hirdetés
hirdetés

Optimista vezetők a világban

Növekvő optimizmussal néznek a jövőbe saját cégeik kilátásait illetően a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói. A KPMG felmérése szerint az üzleti vezetők 60 százaléka a járvány kiváltotta bizonytalanság elhúzódása ellenére bízik a világgazdaság fellendülésében a következő három évben.

hirdetés

Optimizmusról, egyúttal a vezetési szempontok radikális átalakulásáról tanúskodik a KPMG 2021 CEO Outlook felmérése. A kutatás során 2021 nyarán a világ legjelentősebb piacainak 1300 meghatározó vezérigazgatóját kérdezték a cége három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásairól, illetve az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.

Hisznek a világgazdaság növekedésében

Az idei eredmények szerint a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói egyre optimistábbak saját cégeik kilátásait illetően, és a világgazdaság talpra állásába vetett hitük a koronavírus-járvány kezdete óta nem látott szintekre emelkedett – annak ellenére, hogy a delta variáns terjedése lelassítja a visszatérést a normális kerékvágásba. A vezetők 60 százaléka bízik a világgazdaság növekedésében a következő három évben, és ez jelentős ugrás az előző évi 32 százalékos, illetve a január-februárban készült gyorsfelmérés 42 százalékos értékéhez képest.

A megerősödő gazdaság a cégvezetőket arra sarkallja, hogy terjeszkedésbe és átalakításba invesztáljanak. Ezt a felsővezetők 69 százaléka nem organikus növekedés – tehát, felvásárlások, összeolvadások, stratégiai szövetségek – formájában képzeli el. Tízből nyolc cégvezető kész a következő három évben akvizíciót végrehajtani. 

Előtérben a klímakockázat

A felmérés szerint a vezérigazgatók gondolkodásában előtérbe került a fenntarthatóság, a küldetésvezérelt cselekvés. Az utazási korlátozások és a távmunka révén sok multinacionális vállalat tudta csökkenteni széndioxid-kibocsátását. Sok vezető szeretné rögzíteni is ezeket az eredményeket, amelyeknek mentén ambiciózus klímacélokat is megfogalmazott.

„Ha van pozitív hozadéka az elmúlt 18 hónapnak, akkor az az, hogy a vezérigazgatók növekvő mértékben helyezik a fenntarthatóságot a helyreállítási és hosszú távú növekedési stratégia középpontjába. A kibontakozó környezeti és társadalmi krízis világossá tette, hogy változtatnunk kell, és együtt kell dolgoznunk. Mindannyiunkat bátorít a jövő, mert az üzleti vezetők elfogadják, hogy nekik kell előidézniük a pozitív változásokat, támogatniuk a környezeti veszélyek elleni lépéseket, ahogyan a társadalmi kihívásokra adott válaszokat is, legyenek azok faji, nemi, esélyegyenlőségi vagy társadalmi mobilitási kérdések” – mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi irodájának vezetője.

Forrás: Adobe Stock
Forrás: Adobe Stock

Hosszú távú növekedési kockázatok

A növekedésre leselkedő veszélyeket vizsgálva a felsővezetők idén – nagyjából egyforma súllyal – első helyen három területet emeltek ki: a klímaváltozás jelentette kockázatok mellett a kiberbiztonság és az ellátási láncok állnak a középpontban.

Míg tavaly az első helyen szerepelt a tehetségek és a munkaerő kérdésköre, az idei jelentésben ez az első hat közé sem került be. „Ez azt mutatja, hogy a pandémia idején a vezérigazgatók nemcsak a munkatársak kiesésétől féltek, hanem aggódtak a munkahelyi együttműködés új kereteinek működőképessége miatt is, ennek kockázata az elmúlt évben jelentősen csökkent, a távmunka és a digitális kollaboráció azóta bizonyított” – mondta Rózsai Rezső. A vezérigazgató szerint a kiberbiztonság és a klímakockázatok előretörése a fenyegetettségek között azt mutatja, hogy a vezérigazgatók ismét a hosszabb távú problémákra tudnak koncentrálni. A tavalyi válságtünetek közül csak az ellátási láncok miatti aggodalom maradt meg a kockázati listák élén, ami nem meglepő annak fényében, hogy a járvány kitörése óta a világcégek 56 százalékánál jelentkezett ilyen probléma.

A cégvezetők 27 százaléka fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy amennyiben nem felelnek meg a klímacéloknak, az negatív hatással lesz a versenyképességükre és az eredményességükre, továbbá a befektetők szempontrendszereinek való megfelelésre. A vezérigazgatók 58 százaléka tapasztal fokozódó érdeklődést a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok iránt a különböző stakeholder csoportok (befektetők, szabályozók, munkavállalók és ügyfelek) részéről.

Társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten

A klímaváltozás miatti aggodalmak mellett a cégvezetőket foglalkoztató témák fontossági sorrendjében előbbre kerültek és a tavalyinál is hangsúlyosabbá váltak a társadalmi kérdések, például a vállalati felelősségvállalás vagy a munkaerő értékének védelme. A megkérdezett vállalatvezetők érzékelik az elvárásokat, 71 százalékuk véli úgy, hogy a vezérigazgatók személyes felelősséggel tartoznak a társadalmi célok teljesítéséért is.

A változások mögött egyértelműen az érintetti körök (stakeholder csoportok) elvárásainak átalakulása és erejük növekedése áll - foglalja össze a fentieket Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere. „Az ESG szempontrendszer vállalati stratégiákra és működésre gyakorolt ereje legkésőbb a járvány miatti lezárások alatt minden eddiginél világosabbá vált és szerepe exponenciálisan növekedett. Annál is inkább mert a világ a „tulajdonosi kapitalizmus”-ból egyértelműen a „stakeholder kapitalizmus” felé halad”- tette hozzá Rakó Ágnes.

A kutatás azt is megállapította, hogy a vállalati célok, a cég által képviselt értékek, a közösségekre és a világra gyakorolt hatás a vezérigazgatók 74 százaléka számára jelent hajtóerőt az érdekeltek (vevők, munkavállalók, befektetők és a közösségek) igényeinek kielégítésében. 2020 elejéhez képest 10 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik a döntéshozatalba beépítik a hosszútávú értékteremtés szempontjait is. A cégvezetők 86 százaléka állította, hogy a vállalati célok jelentős hatással vannak a tőkeallokációra és a nem organikus (felvásárlási jellegű) növekedési stratégiára.

Átalakuló irodaterek, home office és digitalizáció

A várható növekedés másik két vezérlőelve a digitalizáció és a partnerségek kialakítása (azon belül is a felvásárlások). A karcsúsítások helyett a cégvezetők a rugalmasságra összpontosítanak, olyan jövőbeli működési modelleket érdemes tehát kialakítaniuk, amelyek a munkaadók és a munkavállalók szempontjából is hatékonyak. 51 százalékuk tervezi pl. közös használatú irodaterek kialakítását, ez a január-februári gyorsjelentés eredményeihez képest 14 százalékos növekedés. A vállalatvezetők 37 százaléka vezetett be hibrid modellt, amelyben a legtöbb munkavállaló heti 2-3 napot távmunkában dolgozik.

"A digitalizáció gyorsulása még inkább előtérbe helyezte a kiberbiztonság kérdését” – mondta Lukács Kornél, a KPMG cyber területért és technológiai tanácsadásért felelős partnere. A kiberbiztonság a KPMG CEO Outlook felmérése szerint az elmúlt években is a legfontosabb fenyegetések között szerepelt, most 2021-ben az első helyen végzett. Ahogy gyorsul a digitalizáció - ezáltal növekszik a kapcsolódási pontok száma, egyre fontosabb a döntéshozatalban a valós idejű adat - úgy nő a kibertámadások sikerének valószínűsége és az általuk okozható kár mértéke, vagyis összességében a kockázat. A biztonság kérdése már a digitális megoldások tervezési fázisában is fontos szerepet játszik.

Eddig példátlan adóreformokra figyelnek a cégvezetők

Négyből három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés. Ennél is nagyobb arányban (77 százalék) vélekednek úgy, hogy a globális minimumadó megnehezíti cégük növekedési elképzeléseinek megvalósítását. “A globális minimumadóval kapcsolatos bizonytalanságok és várakozások – a részletszabályok kidolgozásáig, elfogadásáig – velünk maradnak, az érintettek esetében már javában zajlik a bevezetésére való felkészülés, hatástanulmányok készítése és ez kiemelt téma marad a közeljövőben” – mondta a sajtótájékoztatón Gódor Mihály, a KPMG transzferárazásért felelős adó partnere. „A cégvezetők egyre inkább úgy vélik, hogy növekszik majd a transzparencia az adózással kapcsolatban és az adózásra aktív hozzájárulásként is tekinthetnek a közös fenntarthatósági célok megvalósításában”. Ezt mutatja, hogy csaknem háromnegyedük szerint adózási gyakorlataik visszahatnak cégük megítélésére, és 69 százalékuk érez erősödő nyomást arra, hogy – a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét bizonyítandó – részletesebb információt közöljön az adóteljesítményével kapcsolatosan.

(forrás: Store Insider)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai