hirdetés
hirdetés

Őszi Turizmus Akadémia

Városmárkázás, hotelkörkép, békéltetés, online értékesítés

Őszi–téli kiutazási trendek, békéltető testületi eljárás az utazási irodák szemszögéből, új szállodai projektek Budapesten, az internetes értékesítés legfrissebb trendjei és sikeres márkaépítések – ezek voltak a témái idei őszi Turizmus Akadémiánknak.

hirdetés

Bognár Ákos, az UNWTO versenyén díjnyertes, Hungary – More than expected című magyar imázsfilmet készítő HG360 reklámügynökség kreatív igazgatója leszögezte: a márkázásnál nagyon sok mindenre oda kell figyelni, de az egyik legfontosabb a megkülönböztethetőség. A városokban hozott anyagból dolgozunk, ezért jól kell meghatározni, hogy mi az, amire az adott márka felépíthető. Lényeges szempont többek között, hogy a városmárka szimpatikus legyen a potenciális befektetők számára, a helyiek magukénak érezzék, valamint a helyi szolgáltatószektor támogatását is el kell érni, turisztikailag vonzónak kell lenni, de a civilszervezetek és a média számára is érdekesnek kell lenni. Meg kell határozni azt is, hogy termékközpontú vagy értékesítés-központú márkafejlesztésbe vágunk- e bele, vagyis hogy azt értékesítjük-e, ami már készen van, vagy a piac ismerete alapján új terméket fejlesztünk. Bognár Ákos elmondta, hogy manapság kevesen fordítanak időt, energiát és pénzt a kutatásokra és a versenytárselemzésre, pedig a jó pozicionálás szempontjából ezek elengedhetetlenek. Az előadás során láthattunk néhány sikeres példát Belgiumból, Koppenhágából, Stockholmból és Glasgow-ból.

Természetesen Budapestről is szó esett az előadásban: Bognár Ákos úgy véli, ha Budapest brandjét szeretnénk felépíteni, akkor mindig a Duna jut eszünkbe, miközben szerinte a folyó nem sok mindent üzen, hiszen a helyiek sem igazán használják a Dunát, és a turisták is legfeljebb egy rövid hajókázásra mennek el, amit viszont bárhol máshol is megtehetnek, ahol van folyó. Véleménye szerint Budapest márkázása egyáltalán nem tudatos, ahogy fővárosunk trendivé válása sem a tudatosságnak köszönhető. Hozzátette, hogy a legtöbb esetben szolgáltatásainkhoz kapcsolódnak elnyert nemzetközi díjaink, legyen szó fürdőről, étteremről, szórakozóhelyről vagy romkocsmáról, és egy kutatás szerint a helyi lakosok is elégedettek a szolgáltatások minőségével. Az ide látogatók közül többen is úgy gondolják, hogy azért jó Budapesten lenni, mert itt nincsen annyi kipipálandó, kötelező látnivaló, mint sok más helyen, ide azért jönnek, hogy jól érezzék magukat az emberek, vagyis Budapest egy kényelmes város, ami az ár-érték arányban is megmutatkozik.

A LEGFONTOSABB AZ ÁR A MAGYAROKNAK

Hermann Eszter, a Trivago magyarországi PR-jáért felelős munkatársa – aki egyenesen Düsseldorfból repült a Turizmus Akadémiára – az online szállásfoglalás trendjeiről beszélt előadásában. A 2005-ben alakult metakereső – amelynek 2012 óta van magyar weboldala – jelenleg 52 országban üzemel, és ma már 900 000 szálláshely található meg a kínálatában, globális szinten havonta 120 millió látogató keresi fel az oldalt. Hermann Eszter elmondta, hogy a magyarok körében a legtöbben számítógépről jelentkeznek be az oldalra, a mobileszközök aránya húsz százalék, világszinten azonban a mobiltelefonok és tabletek aránya már közel ötvenszázalékos. A szűrésnél Magyarországon még mindig a legfontosabb szempont az ár, Romániában azonban legalább ilyen fontos a szálláskategória is. Kevésbé jelentős a magyaroknak a szállás elhelyezkedése egy városon belül, valamint annak mások általi értékelése. A magyarok belföldi szállásra átlagosan 21 000 forintot hajlandók költeni, külföldi szálláshelyek esetén ez az összeg 30 000 forintra nő, a külföldiek pedig átlagban 24 000 forintot költenének magyar szállásokra. A Trivagót használó magyarok háromnegyede rövid időre, egy–öt napra keres szállást, alig egynegyedük keres szállást hat napnál hosszabb időre.

AZ ONLINE SZÁLLÁSFOGLALÁS KÖRFORGÁSA

Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta azt a körforgást, amelyen egy online szállást kereső utas végigmegy, vagyis az utazási véleményekkel való találkozás, inspiráció, tervezés, keresés, foglalás és utazás folyamatát. Elmondta, hogy ma már a folyamat minden fázisára külön termék specializálódott, lokális vagy nemzetközi online szolgáltatókkal. Ebben a tortában pedig mindenki arra törekszik, hogy minden egyes lépésben egyre jobban jelen legyen a fogyasztó életében. A belföldi fogyasztók azonban legtöbbször már elsősorban nem desztinációt választanak, hanem akciók, képek alapján döntenek a digitális térben. A döntés – hogy hova utazzon – meghozatalához pedig akár nyolc-tíz oldalt is megnéznek. Szigetvári József elmondta még, hogy hazánkban az utóbbi időben olyan minőségi vendégházkínálat alakult ki, ami komoly versenytársat jelent a két–három csillagos szállodáknak, a vendégházak piaci részesedése is folyamatosan nő.

TRAVELPORT: GDS-ÚJÍTÁSOK

Bíró Balázs, a Travelport GDS country managere a Travelport vállalati utazóknak szóló önkiszolgáló termékét mutatta be. Elmondta, hogy a GDS ma már egy komplett disztribúciós platform. Fontos előrelépés volt a fapados légitársaságok kínálatának integrálása a GDS-ekbe, és folyamatos a bővülés a szállásszolgáltatók területén is. A Travelport teljesen nyitott platformot hozott létre direkt csatlakozással, XMLkommunikációval. A Travelport TripGate nevű rendszere szigorú utazási szabályzat szerint működtethető: a vállalat be tud állítani preferált légitársaságokat, szabályokat, árszintet, csatlakozási időt, különböző kódokat, amelyek alapján később riportot tudnak generálni.

HOTELKÍNÁLAT A GO GLOBAL TRAVELNÉL

Szabó István, a Go Global Travel értékesítési menedzsere mutatta be a világ vezető hotelbrókereként aposztrofált klasszikus B2B modell szerint működő Go Globalt, amely 183 országban több mint 200 ezer hotelt és négymillió szobát kínál, kiegészítő termékként autóbérlés és apartmanok foglalása is lehetséges. A Go Globalnak tizenöt országban van képviselete, tizenhét nyelvű helpdesk áll az irodák rendelkezésére. A rendszer egy XML-alapú online felületen alapszik, amely lehetőséget biztosít adatok tárolására, statisztikák készítésére és a felhőalapú szolgáltatásra. A teljes hoteladatbázist is átvehetik a viszonteladók. Az üzleti utazók miatt a legerősebb a nyugat-európai hotelkínálat – például Brüsszelben, Frankfurtban, Genfben –, de egyre nagyobb igény mutatkozik az ázsiai szállodák iránt is, továbbá az olyan üdülőövezetek is kezdenek népszerűvé válni, mint Thaiföld, a Maldív-szigetek vagy az Amerikai Egyesült Államok egyes részei.

PÖRÖG A PESTI SZÁLLODAPIAC

Mit bír el a piac? Új szállodai projektekről Budapesten számolt be előadásában Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel- és ingatlan- tanácsadási üzletágának ügyvezetője.

Pörög a piac, állapította meg az örvendetes tényt a szakértő, majd hozzátette, sok hazai befektető érdeklődik mostanában szállodai befektetések iránt, külföldi oldalról jóval kevesebben érkeznek. Ennek az egyik oka, hogy a nem itt élők nem ismerik a helyi viszonyokat, a magyarországi jogszabályokat. Az utóbbi években számos díj jelzi, hogy elismert desztináció a magyar főváros. Szálláshelyeinek ár-érték aránya is megfelelő, bár ezeket össze sem lehet hasonlítani a párizsi szállásárakkal.

A bankok hozzáállása nem mindig megfelelő a befektetők szempontjából: a tízéves futamidőt és a 2,5 százalékos kamatot nem szívesen biztosítják olyan projekt esetén, amelynek készültségi foka még sehol sincs, és ahol rövid távon nem látják biztosítva a megtérülést. Vidéken más a helyzet, ott elsősorban az EU-s támogatásokkal „operálnak”.

A jövő szállodája Hegedűs szerint a különleges, a meghökkentő szálláshely, az „őrült szálloda”. A klasszikus modellel is szakítania kell annak, aki még több vendéget – és főleg bevételt – vár a házától. Vagyis ne a szobájában üldögéljen a vendég, hanem mozduljon ki onnét: le, a vendégtérbe és más közösségi terekbe induljon – tárgyalni, internetezni, fogyasztani. Ehhez különböző zónákra kell osztani a szállodát, olyanokra, amelyek között fellelhető csendes, zajos és étkezési lehetőséget biztosító rész.

Végül arról hallhattunk, nagy nemzetközi márkához érdemes-e tartozni, vagy előnyösebb a független tulajdonosi háttér. Mindkettőnek vannak előnyei: a nemzetközi brand keretet ad, biztonságot, a „sehová nem tartozás” önállóságot, nagyobb szabadságot jelent.

A szakember a szállodák bérbeadásának lehetőségéről is beszélt, ami Németországban megszokott és gyakori szálláshely-üzemeltetési forma, ami nem is csoda, hiszen ott kiszámítható a piac. A ma szállodatulajdonosa a cashflow-t számoló, kőkemény üzletember, a tulajdonosi szemlélet meghatározó (sokszor egyetlen) eleme a bevétel nagysága. Ha pedig bank a tulajdonos, vagyis a pénzügyi szektor, az sem egyszerű eset, mert meglehetősen kockázatos üzleti vállalkozásnak tekinti a szállodaipart, hiszen olyan beruházásra adnak pénzt, amely csak jóval később kezd pénzt termelni, a két-három éves türelmi idő elengedhetetlen egy épülő, majd megnyíló szálloda esetén.

IP-ALAPON

Mezgár Gyula Andor, az Opennetworks sales managere elmondta, hogy cégük már több mint tíz éve foglalkozik IP-alapú (VoIPalapú) telekommunikációs szolgáltatással. A telefonszolgáltatást és az adatforgalmat egyszerre tudják biztosítani az ügyfeleknek. Szolgáltatásuk lényege, hogy a hívást digitális jellé alakítja a rendszer, és mind IP-telefonkészüléken, mind számítógépre, okostelefonra telepített alkalmazáson meg lehet szólaltatni a hívó felet, költséghatékony módon. Az egy-két fős irodától a nagy cégekig tudnak megoldást nyújtani bárkinek.

MIT HOZ A JÖVŐ?

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen a következő szakemberek vettek részt: Andreas Hamorszky, az Express Travel International magyarországi igazgatója, Csényi Csaba, az Ambiance Travel ügyvezető igazgatója, Haris Richárd, a Haris Travel Club irodavezetője, Jáky Gábor, a Hon- Tours ügyvezetője, Prónay Bence, a Proko Travel marketingmenedzsere, Ribi Péter, a Fehérvár Travel ügyvezető igazgatója és Kovács Péter, a Green Travel sales managere.

A beszélgetés során szó esett a turisztikai iparág jelenlegi tendenciáiról, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a piac szépen növekszik, a legtöbb cégnél mind az utaslétszám, mind az árbevétel bővült. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság rendkívül negatívan érintette a charteres piacot, a körutasszegmens ellenállóbbnak bizonyult, hiszen a legtöbb esetben az évi növekedés fennmaradt, legfeljebb kisebb mértékben bővült az utasszám és az árbevétel.

