2012. október 25-én jelölte ki a Polgári Légiközlekedési Hatóság (PLH) magyar oldalról a Wizz Airt fuvarozóként a Budapest-Moszkva útvonalra. Még szeptemberben, a tel-avivi és kijevi járatok bejelentésekor még azzal biztatott Váradi József, a Wizz Air első embere: az orosz és a török fél jóváhagyása egy-két hónapot vehet igénybe. Moszkvát illetően Szíjjártó Péter tavaly karácsony előtti moszkvai látogatásán már óvatosabb volt; a TV2 kérdésére azt felelte: néhány hónap múlva repülhet a fapados légitársaság a két főváros között.
Az MTI múlt pénteki tájékoztatása szerint február 6-án látott napvilágot az orosz gazeta.ru internetes hírportálon, hogy az oroszok légügyi hatósága és közlekedési tárcájuk közötti huzavona miatt a Wizznek első moszkvai járatára még várnia kell. A portál értesülései szerint a moszkvai közlekedési minisztériumnál még tavaly év végén a magyar hatóságoktól némi plusz információt szerettek volna megtudni a Wizz Air-ről.
Az orosz fél állítólag a légitársaság tulajdonosi szerkezetén talált kifogást.
| Kemény mérkőzés lehet áprilistól a Budapest-Tel Aviv útvonalon. Az El Al Boeing 747-est állít forgalomba a nyári menetrendben. Mint azt múlt héten, február 5-én bejelentették, a keddi járatokon közlekedő Jumbo mellett a szintén széles törzsű Boeing 767-300-as is repül majd hetente kétszer Budapestre, heti több száz üléssel megnövelve az útvonal kapacitását. A kapacitásbővítésről még tavaly októberben döntöttek, egy hónappal azt követően, hogy a Wizz Air bejelentette kijevi és tel-avivi járatainak jóváhagyásá |
A kétoldalú légügyi egyezmény nemzeti légitársaság kijelölését teszi lehetővé. A Wizz Air bár budapesti székhelyű, a tulajdonosok közt az oroszok szerint az amerikai Indigo Partners is szerepel. Ez nem fér bele a kétoldalú légügyi egyezmény értelmében kijelölhető nemzeti légitársaság fogalmának. A magyar üzemelési engedéllyel, de amerikai tulajdoni háttérrel, genfi székhellyel bíró és a Nagy-Britanniához tartozó Guernsey szigetén jegyezték be - tudatta alig egy éve Michael Ryanair O'Leary, amikor a Malév romjain a magyar turizmus megmentőjeként tűnt fel.
A megkeresést a PLH cáfolta. A Wizz Air pedig közleményben utasította vissza a magyar sajtó által is átvett hírben szereplő állításokat. „Az alapító részvényeseinkre vonatkozó állítások tényszerűen hibásak és a továbbiakban nem kívánunk pletykákat kommentálni, főleg akkor, ha azok nyilvánvalóan alaptalanok és ismeretlen forrásból származnak. A Wizz Air továbbra is azon dolgozik együtt a hatóságokkal, hogy az utasok diszkont árakon utazhassanak ezeken az új útvonalakon” - fogalmazott Daniel de Carvalho, a Wizz Air kommunikációs igazgatója.
Részben a tulajdonosi szerkezeten hasalt el a Wizz Air tavalyelőtt, amikor Isztambul-Sabiha Gökcen repülőterére indítottak járatot. A két ország között 1968-ban aláírt kétoldalú légügyi egyezmény értelmében a kijelölt légitársaságoknak vagy az állam, vagy a kijelölő állam polgárainak a tulajdonát kell képezni. A törökök másik kifogása, hogy a charterként ugyan engedélyezett járatra a légitársaság saját honlapján árult jegyeket, holott ezt charter lévén nem tehette volna meg, csak ha tulajdonában van egy utazási iroda is, mivel charterre jegyeket csak a chartergazda utazásszervező és partnerei árusíthatnak. Akkor a török légügyi hatóság levélben is felszólította a légitársaságot, hogy függessze fel a jegyek értékesítését a járatra. A Wizz Air végül a 2010 decemberi indulást követően alig fél évvel felfüggesztette menedrendszerinti vagy állandó charterként repülő isztambuli járatát.
Értesüléseink szerint a török fél a precedenst nem felejtve vonakodik megadni hozzájárulását a járatnyitáshoz. Daniel de Carvalho megkeresésünkre írásban azt válaszolta: nem kívánják kommentálni az értesüléseket. Hozzátette: a Wizz Air továbbra is együttműködik az érintett hatóságokkal az útvonalak engedélyeztetése érdekében.
