Segítségért kiált a Liliomkert, termelői piac üzemeltetője

Elkeseredett hangú írást tett közzé a Liliomkert néven ismert, országos hírű káptalantóti piac üzemeltetője, segítségért kiáltva a piac megmentéséért.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Harmathy Ildikó harca a termelőkért, a termőföldért régebbi keletű. A népszerű, sok család megélhetését biztosító termelői piac bezárásának szándékáról korábban mi is írtunk. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük az üzemeltető által nyilvánosságra hozott „segélykiáltást”.

"Kedves Hölgyek és Urak, Drága Barátaim, Piacosok!

A Sors gyorsabban igazolta a Liliomkert hetilap legutóbbi számában közreadott állításomat, mint gondoltam volna: A jelen alaptörvény nem egy demokratikus állam alaptörvénye, hanem a gátlástalanságé. Hiányzik belőle a demokrácia alapja, azok a bombabiztos emberi alapjogok, amelyek nem lehetnek politikai csatározások tárgyai. Nevezetesen az ember testi és lelki egészsége; a gyermekek megfelelő oktatása-nevelése; a nemzet anyagi biztonságának kérdése; a kultúra, a művelődés vagy a sajtószabadság demokratikus biztonsága.

A természet védelme marginálisan sem fordul elő benne. Keletkezésének körülményei és tartalma egyaránt bizonyítja, hogy egy bűnös rendszer alkotmánya, amelynek nem célja polgárainak védelme, a törődés, a békés és derűs élet.

A Liliomkert fennmaradásáért folyó parttalan mederbe sodródott csatározások végére akartam volna pontot tenni azzal, hogy az év elején a jegyzőnket arra kértem, adjon működési engedélyt piacunknak, vagy vegye nyilvántartásba a 7. éve sikeresen működő piacot. Kértem találjon megoldást. Ma ugyanis egy termelői piac létrehozásához nem kell engedély, hanem egy A4-es nyomtatvány kitöltése, amelyhez a területhasználat jogosságát (tulajdoni lapot, vagy használati szerződést) kell csatolni, és aláírni, hogy a vezető betartja a hatósági előírásokat. 3 ezer Ft illetéket kell fizetni.

Túl azon, hogy a terület piacként való használata a ma is érvényben lévő bontási határozatok miatt nem lehetséges, a termelői piacok jelen szabályozása mellett az árusok jelentős részét ki kellene tiltani.

 Példátlan gyorsasággal érkezett a válasz sok pontban részletezve az akadályokat, végül kerek perec kimondva: ’A jelenlegi jogszabályok alapján a Liliomkert piac üzemeltetésére engedély nem adható, illetve nyilvántartásba vétele sem lehetséges.’

Válaszomban kihangsúlyoztam: a Liliomkert piacán NEM bűnözők garázdálkodnak, hanem emberek próbálnak megélni, gyermekeiket eltartani saját munkájukból. Több mint 200 család jövedelméről, több ezer ember egészséges táplálékáról és kellemes időtöltéséről van szó.

2007 óta folyamatosan könyörgök minden létező fórumon a jogszabályok olyan irányú változtatása érdekében, amely az emberek valós érdekei mentén születik.

Továbbra is rossz a termelői piacok szabályozása; a kistermelők tevékenységének szabályozása; a szövetkezetek és a termőföld használatának szabályozása; a jövedelem-elvonások rendszere és az egész gazdaságpolitika, mert a rendszer NEM AKARJA, HOGY JÓ LEGYEN!

A jegyző nyilván keresett volna megoldást, de sem időt, sem lehetőséget nem kapott rá.

Az a véleményem, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján is emberellenesnek minősül, kiskorúakat veszélyezteti tisztességes emberek jövedelmének elvonása, szándékos alul- és rosszul táplálása, a gyűlöletkeltés.

Közben a büntetések és a természetkárosítás okán indított bűnvádi eljárás miatt kétségbe esve keresem, hol siklott ennyire félre a törvényalkotás, amelynek sem az ember testi-lelki békéje, sem a természet valós védelme nem fontos.

Az Alkotmánybíróságnak a termőföldről való, minden tudományosságot nélkülöző állásfoglalása – hogy tudniillik „a termőföldnek egy országon belüli mennyisége adott, az nem növelhető. A rendelkezésre álló föld viszont korlátlan ideig használható, nem amortizálódik.” 7/2006. (II. 22.) AB határozat – mutatja, hol ment tévútra a gondolkodás. Ezek után elővettem az Alaptörvényt, amelyből világosan látszik, hogy azért lehet a Liliomkertet kizárni a rendszerből, mert az Alaptörvény ezt megengedi.

Márpedig ha egy rendszer nem képes polgárainak testi-lelki épségéről gondoskodni, akkor a rendszert kell leváltani, nem a népet.

Magyarország jelen Alaptörvénye sajnos lehetőséget ad azokra az embertelenségekre, amelyeket hazánkban a politika rendre el is követ:

a lakosság, a gyermekek jelentős részének alul- és rosszul táplálása;

kiskorúak testi és lelki veszélyeztetése, gondatlan és felelőtlen oktatás-nevelés;

az egészségvédelem hiánya;

a természetvédelem hiánya;

megfelelő tájékoztatás, a sajtószabadság hiánya.

Nem látok más megoldást, a civil világ segítségét kértem. Civil szervezeteknek, környezet-, gyermek és ifjúságvédőknek, az egyházak vezetőinek írtam levelet, és minden elérhető fórumon kérem a fiatalok, a művészvilág, és valamennyi felelősen gondolkodó ember segítségét annak érdekében, hogy hozzuk létre együtt azt az Alkotmányt, amely megvéd minket a politikai terrortól, egyetlen otthonunkat, a természetet az oktalan pocsékolástól. Sajnos még nem tudunk saját ügyeinkkel foglalkozni, mert el kell érni előbb, hogy Szentágothai professzor szavai beteljesüljenek.

Dr. Szentágothai János professzor, akadémiánk volt elnöke, azt jövendölte egykoron, hogy eljön az idő, amikor Magyarországnak a termőföldje és a gondolkodó elméi lesznek a legnagyobb kincsei. Virágozni pedig akkor fog ez az ország, ha e kettő találkozik.

A Liliomkert és mindannyiunk tervezhető és élhető jövője érdekében mindenek előtt hazánkat kell megmenteni. Megfogalmaztam egy levelet, aki egyetért, küldje el maga is az ombudsmannak, aki azért kapja a fizetését TŐLÜNK, hogy kiálljon alapvető jogainkért.

Káptalantóti, 2014 március 9.

Harmathy Ildikó"

Forrás: Vendég & Hotel


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.