hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az Eyjafjalla izlandi vulkán „diszkrimináció nélkül” elbánt a turizmusipar minden szereplőjével, legyen szó utasról, légitársaságról, utazási vállalkozóról, szállodáról. A vulkán okozta károk megosztása, a bajbajutottaknak a segítségnyújtás mértéke, formája kapcsán ráadásul nemegyszer ellentétes vélemények láttak napvilágot, s olykor a kedélyek is felkorbácsolódtak.

Az uniós Duna-stratégiától hangos a sajtó a Budapesten rendezett februári Duna-csúcstalálkozó óta. Nyolc ország fogott össze, hogy a mintegy 80 milliós lakosság képviseletében közös terveket fogalmazzon meg. Az Európai Bizottság év végéig előterjeszti javaslatait, 2011-es elnökségünk alatt megszülethet a reményekkel és fenntartásokkal egyaránt várt stratégia. Körbejártuk: hogyan válhatna a Duna turizmusunk stratégiai tényezőjévé?
hirdetés

Válság ide vagy oda, a turizmus ma is a világgazdaság egyik hosszú távon nagy haszonnal kecsegtető, ugyanakkor a természeti, illetve társadalmi környezetet sok esetben veszélyeztető üzletága. Káros hatásaival, illetve azzal, miként tudjuk ezeket mérsékelni, ideje szembenézni, hiszen míg 2008-ban több mint 900 millió vendégérkezést regisztráltak világszerte, 2020-ra az előrejelzések szerint évi másfél milliárd ember fog útra kelni turistaként.

Csökkenő utasszám, kevesebb gépmozgás jellemezte az utóbbi nyári charterszezonokat a 2007-es csúcsévet követően. A széles kínálatot nyújtó, mégis különösen gyenge 2009-es nyár után idén visszafogottabb választékkal álltak elő a cégek, így a legjobb esetben is csak stagnálás, rosszabb esetben további 10-15%-os utasszámcsökkenés várható az idén nyáron.

hirdetés

További híreink

A „haute cuisine” atyja, Georges Auguste Escoffier bizonyára elégedetten tekint le föntről, és nagy nyugalommal nyugtázza, hogy a németországi Saarbrückenben is van egy elkötelezett követője Klaus Erfort személyében. Ő ugyanúgy a kiegyensúlyozott ízeket, a magas szintű tradicionális konyhát előtérbe helyező gasztronómia híve – akárcsak világhíres elődje.

Minden hatodik hazai lovasturisztikai szolgáltató engedélyét visszavonta idén májusban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH). Az akció nem szándékos vegzálás volt, lejárt egy négyéves határidő, amely alatt a szolgáltatóknak teljesíteniük kellett a jogszabályban előírt feltételeket. Idén szeptembertől a lovaknak is vizsgázniuk kell.

A turizmus a magyar értékek hatékony közvetítője, ennél fogva a hungarikumok kulturális –történeti értéke, fontossága evidencia, jelentőségük a turisztikai vonzerő-és termékfejlesztésben felbecsülhetetlen – állítja a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, amelynek a témáról írott felhívását az alábbiakban közöljük.

A világörökségi cím elnyerése óriási lehetőség egy desztináció számára. Tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel a hazai világörökségek - erre a kérdésre keresi a választ Karsai Árpád, az SOS Idegenforgalmi Tanácsadó Iroda vezetője, a Budapesti Gazdasági Főiskola ,és az Edutus Főiskola megbízott oktatója.

A májusi budapesti országimázs-konferencia sikerén felbuzdulva regionális tanácskozást rendeznének Borsodban a régió imázsáról. Szerzonk szerint azonban a látnivalók iránt csak akkor nohet igazán az érdeklodés, ha élményt kínálnának a turistáknak a helyszínen.

Egyre nehezebb megfogni a jogosulatlan utazásszervezőket: a szórólapokon már évek óta nem kötelező a regisztrációs szám feltüntetése, az április közepén életbe lépett új szabálysértési törvénybe pedig nem került be a jogosulatlan utazásszervezés, mint tényállás. A szakmában óriási a felháborodás.

A világ turizmusa 2011-ben a politikai válságok és természeti katasztrófák ellenére új, eddig soha nem látott teljesítményt ért el. Globálisan az idei évre sem rosszak a kilátások – állapították meg a pisai World Travel Monitor Forumon.

Hazánk egyik legismertebb belföldi és nemzetközi vonzerejét jelentik gyógy- és termálvizeink. Az elmúlt tíz évben az első Széchenyi-terv keretében, majd uniós források bevonásával tucatnyi fürdőfejlesztés és szállodai wellnessberuházás valósult meg az országban. Fejlesztések jelenleg is folynak, az aktuális projekteket vettük számba cikkünkben, regionális bontásban. A beruházások nyereséges működtetése és megtérülése azonban több esetben bizonytalan – állítja Kovacsics Imre, a Spa Hungary Holding vezérigazgatója.

Várhatóan 200 millió forinttal, vagyis öt százalékkal növekszik jövőre a gyógyfürdőkben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások támogatására fordítható összeg – közölte a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke Zalakaroson.

Félidejéhez közeledik a Martfű Termál SPA egészség és rekreációs központ szolgáltatóházának építése – számolt be november végén a Martfű Termál SPA tulajdonosa.

Már három olyan fürdőt – Gelse, Dunaújváros, Esztergom – találunk az országban, amelyet komoly állami támogatással fejlesztettek az elmúlt években, a tulajdonos önkormányzatok azonban anyagi okokból kénytelenek voltak – legalább szezonálisan – bezárni őket. A sor jövőre folytatódhat – mondja Kovacsics Imre, az országszerte hat fürdőt vezető Spa Holding Hungary ügyvezetője.

Pályázni szándékozóknak, projektgazdáknak, kutatóknak egyaránt hasznos segítséget nyújt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) weboldalán február óta elérhető térinformatikai alkalmazás, az Eutér, amellyel egy eddig sohasem látott méretű nyilvános adatbázis nyílt meg az Európai Unió által támogatott fejlesztési projektekről.

Az elgondolás, hogy a Balaton családbarát régióként pozicionálja önmagát, korántsem új. Ám hiába tehetnének szert jelentős versenyelőnyre a térség turisztikai szolgáltatói az ilyen irányú, komplex szemléletű fejlesztés révén, hiába csökkenne a tó szezonalitása is, az elmúlt években mégsem történt jelentős előrelépés. Pedig nyilvánvaló: a családbarátság immár választási kritérium a vendég számára.

A via ferratázás divatba jött az utóbbi időben. És mint minden divatot, ezt is sokan igyekeznek „meglovagolni”; boldog-boldogtalan ferrata utakat szervez nyakra-főre. Nem lenne ezzel különösebb gond, ha ez a hóbort is csak olyan ártalmatlan következményekkel járhatna, mint egy új frizura. Csakhogy a hegyek veszélyes helyek.

Látványos gálavacsora keretében immár ötödik alkalommal adták át az Aranynap-díjakat és a Kiadvány Trend verseny díjazottjainak elismeréseit a budavári Hiltonban.

A fenti szavakkal foglalta össze Karl Heinz Petzinka professzor, a RUHR.2010 művészeti igazgatója a jövőre Európa kulturális fővárosának (EKF) szerepét betöltő három helyszín – Pécs, Isztambul, Ruhr-vidék – közti különbséget a pécsi Palatinus szállodában rendezett, a RUHR.2010-et bemutató esten.

Arról évek óta teljes az egyetértés szakmai körökben, hogy szükség lenne egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ megépítésére Budapesten, hogy a főváros ne maradjon le a jól jövedelmező konferenciaturizmus világversenyében. Tervekből, elképzelésekből temérdek született az évek során, a megvalósulás azonban még mindig folyamatban van.

A gazdasági világválság hatására az utóbbi félévben igencsak megcsappant Budapesten a szállodaépítők befektetői kedve. A megkezdett fejlesztések egy részének átadása csúszik, akad beruházás, amelynek kezdését elnapolták. A szállodaipari mutatók zuhanását látva mindez nem is csoda.

A golfturizmus a sport- és rekreációs turizmus legdinamikusabban fejlődő ága. A hajdanán elitnek tartott sport az utóbbi évtizedben térségünkben is elindult hódító útjára, 2016-ban pedig ismét olimpiai szám lesz. A csehek az „Európa golfdesztinációja” címre pályáznak, míg Bulgária a Naposparton nemzetközi dizájnerekkel kezdett hatalmas ívű fejlesztésekbe. Magyarország a közelmúltban szenior Európa-bajnokságot rendezett.

„Tourism 2023” címmel az eddigi legátfogóbb tanulmány jelent meg a turizmus jövőjével kapcsolatban néhány héttel ezelőtt Nagy- Britanniában. A kutatást a fenntartható fejlődéssel foglalkozó Forum for the Future nonprofit szervezet koordinálta. A 18 hónapon keresztül mintegy 100 szakember közreműködésével készülő jelentéshez olyan emblematikus brit cégek és intézmények adták a nevüket, mint az ABTA, a British Airways, a Carnival UK, a Co-operative Travel, a Thomas Cook és a TUI Travel, amelyek mindannyian elkötelezték magukat a fenntartható turizmus mellett. Bár a tanulmány a brit turisztikai szakmának készült, a benne felvázolt négy forgatókönyv a hazai szakemberek számára is tanulságokkal szolgál.
hirdetés
hirdetés