Fontos téma volt, hogy a viszonteladók jövőjét hogyan látják az utazásszervezők, akik elmondták, hogy a közvetítőkre a jövőben is szükség lesz, hiszen egy szervező nem tud mindenhol ott lenni, de vannak különböző területekre koncentráló utazásközvetítők, akik segítségével szélesebb közönséghez szólhatnak. Hallhattuk azt is, hogy ahhoz, hogy az utazási irodák túléljék az online világ uralmát és az egyéni foglalásokat, egyrészt másként kell értékesíteniük és minél képzettebb értékesítőket kell alkalmazniuk, másrészt egyre bonyolultabb, egyénileg nehezen megszervezhető utazási csomagokat kell kínálniuk.

A mai idősebb, ám utazó korosztály helyét ki fogja átvenni a körutazásoknál? – merült fel a kérdés. Ekkor elhangzott, hogy nem kell attól tartani, hogy nem lesz munka, hiszen erre egyre többen rájönnek a mai fiatalabbak közül is, hogy milyen egyszerű és kényelmes körutazásokon részt venni, főleg, ha színvonalas tájékoztatást is kapnak az út során. Persze lehet csökkenés a számukban, de a fizetőképes kereslet növekedése miatt várhatóan a két tendencia kiegyenlíti majd egymást. Arról is szó esett, hogy ezekre az utazásokra meg kell érni, és az ötven feletti korosztály utánpótlása biztosított.

VITÁS ÜGYE VAN AZ UTASSAL? ÍGY KERÜLHETI EL A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁST

Milyen lehetőségei vannak az utazási vállalkozásnak, ha egy vitás esetet bírósági eljárás elkerülésével szeretne rendezni? A problémás ügyek kezelésére egyre népszerűbb megoldás a békéltető testületi eljárás. Erről beszélt Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezetője, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke az őszi Turizmus Akadémián.

Molnár Judit elmondta, hogy a békéltető testületi eljárás jó megoldás lehet akkor, ha egy problémás eset kapcsán nem szeretnénk a bíróságig eljutni. A békéltető testületek 1999 óta működnek húsz helyszínen a kereskedelmi és iparkamarák mellett, céljuk pedig a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület a fogyasztó kérelmére indíthat eljárást, amelynek során a tanács egyezséget próbál meg létrehozni a felek között, azokat egyenlő bánásmódban részesítve. A békéltető testület akkor kötelezheti a vállalkozást a fogyasztó kérelmének teljesítésére, ha a kérelem megalapozott, és a cég magára nézve kötelezőként ismerte el a testület döntését. A fogyasztóvédelmi törvény új előírásai 2015. szeptember 11-én léptek hatályba, azokat az ezt követően indult békéltető testületi eljárásokban kell alkalmazni.

A fogyasztóvédelmi törvény változása értelmében szigorodott a vállalkozásokat terhelő előzetes, valamint a fogyasztói jogvita esetén fennálló tájékoztatási kötelezettség. Amennyiben a vállalkozás elutasítja az utas panaszát, akkor köteles őt tájékoztatni a hatósági vagy békéltető testületi eljárás kezdeményezésének lehetőségéről. Az eljárást érintő legfontosabb módosítás a vállalkozás együttműködési kötelezettsége, ami kiterjed mind a válaszirat küldésére, mind arra, hogy a meghallgatáson biztosítani kell egyezségkötésre jogosult személy részvételét. A hatóság nemcsak a válaszirat küldését, hanem a vállalkozások békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségének betartását is ellenőrzi, ennek elmulasztása esetén minden esetben bírság kiszabására kerül sor, nincs lehetőség az attól való eltekintésre és figyelmeztetésre.

A Budapesti Békéltető Testülethez augusztus 31-ig 2922 ügy érkezett be, míg tavaly ugyanezen időszak alatt 2477 vitás esetet fogadott a testület, így egyértelműen növekszik azoknak az aránya, akik a peres ügyek elkerülése érdekében ehhez a lehetőséghez fordulnak. Az idei 2922 ügyből az utazással összefüggő esetek száma csupán 57, míg a legnagyobb arányban – 1185 esettel – a kereskedelem vezet. Az idei esetek 36,8%-a végződött egyezséggel, 34,75% megszüntetésre került a fogyasztói kérelem megalapozatlansága miatt.

Berende Alexa, Vágó Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai