírségek lakosai.
Új és újrainduló járatok a bécsi reptérről

Új és újrainduló járatok a bécsi reptérről 

Bővül az osztrák légiátrsaság kínálata.
Közel félmillió e-töltőpont elérhető hamarosan a franciáknál

Közel félmillió e-töltőpont elérhető hamarosan a franciáknál 

A nagyszabású fejlesztés megvalósítása érdekében 64 francia autópálya-pihenőben most 320 Siemens gyorstöltőt telepítettek.
A WIZZ első isztambuli járata elindult Debrecenből

A WIZZ első isztambuli járata elindult Debrecenből 

Isztambul a második törökországi város, amely már Debrecenből is közvetlenül elérhető Antalya után.
Nyitva az izraeli légtér a súlyos iráni légitámadást követően

Nyitva az izraeli légtér a súlyos iráni légitámadást követően 

Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét a szombat éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után, jelentették be hivatalosan Izraelben.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.