hirdetés
hirdetés

A fejlesztések megtették hatásukat

Egyre népszerűbb idehaza az ökoturizmus

Ha valaki figyelmesen szemléli a hazai turizmussal kapcsolatos különféle híreket, észre kell vennie, hogy az ökoturizmussal ilyen-olyan összefüggésben megjelenő híradások sok örömteli eseményről tudósítanak. Első helyen említsük talán azt a tényt, hogy az Európai Bizottság által 2006-ban kezdeményezett „Kiváló európai desztinációk” (European Destinations of Excellence – röviden EDEN) díj nyertesei rendre a hazai ökoturizmus letéteményesei közül kerültek ki, öregbítve ezzel a védett természeti értékekkel gazdálkodó és a turizmusiparba felelősségteljesen integráló szervezetek jó hírét. 2007-ben az Őrség vehette át a díjat mint „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja”. A következő díjazott – 2008-ban – Hortobágy lett mint „Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációja”, majd 2009-ben az Írottkő Natúrpark végzett az élen a „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” versenyben. Végül még referenciaország is lettünk, ugyanis az Európai Bizottság Turizmus Részlegének megbízásából az EDEN-projekt megvalósításában legsikeresebb három országban értékelést készítenek az eredményekről, tapasztalatokról. A kiválasztottak egyike Magyarország.
hirdetés

A fentebb említett sikerekhez, a turizmuspiacon meglévő versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. A hazai ökoturizmus fő szereplői – a nemzeti parkok – esetében ez elsősorban a turisztikai infrastruktúra kialakítását jelentette, hiszen megfelelő színvonalú látogatási feltételek nélkül lehetetlen a turisták „kiszolgálása”. A látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények kialakítása és üzemeltetése különös figyelmet, szakértelmet és felelősséget kíván meg, hiszen a vonzerő maga a természet, amely nagyon könnyen áldozatául eshet a nem megfelelően szervezett turistaforgalomnak. Ezért ezeket a létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a látogató maximálisan részesüljön a természeti szépségekben, de a minimális legyen (leginkább semmi se legyen) az abban okozott kár. A szakmai híradások azt mutatják, hogy az ökoturizmus piac főszereplői jól élnek a különféle – főként európai uniós – pályázati lehetőségekkel, és ezek segítségével látványos infrastrukturális beruházások történnek.

Idén az Önkormányzati Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös pályázatot hirdetett az év ökoturisztikai létesítménye cím elnyerésére. A díj átadása júniusban lesz Őriszentpéteren, a „Magyar Nemzeti Parkok Hete 2010” rendezvény alkalmából. A pályázatot nemzetipark-igazgatóságok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, társas és magánvállalkozások részére írták ki a természeti értékeket bemutató létesítmények szolgáltatásainak megmérettetése céljából. A hazai ökoturizmus kínálata egyre inkább többszereplőssé válik. Kezdetben jellemzően a nemzetipark-igazgatóságok uralták a piacot, de sorra jelentek meg az „egyéb” szolgáltatók is, főként a natúrparkok, civil szervezetek, erdei iskolák.

A natúrparkokról szóló hírek is egyre gyakoribbak, ahogy mennyiségük, elfogadottságuk és jelentőségük növekszik. A natúrparkok – mindenütt a világban – jelentős tényezői a természeti értékekre alapozott turizmusnak. Ezek a védett természeti területekkel kapcsolatos „kistérségi önszerveződések” tevékenységüket tekintve négy lábon állnak: természetvédelem, turizmus, hagyományos gazdálkodás és oktatás-nevelés-szemléletformálás. A natúrparkok egyre népszerűbbek a turisztikai piacon, és jelentős szerepük van a térségfejlesztésben, a vidék lakosságmegtartó képességének növelésében. A natúrparkok jelentőségének felismerése vezetett oda, hogy a természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítása „legimitálta”, hazánkban is bevezette a natúrpark fogalmát, így ezek megalakulását, működését azóta jogszabály rögzíti.

Februárban az Utazás kiállítás alkalmából tették közzé a nemzetipark-igazgatóságok 2005–2009-es időszakra vonatkozó látogatói statisztikáját, pontosabban az igazgatóságok kezelésében álló ökoturisztikai létesítményekbe belépőjegyet váltó és a valamilyen ökoturisztikai szolgáltatást igénybe vevő regisztrált látogatók számát. Nem könnyű feladat egy-egy terület ökoturistáinak számáról adatot „előállítani”, ugyanis többféle ökoturista van. Ezekből egyértelműen regisztrálhatók azok, akik belépőjegyet vesznek egy objektumba, hiszen ez mérhető. Vannak „bejelentkező” csoportok, ahol az éves látogatószám jól becsülhető. Végül az „arra járó kirándulók”, akiknek a számát igen nehéz megbecsülni. Ideje lenne már valamilyen – tudományos alaposságú – látogatóstatisztikai módszerek segítségével kutatást végezni a védett természeti értékek, összességében pedig az ökoturisztikai desztinációk látogatottságáról. Erősen valószínű, hogy a részletes és széles körű felmérésből eredő számok alapján nagyobb figyelmet érdemelne a hazai ökoturizmus. Hiszen – mint már említettük – nemcsak a nemzeti parkok a szereplői az „ökoturizmus-piacnak”.

De lássuk a természetvédelem számait! A 2005/2006-os 900/924 ezer fő után 2007- ben 1096 ezer főt regisztráltak, ez 18,6%-os emelkedést mutat, majd 2008-ban 1263 ezer főt, ez újabb 15,2% növekedés. A magyarázat viszonylag kézenfekvő, a nemzeti parkok ökoturisztikai infrastruktúrájának folyamatos bővülése mellett nagyot lendített az ügyön, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a 2007-es évet a „zöld turizmus éve” címen népszerűsítette, így az érdeklődés a nemzeti parkokra fókuszálódott, és a lendület 2008-ban sem tört meg. Külön figyelmet érdemel a 2009-es adat: 1386 ezer fő, újabb 9,7%-os növekedés akkor, amikor a hazai turizmus összességében csaknem 10%-os vendégszámcsökkenést volt kénytelen elszenvedni. És ez a közel 1,4 millió fő –mint mondtuk – csak a „regisztrált fizető látogató”.

Szakemberek becslése szerint a nemzeti parkokat évente mintegy 2,5 millió látogató keresi fel. Ehhez vegyük még hozzá az egyéb zöld szolgáltatók (még csak nem is becsülhető számú) ökoturistáit, és akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az ökoturizmust már nem lehet a hazai turizmus marginális tényezőjeként kezelni. Koordinált, céltudatos fejlesztéssel kialakított ökoturisztikai kínálat (együtt a kapcsolatos területekkel, úgymint gyógy-, lovas-, kulturális-, bor-, stb. turizmus) valóban stratégiai termék lehet. A „Pannonicum” mint ökogeográfiai régió olyan különleges természeti értékekkel rendelkezik, amelyek az EU területén egyedülállóak. Az erre alapozott turisztikai termékfejlesztés és markáns piaci megjelenés – a természet megóvásának prioritásával – nemzeti érdek.

A hazai ökoturizmus kialakulása a természetvédelmi intézményrendszerhez, nevezetesen a nemzetipark-igazgatóságokhoz kapcsolódik. Noha eleinte a rezervátumszemlélet uralkodott, és a természetvédők nagyon nem szerették a „kárt okozó” turistákat, azért a kezdetektől fogva volt valamilyen idegenforgalmi tevékenység. Tudatos és módszeres ökoturisztikai fejlesztésről 1998 óta beszélhetünk, amikor a környezetvédelmi tárca Természetvédelmi Hivatal kezdeményezésére és támogatásával a tárca háttérintézményében (KGI Természetvédelmi Szolgálat) megkezdődhetett egy ökoturisztikai szakmai csapat létrehozása. Ez a szellemi műhely 2004 végéig működött, majd a tárca a háttérintézményt felszámolta, a volt munkatársak jelentős része a nemzetipark-igazgatóságoknál folytatta tevékenységét. 2004 novemberében elkészítették „A természetvédelem turisztikai koncepciója” című tanulmányt, amely általános szakmai elismerést váltott ki. E szakmai team működését mind a természetvédelem, mind a turizmus részéről kísérte némi értetlenség, de az évek során egyre jobb együttműködés alakult ki az MT Zrt.-vel is. Majd a közösen, sikeresen menedzselt 2007-es zöld Turizmus évét követően az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság megrendelésére a Veszprémi Egyetem és az Aquaprofit Zrt. konzorcium elkészítette „Az ökoturizmus fejlesztési stratégiáját”. Időközben egyre erősödtek egyes természetvédő civil szervezetek, valamint natúrparkok, oly módon, hogy maguk is önálló tényezői lettek a hazai ökoturizmusnak, és figyelemre méltó szakmai műhelymunkát végeztek (Magosfa Alapítvány, Írottkő Natúrpark, Vértes Natúrpark, stb.). Ez a szekér, úgy látszik, elindult. Reméljük, nem fog elakadni.

Lingauer János
turisztikai szakértő
Aquaprofit Zrt.

hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai