Buenos dias!

Még a repülni szerető embernek is elég elgondoltató, ha Argentínába indul, amikor a fedélzeti magazint lapozgatva szembesül a ténnyel, hogy a német légitársaság leghosszabb járatára váltott jegyet. A Frankfurt–Buenos Aires távolság ugyanis 7140 mérföld, azaz 13 óra 5 percnyi, levegőben töltött időt jelent.

Érkezés után tehát jólesik mozogni egy kicsit a szabad levegőn, még akkor is, ha reggel hétkor alig öt fokot mutat a hőmérő a dél-amerikai fővárosban a nálunk lévő legnagyobb nyári kánikula idején.

Nem olcsó mulatság a szállás

Egy magyar esemény, a XI. Latin-Amerikai Magyar Néptáncfesztivál miatt érkezem ide, és igyekszem a Magyar Ház közelében bérelni szállodát. Meg kell állapítanom, Argentína egyáltalán nem olcsó hely, legalábbis ami a szállodákat illeti, ezért kifejezetten örülök, hogy az ismerősök felhajtanak egy apartmant napi „potom” 110 dollárért.

A pénzváltás sem leányálom

A Torre Libertad Apart Hotelt igazán rendes emberek üzemeltetik: a recepciós már érkezéskor figyelmeztet, ha bankkártyával szándékoznék fizetni, hivatalos árfolyamon váltják a pesót, és az az igazság, hogy nem járnék túl jól… Ekkor derül ki számomra, hogy kétféle árfolyam működik az országban: a dollárért hivatalosan 4,60 pesót adnak, de feketén egy zöldhasú hathelyi egységet ér. Amikor dollárban akarok fizetni, a hölgy készségesen hattal osztja az összeget, vagyis jobban járok, mintha bankon keresztül, hivatalosan váltanék.

Eszkimóknak jó móka lehet

A szállás különben tűrhető, az azonban meglátszik, hogy errefelé nemigen készültek fel a hidegre. A szobában ugyanis semmiféle fűtőeszköz nincs (kizárólag hűtésre használható légkondicionáló), csupán a nappaliban egy harmatgyenge kapacitású gázkonvektor. A maximumra tekerem, ott tűrhető is lesz a levegő a hajnali didergésben, de az egész szobába nem jut a melegből. Döntenem kell: két pokróc a hálóban, az ágyban, vagy kiköltözöm éjszaka a kanapéra.

Miért pont itt ne lenne magyar?!

Mivel az esemény előtt néhány nappal érkezünk meg a városba, van idő szétnézni. A tizenegymilliós nagyvárosban a legváratlanabb helyeken találkozunk magyar szóval: amikor a belvárosból Olivosba, a Hungária Egyesület székházába igyekszünk az emblematikus 60-as buszon (ez körülbelül azt jelenti a főváros lakóinak, mint a Budapestieknek a piros 7-es), a mellettem álló nő magyarul szól bele a telefonba. Amikor befejezi a beszélgetést, udvariasan jó estével köszöntöm, és megkérdezem, hol kell leszállnom, ha a magyar klubhoz igyekszem. Nem tudom, nem beszélek magyarul, válaszolja, majd magyarul kiált előre a jármű első részében utazó barátnőjéhez: „Mária, hol van a Parana utca?” Ő megmondja, és leszállhatunk.
Közcím: Az utca embere ilyen is, olyan is
Ha már a meglehetősen jól szervezett és olcsó tömegközlekedésnél tartunk, érdemes megemlíteni az argentin emberek kedvességét. Az utasnak a járművön, automatából kell jegyet váltania úgy, hogy bemondja a sofőrnek a távolságot, aki beállítja a gépet. Amikor kiderül, hogy nincs aprónk, a vezető int: hagyjuk a fenébe, utazhatunk jegy nélkül. Ezt látva egy utas hosszan kotorászni kezd a pénztárcájában, és fémpénzekre váltja a bankjegyünket, hogy tudjunk fizetni. Egy másik esetben huszonöt centavónk hiányzik, erre egy idős nő mosolyogva kiegészíti nekünk az összeget. A taxisok már nem ilyen kedvesek: szemrebbenés nélkül elkérnek harminc pesót azért a távolságért, amely autóbusszal csak egy pesóba kerül.

A magyar étterem nagyon megy

Este a magyar étteremben vacsorázunk, amelyet egy argentin férfi vezet. Annyira jó hírű konyhát visz, hogy hét közben érkezünk, mégis telt ház van. Fél kilenckor nyitnak vacsorához, és akinek nincs asztalfoglalása, nem talál helyet. Egy család előzetes bejelentkezés nélkül érkezik, és amikor kiderül, hogy nincs szabad asztal, elvisznek dobozban öt kiló pörköltet… Valaki telefonon a másnapi helyek felől érdeklődik, de azt a választ kapja, reménytelen, mert azok több héttel azelőtt elfogytak, még az ideiglenesen asztalokkal telepakolt nagyteremben is. Másnap ugyanis a barátok napja van, és helyi szokás szerint az emberek ilyenkor elhívják a barátaikat beszélgetni-vacsorázni, és apró ajándékokat adnak át egymásnak. Érdekes szokás. Ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy miért éppen a Valentin-napot, a Halloweent és egyéb baromságokat sikerült hozzánk importálni mondjuk e kedves, emberi ünnep helyett...

Tangózik öreg, fiatal

Buenos Airesről nem tudhatunk meg semmit, ha nem megyünk el egy tangóestre. Érdemes ennek a programnak a kivitelezéséhez egy helyit megkérdezni, ő hova jár. Mert felejthetetlen élmény végigbámulni egy olyan eseményt, amelyen hetvenéves, egyenes derekú öregurak táncoltatják meg őszes menyecskéiket, és mellettük persze tökéletesen megfér a buján táncoló harmincasoktól, negyvenesektől kezdve a lépéspróbálgató kamaszokig minden korosztály. Ha mi is szeretnénk kipróbálni a rém bonyolultnak tűnő lépéssorokat, tíz dollárnak megfelelő pesóért akár gyorstalpaló tanfolyamra is befizethetünk.

Fényképezőgép? Agyő!

A kikötő mellett igazi turistalátványosság a Boca: ez egy színesre mázolt házak között megbúvó, különös negyed, ahol rengeteg művészgaléria, turistákra vadászó gicccsbolt, kávézó és étterem várja a jó pénzű idegent. Az éttermekben igazi profik tangóznak, és némi pénzért bárki beállhat közéjük, és beöltözhet egy fotóra velük. Van egy nagy szépséghibája a történetnek: egy hatalmas nyomornegyed tőszomszédságában van a Boca, így Buenos Aires összes zsebtolvaja itt próbálja megkeresni a napi betevőt. És nem csak ők. E sorok írója ugyan számtalan veszélyesnek mondott országot, háborút, konfliktusos övezetet megjárt már, és gond nélkül megúszta, itt viszont egy jól koreografált biciklis rablótámadás áldozatává válik a méregdrága fényképezőgépe. A rendőrségen hosszú sorban várakoznak velem együtt a pórul járt idegenek, és rá kell jönnöm: tulajdonképpen a rablás ellenére még jól jártam. Mert nem szúrtak meg, az útlevelem és a pénzem is megmaradt, nem úgy, mint egy gatyára vetkőztetett francia turistának, akinek annyija sem maradt, hogy a szállodájába visszajusson valahogy.

„Régi dicsőségünk, hol késel…”

Egyhetes argentínai látogatás tökéletesen elég arra, hogy szomorúan dokumentálhassam, miképp múlik el a régmúlt idők dicsősége. Egy ideig úgy tűnt, hogy Latin-Amerika egykori bezzegországa talpra áll az 1998-ban bekövetkezett gazdasági összeomlásból, de most sajnos megfordult a trend. A változást a zuhanó életszínvonal, a tragikusan megromlott közbiztonság, a kettős árfolyam, az importáruk hiánya, a dollárvásárlás tiltása és sok minden egyéb jelzi – úgy tűnik, egy ideig vendégnek sem túl jó lenni a tangó országában.

Lukács Csaba
főmunkatárs, Magyar Nemzet


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.