New Yorkban járva mindig megdöbbenek a hotelszobák árain és méretein. Most éppen a Rubik-ünnepségek okán a Central Park alsó végétől egysaroknyira lévő Hudson Hotelben lakom, ahol a következőképpen néz ki egy álmos reggel: az ágyból oldalt lelépni alig több mint egyarasznyi helyem van…

Reggeli - Az vajon mi lehet?

Kifelé menet biztos beleverem a fejemet a fali konzolon lévő, este kihajtott lapos tévébe. A fürdőszobában épphogy elfér egymás után a mosdókagyló, a vécé és a zuhanyzó – mielőtt bejutok a víz alá, az egyik térdemet óhatatlanul beleverem a porcelánba. A zuhanyban, ha elejtem a szappant, nem tudok lehajolni, csak félig leguggolva tapogatok a földön – ha lehajtom a fejem, beleütközöm a csempébe. Mindez kétszáznyolcvan dollártól indul egy főre úgy, hogy reggeliről nem is hallottak, és ha netezni is akarok a szobában, felszámolnak még pluszban 14 dollárt.

Nyolc százalék áfa akár a duplája lehet

És akkor még nem beszéltünk az adókról és illetékekről – a múltkor találtam egy jó áron kínált szállást a Fifth Avenue-n, de a történet a végére kapott egy gellert: a számlán szerepelt még 14 dolláros idegenforgalmi adó is személyenként és éjszakánként, és ugyan az áfa nyolc százalék körül van a városban, de az én szállodaszobámra valamiért 14,75 százalékot kalkuláltak.

Butikhotel csaknem ezer szobával

A Morgans Hotel Grouphoz tartozó Hudson Hotel igazi butikszálloda, bár ennek némiképp ellentmond a tény, hogy 866 kiadó szobája van. Egy világhírű belsőépítész, Philippe Starck jegyzi a dizájnját, és valóban gyönyörűek a részletek: a város múltjára is emlékezve mindenhonnan visszaköszön a nyers vörös tégla. Kicsit ipari csarnokra is emlékeztetnek a közösségi helyiségek, de ezt repkénnyel befuttatott ablakokkal, nehéz fából készül bútorokkal és meleg fényekkel kompenzálják. Az elhelyezkedése tökéletes, tulajdonképpen a város szívében szállásoltak el bennünket, akár gyalog is elérhető sok-sok turistalátványosság.

A kocka követe

Most viszont nem turistának jöttem, hanem azért, mert monumentális kiállítás nyílik az idén negyvenéves Rubik-kocka tiszteletére a Liberty Science Centerben. A keleti part legnagyobb interaktív tudományos múzeumában hatszázötven négyzetméteren kialakított tárlat ünnepli az innovációt, és bemutatja, ahogy a világ legnépszerűbb játéka az elmúlt negyven évben hatott az élet számtalan területén. Rubik Ernő találmánya ikonikus tárgy lett, amely világszerte inspirálta a művészeket és a tudósokat: ösztönözte a kreativitást a természettudomány, a technológia, a mérnöktudomány, a matematika és a művészetek számos különböző ágában.

Az elnök furfangos játékszere

Paul Hoffmant, az LSC elnök-vezérigazgatóját a kiállítás megnyitója előtt arról kérdezem, mi lehet a kocka titka, hogy negyven éve képes hatni a világra. „Elképesztő a kontraszt a látszólag egyszerű feladat (egységbe rendezni a színeket mind a hat oldalon) és a megoldás bonyolultsága között, hiszen negyvenháromtrilliárd variációs lehetőségünk van. Ez elkápráztatta az embereket, és azt reméljük, hogy sokan eljönnek hozzánk megnézni ezt a nagyszerű magyar találmányt és mindazt, amire inspirálta a világot.

Interaktív kiállítást terveztünk, a látogatók nemcsak nézhetnek, hanem részt is vehetnek az alkotásban, inspirálódhatnak és természetesen játszhatnak is” – érkezett a válasz, majd az igazgató bemutatta egyéni, könnyített kockakirakási módszerét, előhúzva egy egyszínűre, rikító lilára festett Rubik-kockát…

Monstre kiállítás, szerény feltalálóval

A kiállításnak helyet adó Liberty Science Centert évente hatszázezren látogatják, jelentős részben diákok és tanáraik. A tárlat a tervek szerint hét hónapig lesz látható a Hudson folyó partján, alig néhány percre Manhattantől, majd utána először az Egyesült Államok, később a világ többi nagyvárosába költözik át. Az utazó tárlat hét év alatt járja körbe a földet, és a tervezett célpontok között természetesen Budapest is szerepel.

A nagyszabású megnyitóünnepség legszerényebb szereplője maga a feltaláló volt, az idén hetvenesztendős Rubik Ernő, aki elsősorban a bűvös kockát forgató gyerekeknek köszönte meg a bátorságukat, hogy négy évtized elteltével is játszanak az eszközzel. „Kell, hogy legyen bennünk magabiztosság, hogy vállaljuk a kihívásokat. Ez az, amit a kockának tanítania kell” – mondta ünnepi beszédében.

A magyar találékonyság sokat ér

Magyarország kétszázmillió forinttal járul hozzá az egymilliárdos költségvetésű kiállításhoz. Áder János köztársasági elnök a megnyitón felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a magyar észjárás találékonyságából a világ és benne Amerika sokat profitálhatott – például az Egyesült Államok jelképének számító és az LSC közelében található Szabadság-szobor felállításában a magyar származású Pulitzer József adománygyűjtése segített.

A Google-nál is imádják

A Google óriáscég kreatív igazgatója (ők egyébként a kiállítás főszponzorai), Robert Wong szerint a negyvenéves évforduló és a kiállítás nem a múltba révedésről, hanem a jövőbe tekintésről szól. A cég dolgozói is imádják a kockát, mert inspirálja őket. Sokkal több ez egy játéknál: egy kérdés, amelyet meg kell válaszolni, egy probléma, amelyet meg kell oldani. És legyen bármilyen komplex, valaki biztosan meg tudja válaszolni, valaki meg tudja oldani.

Hét hónapon át kocka alakú a nagy alma

A kiállítás egyébként mindenkiből előhozza a gyereket. Rajzfilmmel ér fel, ahogy egy robot kirakja a kockát (már gyorsabb az embernél, 5,25 másodperc alatt képes volt rá), a végén még meg is hajol, és hosszan ünnepli magát. Írhatunk Rubik-szimfóniát egy speciális kocka segítségével, amely tekeréskor hangokat és ritmusokat szólaltat meg. Kiállították a világ legdrágább, 555 millió forint értékű, tizennyolc karátos aranyból, fehér gyémántból és színes drágakövekből készült kockáját is, amely állítólag működőképes, de sajnos nem adták a kezembe, hogy kipróbáljam…

A kiállítás hét hónapig lesz nyitva, és a tárlattal párhuzamosan az év folyamán az LSC-t és több nevezetes New York-i épületet – így az Empire State Buildinget is – a Rubik-kocka színeivel világítják majd ki, a Hudson folyón pedig egy úszó óriás-gumikocka csinál hírverést a rendezvénynek.