hirdetés
hirdetés

Leállt a turizmus, újraéledt egy tó a szomszédban

Püspökfürdőn a környék szállodái és panziói többnyire illegálisan töltötték fel belőle a medencéiket, ezért a tó vize elapadt - írja a hvg.hu.

hirdetés

A turizmus leállása miatt újra termálvízzel telt meg a Nagyvárad szomszédságában fekvő Püspökfürdő korábban kiszáradt tava, több állat és növényfaj utolsó példányainak egykori természetes élőhelye – adta hírül az MTI a Krónika cikkét idézve. A lap a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedések természetre gyakorolt hatásáról készített összeállítást. A szakértők a védett élőhely pusztulását már korábban annak tulajdonították, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon számos szálloda és panzió végzett – sok esetben illegális – fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a föld alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges. A természetvédő szervezetek a 2010-es évek elején hívták fel a figyelmet arra, hogy a püspökfürdői termálvizes rezervátum korábban egy hektáros felületű tava tócsává zsugorodott, és télen be is fagyott. A püspökfürdői termáltóban olyan egyedi fajok utolsó példányai éltek természetes környezetükben, mint a bordás homorcsa nevű csigafaj, a Racovita-kele elnevezésű halfaj és a hévízi tündérrózsa, amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként. Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Venczel Márton biológus, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője a Krónikának elmondta: a termáltó duzzadása is bizonyítja, hogy a szakembereknek igazuk volt: nagyobb a termálvíz-kitermelés a környéken, mint amit a természet megenged. Venczel szerint mégis csekély a rezervátum megmentésének esélye. Sokkal nagyobb a gazdasági érdek, mint a természetvédelem iránti elkötelezettség" – magyarázta a biológus. Szerinte csak addig marad meg a termáltó, amíg újra nem indul a turizmus. Hozzátette: az élőhely tíz évvel ezelőtti állapota már nem állítható vissza, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott. Bár megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni, a bordás homorcsa nevű csigafajt nem sikerült szaporítani, és véglegesen kipusztult. "A Racovita-kelét most is tartják néhány akváriumban, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatelepíthető lenne. Jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a szabad természetben. Azáltal, hogy az egyedszám lecsökkent néhány tíz példányra, végveszélyben van" – mondta a szakértő. Venczel szerint a legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, hiszen ez trópusi fajként a Nílus deltájában is előfordul, és üvegházakban is tartják. Ha azonban nem tartható fenn az optimális vízszint, az sem élne már meg egykori természetes élőhelyén.

(forrás: hvg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai