hirdetés

Az MSZÉSZ új elnökjelöltje: programja még nincs, de a tagság szereti és bízik benne

Baldauf Csabáról, az alsópáhoki Kolping Hotel igazgatójáról van szó, akivel eddigi alelnöki pozíciójáról, elnökké való felkérésének körülményeiről, a vidék-Budapest vonulatról, valamint a Kolpingban jelenleg is tartó fejlesztésekről, és az ehhez felvett állami hitelekről is beszélgetünk.

hirdetés

Általában a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségénél (MSZÉSZ) a korábbi alelnököt jelöli a Választmány következő elnöknek. Ez az ön esetében is így történt volna. Azonban ez év májusáig világossá tette mindenki előtt: bár a szokásos forgatókönyv ezt kívánná, de nem indul az elnöki pozíció megszerzéséért. A májusi választmányi gyűlésen azonban nagyot fordult a kocka. Mi történt, hogy mégis beadta a derekát?

Baldauf Csaba: - Tény, sosem vágytam elnöki babérokra. Azonban az elmúlt 3-4 hónapban olyan nyomásnak voltam kitéve a tagság, azaz a szakma részéről, hogy végül elgondolkoztam azon, eleget teszek a kérésüknek, és indulok jelöltként a júliusi elnökválasztáson. Gyakorlatilag a covid teljes ideje alatt szinte telefonos ügyfélszolgálatként, lelki segélyszolgálatként és megoldóemberként egyszemélyben működött a vezetőségünk, Flesch Tamással az élen. Higgye el, nem volt könnyű időszak!

Baldauf Csaba
Baldauf Csaba

Nyilván nem véletlenül mondta a jelenleg regnáló elnök, Flesch Tamás, legutóbbi találkozásunkkor, hogy otthon a neje már behűtötte a pezsgőt, hiszen ha átadhatja végre az elnöki stafétabotot, azonnal pukkan a dugó... Azt is említette, hogy számára az elmúlt 2,5 év olyan volt, mintha dupla annyi telt volna el az életéből, akkora nyomás nehezedett rá a sok szakmai nehézség, probléma miatt.

B.Cs.: - Ez pontosan így volt, hiszen mindezt közösen vittük véghez Tamás vezetésével. És ekkor jött a legutóbbi választmányi gyűlés, ahol egy kecsekméti kolléganő felállt, és kerek-perec bedobta a nevem Tamás utódaként. Azt mondta, a teljes vezetőség, valamint a tagság érdeke úgy kívánná, hogy induljak az elnöki pozícióra. Ekkor már nem mondtam nemet. Mert ennyi belém vetett bizalom láttán úgy éreztem, nem hátrálhatok meg a feladat elől, és már csak a szakmai munka folytonossága miatt is igent kell mondanom, hiszen világos, hogy azon az úton kell továbbhaladnunk, amelyen eddig jártunk, ott kell folytatnom, ahol az eddigi vezetőség átadja majd a feladatokat a következő vezetői csapatnak.

Milyen programmal készül a júliusi választásig a tagság elé állni?

B.Cs.: - Lehetne hangzatos, jól csengő programpontokat összeállítani, azonban, szerintem, a jelen esetben ez nem szükséges. Ugyanis viszonylag egyszerű a feladat, amit a munka a következő elnöktől is megkövetel: képes legyen olyan konszenzus kialakítására, amely mindenkor a tagság érdekeit képviseli. És az is alapvető, hogy az állami szerveknél legyen olyan kapcsolatrendszere, ismerettségi köre a politikai döntéshozókkal, amelynek révén el tudja juttatni a tagság véleményét, érdekeit a megfelelő állami vezetési körökhöz. Így a szakmai szervezetünk, elnöki irányítással, meg tudja majd valósítani azokat a szükséges feladatokat, témákat, amennyit a politikai hatalom enged.

Eddigi ellenállásának egyik fő pillére volt az Alsópáhok-Budapest közötti 200 km. A két település közti távolság továbbra is ugyanannyi... 

B. Cs.:- Meggyőződésem, aki egy ilyen pozíciót elvállal, annak igazából Budapesten kell élnie. Azonban Kovács Balázs alelnökjelölt, a Danubius-lánc vezérigazgatója a fővárosban él és dolgozik, ezért nagyon számítanék rá ezen a területen. Vagyis ha a fővárosban az MSZÉSZ-t kell képviselni, legtöbbször ezt Balázs tenné személyesen. Persze, heti egyszer nekem is a fővárosba kell utaznom, ez most sincs másképp, úgyhogy ha a feladatok azt kívánják, nekem is Budapesten lesz a helyem. Viszont épp a covid-időszak hozta azt a döntő változást mindannyiunk életében, hogy sok eseményt hibrid-módon, vagy online tartanak, és biztos vagyok abban, ez a közeljövőben is sok esetben így lesz. Annak pedig semmi akadálya, hogy Alsópáhokról kapcsolódjak be az ilyen típusú rendezvényekre, megbeszélésekre.

Nem volt egyszerű ezt a megbeszélést összehozni: betáblázva az egész napja, folyton úton van, vagy egyeztetésen vagy terepen a jelenleg is épp tartó Bobo Fun Park fejlesztése miatt. Amihez, mint köztudott, 950 millió forintos állami támogatást kapott szállodájuk a Kisfaludy Program keretében.

B. Cs.: - Sosem tagadtam, és ezentúl sem fogom, hogy az eltelt 25 év alatt, amióta a Kolping élén állok, pályáztunk minden lehetséges módon azért, hogy fejlesszük, szépítsük, tovább alakítsuk az alsópáhoki szálláshelyünket. Nyertünk már  kormány szinten jobb oldalról, és bal oldalról is ehhez komoly összegeket. Amelyek miatt nincs egyetlen álmatlan éjszakám sem: mindegyiket vállalom, és büszkén állok mögötte. Mert az összes elnyert összeget arra fordítottuk, amire felvettük, a határidőket is minden egyes alkalommal betartva. Aki tehát emiatt támadna – nyugodtan állok elébe. A mostani sem egy „lufiprojekt”: április 7-én kezdtük az építkezést, és a határidőket betartva június közepére átadjuk a Bobo Fun Parkot, a hozzánk látogató családok valamint a környék lakosságának örömére. És annyit mondhatok, ha MSZÉSZ-elnöknek megválaszt a tagság a másik jelölttel szemben (Nagy-Szász Istvánról, a CPI Hotels magyarországi tagszállodáinak vezetőjéről van szó – a szerk.), akkor is pályázni fogok a továbbiakban, mert meggyőződésem, csakis ez segítheti a fejlődést, a haladást. És azt megígérhetem, MSZÉSZ-vezérként erőteljesen lobbizni fogok a megfelelő állami szinten annak érdekében, hogy minél több szállodásnak, egyéb szálláshelytulajdonosnak, valamint turisztikai szolgáltatónak sokkal több lehetősége legyen pályázatok benyújtására, és annak elnyerésével szolgáltatásaik fejlesztésére, mert mindannyian tudjuk, ez ma alapfeltétel a sikeres üzemeltetés érdekében.

Tudom, hogy több gyereke van. Hány évesek most?

B. Cs.: - A legidősebb 27, utána sorban 25, majd 22 és a legkisebb 20 éves. Miért?

Mert gondolom, ha elnyeri az MSZÉSZ elnöki tisztét, jó, hogy már ilyen nagyok, mert előfordulhat, hogy nem sokat látja majd őket.

Számomra eddig is fontos volt a család, a Kolpingban is ez a fő motívum. Valóban már nagyobbak, van köztük, aki már „kirepült”, van, aki még szerencsére velünk él. És az elmúlt 25 év alatt, ami igazából 27, vagyis pont annyi, mint a legidősebb fiam - hiszen a nyitás előtt két évvel már elkezdtük az építkezést, a szervezést -, attól kezdve sem ültem soha egyetlen percig tétlenül, nem lesz ez másképp ezután sem. Ha a Jóisten úgy gondolja, hogy érdemes belevágnom ebbe a kihívásba a kollégáim érdekében, akkor minden erőmmel azon leszek, hogy a legjobbat, a tagság számára a legkedvezőbbet hozzam ki az elkövetkező két év alatt az elnöki feladatok ellátásával a saját munkám elvégzése mellett.

      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vágó Ágnes, főszerkesztő
a szerző cikkei

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Készül-e korlátozásokra a 4. hullám kapcsán?

Kiadónk társoldalai