hirdetés
hirdetés

Minden második magyar nyaralt az idén

Félig üres vagy félig tele?

A nyári hónapokban sorra jelentek meg a magyarok utazási szokásait firtató kutatások. Bár a felmérések általában csupán 1200 ember megkérdezésével készültek, az eredmények általában összhangban vannak, és az derül ki belőlük, hogy csak minden második magyar tudott elmenni nyaralni az idén, közülük is csak minden második jutott el külföldre.

hirdetés

Fotó: Sofiaworld
Fotó: Sofiaworld

EGY NAPPAL TOVÁBB, TÖBB PÉNZBŐL

Az előző évhez képest átlagosan egy nappal hosszabb idén a nyaralás, és 30 000 forinttal több is jut rá a magyar családoknál, bár a magyarok fele az idén sem utazik nyaralni – derül ki a Budapest Bank megbízásából készült, július legvégén napvilágra került reprezentatív kutatásból.

A hazai lakosságnak változatlanul nagyjából a fele – 48%-a – utazik el nyaralni idén, amit jellemzően júliusra vagy augusztusra időzít. A Budapest Bank azonos tárgyú, 2014- es felméréséhez képest ebben a szezonban nyolc napról átlagosan kilenc napra emelkedik az üdülésre szánt idő. A Balaton és más, belföldi célpontok töretlen népszerűsége mellett a tavalyi 16%-ról 23%-ra nőtt azoknak az aránya, akik idén valamilyen európai tengerpartot tűznek ki úti célul.

A nyaralás hosszabb időtartama, illetve a távolabbi úti célok valamivel nagyobb anyagi áldozatot is követelnek, így a pihenésre szánt átlagos összeg negyedével – több mint 30 000 forinttal – nőtt, a tavalyi 118 000 forintról 151 000 forintra. Ezen belül azonban nagy a szórás: közel azonos azoknak az aránya, akik 50 000 forintnál kevesebbet tudnak pihenésre költeni (22%), és azoké, akik 200 000 forintnál is többet szánnak a vakációra (23%).

A többség számára a nyári kikapcsolódás előre eltervezett kiadást jelent, amelyet a nyaralni készülők 79%-a elsősorban a spórolt pénzéből fedez. A kutatásban részt vevők nem szívesen folyamodnak kölcsönért nyári szabadságuk finanszírozásához; ha mégis, akkor inkább családtagokhoz, ismerősökhöz fordulnak segítségért (4%-uk), és még ennél is kevesebben igényelnek gyorskölcsönt vagy terhelik meg hitelkártyakeretüket (2-2%).

A fizetőeszközök tekintetében továbbra is tartja magát a jellemzően otthonról magunkkal vitt készpénz dominanciája, de emellett egyre inkább teret nyer a bankkártyás fizetés is (a tavalyi 17-ről 20%-ra nőtt). Ezen belül is tízből négyen már a gyors és praktikus érintés nélküli, paypassos vagy paywaves fizetést választják – igaz, egyelőre főleg belföldön.

A külföldön nyaraló válaszadók felkészülten indulnak útnak: 85%-uk tisztában van a célország fizetőeszközének árfolyamával. Ezen belül azok, akik már korábban is nyaraltak külföldön, ennél is nagyobb arányban tájékozottak: 96%-uk ismeri az éppen aktuális árfolyamot. A vásárlások terén is hasonló tudatosság mutatkozik meg: a válaszadók közel kétharmada tételtől függetlenül átszámítja az árakat.

Ugyanakkor a biztonsági szempontokkal kapcsolatban már kevésbé vagyunk előrelátóak: a külföldi vakáció során elveszett vagy ellopott bankkártyáját ugyanis a megkérdezetteknek csak egyharmada tudná azonnal letiltani, míg a többiek fele-fele arányban bankjuk telefonos ügyfélszolgálatán, illetve interneten tájékozódnának a teendőkről.

„A bankkártyás fizetés előnyeit nyaralás alatt is érdemes maximálisan kihasználni, és erre egyre többen ébrednek rá. Szintén örömmel tapasztaljuk, hogy a rendkívül kényelmes érintés nélküli technológiát is mind többen használják a vakációjuk során” – mondta el Zsoldics Arthur, a Budapest Bank lakossági számlavezetési szolgáltatásainak vezetője. „Nyaraláskor olyan kártyát érdemes magunkkal vinni, amely az utazás során kiaknázható előnyös szolgáltatásokat is biztosít. A Budapest Bank több ilyen betéti és hitelkártyát is kínál ügyfeleinek, amelyek amellett, hogy beépített utasbiztosítást tartalmaznak, kedvezményt biztosítanak például a világ bármely ATM-jéből történő pénzfelvételkor vagy üzemanyag-vásárláskor is, de olyan kártyánk is van, amelynek segítségével ügyfeleink díjmentesen vehetik igénybe a Liszt Ferenc repülőtér Sky Court terminálján található MasterCard Lounge szolgáltatásait.”

AUSZTRÁLIAI ÉS ÚJ-ZÉLANDI UTAZÁSRÓL ÁLMODOZNAK A MAGYAROK

Az év végére a magyarok összesen 27 százaléka mondhatja majd el magáról, hogy külföldön nyaralt, több mint egytizedük pedig repülővel fog utazni, és az utazásra a többség személyenként megközelítőleg 120 ezer forintot szán – derült ki az Emirates Airline megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amely a magyarok nyaralási szokásait vizsgálta.

A repülővel nyaralni indulók 70 százaléka egyénileg foglalja repülőjegyét, és elsősorban az árat, valamint a poggyászkeretet veszi figyelembe a választása során. Hosszabb utak esetében viszont a felszolgált ételek és a fedélzeti szórakoztató rendszer minősége is döntést befolyásoló tényezők.

A magyarok több mint negyedének nyílik lehetősége idén külföldön nyaralni, többségük közeli úti célt választ. Ausztria, Olaszország és Horvátország vezeti 2014–2015 legnépszerűbb üdülőhelyeinek listáját, szorosan a nyomukban Szlovákiával, Görögországgal, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal, Romániával és Csehországgal. A távoli desztinációk között az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emirátusok és Kanada alkotják a top 3-at.

A válaszadók 79 százaléka utazásait megtakarításból finanszírozza, és az utazók közel háromnegyede köt külön utasbiztosítást a külföldi útra. Azok, akik repülővel utaznak, fejenként átlagosan 118 ezer forintot szánnak a nyaralásra, a repülést mellőzők pedig személyenként átlagosan 77 ezer forintból gazdálkodnak.

A magyar utazók körében akkor is kiemelten népszerű maradna az öreg kontinens, ha minden megkötés nélkül választhatnának úti célt: a válaszadók 62 százaléka találja vonzónak a dél- és a nyugat-európai országokat. Az egzotikus és távoli desztinációkról is sokan álmodoznak: minden második magyar szeretne ellátogatni Ausztráliába és Új-Zélandra, 39 százalék pedig szívesen felfedezné Délkelet-Ázsiát. A Közel-Kelet továbbra is népszerű, a magyarok mintegy negyede szeretne ebben a régióban nyaralni.

A LEGSZÍVESEBBEN PÁRBAN UTAZUNK KÜLFÖLDRE

A magyarok 66 százaléka a párjával nyaral külföldön, 24 százaléka viszi magával a gyerekeket is, 30 százalék pedig baráti körével nyaral, de az utazni vágyók több mint egytizede inkább egyszemélyes utat tervez 2015 második felére.

Fotó: Botond Horvath
Fotó: Botond Horvath

DÖNTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ A POGGYÁSZKERET

A külföldre indulók fele repülővel utazik majd, és a többség saját maga keresi meg a legjobb ajánlatokat az interneten (70%), de jelentős azok aránya is (22%), akik utazási irodára bízzák a foglalást.

A többség (91%) számára a repülőjegy foglalásakor a legfontosabb szempont az ár, amit a poggyászméret követ. Utóbbi különösen fontos a hosszú útra indulók (82%) esetében. Meglepő módon az átszállások száma és időtartama csak a prioritási sorrend harmadik helyén szerepel.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a hosszú utak esetén fontos az ismerősök ajánlása, ugyanis a válaszadók 49 százaléka ad ismerősei véleményére a légitársaság kiválasztásakor. A hosszabb repülőútra készülők 43 százaléka fektet komoly hangsúlyt a fedélzeti étkeztetés minőségére, harmaduk választását pedig a fedélzeti szórakoztató rendszer is befolyásolja.

WIFIS NYARALÓHELYET KERES A MAGYAR

A nyár végén a Paypal megbízásából a GfK is végzett egy felmérést a magyarok utazási szokásairól. Az augusztus eleji megkérdezés időpontjáig a magyarok 37%-a még nem volt idén nyaralni.

Legtöbben maximum 7 napot töltünk üdüléssel egy évben és maximum 500 eurót költünk el egy alkalommal – derül ki a felmérésből. Az üdülni vágyók 76,2%-a számára a legfontosabb szempont, hogy az út legyen pihentető, 42,3% számára elsődleges szempont a felfrissülés, 40,1%-nak a sok napfény a legfontosabb, és 34,5% azoknak az aránya, akik kifejezetten kulturális céllal tervezik utazásaikat.

A magyarok körében a legnépszerűbb szálláshelyek 53,9%-kal a bérelhető házak és apartmanok, továbbá a hotelek (47,3%), a barátok nyaralói, lakásai (23,2%), végül a kempingek (18,5%). A szálláshely kiválasztásánál a legfőbb szempont az ár (62%), a barátok véleménye és az online értékelések (32,6%), valamint a Wifi-kapcsolat (19,1%).

A legnépszerűbb utazási formák az autó (62,4%), a vonat (19,4%) és a repülőgép (11,6%). Légitársaságot és járatot elsősorban ár alapján (89,2%) és a poggyászkezelési szabályzat (73%) alapján választunk. Emellett a kedvezmények és az alacsonyabb árakat biztosító promóciók is fontos tényezők a vásárlások során (7,5%).

A kutatás alapján idén az online csatornák mindkét esetben népszerűbbnek bizonyultak, mint a hagyományos megoldások. Például, a lakosságnak csupán 12,5%, illetve 15,4%-a keres ajánlatokat, illetve részletes információkat utazási irodákban személyesen vagy telefonon, míg ugyanezeket az információkat 32,9% és 25,4% keresi utazási irodák weboldalán vagy közösségimédia- profiljukon. A keresőmotorok és az önálló utazási oldalak is nagyon népszerűek, a válaszadók 82,4%-a keres ezeken információkat.

A nemzetközi kutatást a PayPal megbízásából a GFK közvélemény- és piackutató készítette 2015 augusztusában. A felmérés során 1200, 18 évesnél idősebb internetfelhasználó online kérdőíves interjú során adott válaszait dolgozták fel Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Romániában.

TT-összeállítás
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai