hirdetés
hirdetés

Felelősségteljes turizmus

Kritériumrendszer civilektől

Válság ide vagy oda, a turizmus ma is a világgazdaság egyik hosszú távon nagy haszonnal kecsegtető, ugyanakkor a természeti, illetve társadalmi környezetet sok esetben veszélyeztető üzletága. Káros hatásaival, illetve azzal, miként tudjuk ezeket mérsékelni, ideje szembenézni, hiszen míg 2008-ban több mint 900 millió vendégérkezést regisztráltak világszerte, 2020-ra az előrejelzések szerint évi másfél milliárd ember fog útra kelni turistaként.
hirdetés
'

Ennek a jelenleg közel egymilliárdos embertömegnek akaratlanul is óriási hatása van a környezetre. Az egyre több repülés egyre több üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, ami nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz. A kontrollálatlan szállodafejlesztések és a hozzájuk tartozó kiszolgáló létesítmények egyre nagyobb területet hódítanak el a természettől, és károsanyag-, illetve hulladékkibocsátásukkal fenyegetik a közelükben lévő élőhelyeket. Az egyiptomi Hurghadán a korallzátony és az arra települt élővilág 80 százalékának kipusztulását okozta például a szállodai túlfejlesztés.

A turizmusnak azonban nemcsak természetszennyező hatása van, a társadalmi környezetet is képes rombolni. A tömeges jellegű turizmus értékes kultúrákat törölhet el, társadalmi viszályokat szülhet, és népcsoportok méltóságát veszélyezteti, nem beszélve az egzotikus célterület lakosságának a turisták és rajtuk keresztül a fejlett világgal szemben kialakuló esetleges ellenszenvéről. Ilyen tények ismeretében az emberben felmerül a kérdés, hogy a hazai turisztikai szektor vezető beosztásban lévő dolgozói és az ő alkalmazottaik, az utazási irodákban ülő referensek, valamint az utasokat külföldön segítő idegenvezetők tisztában vannak-e a világméretű rendszerben elfoglalt szerepük fontosságával, felelősségével, illetve ismerik-e, és gyakorolják-e azt a „nyugaton” már elterjedt és évek óta követett turisztikai trendet, amellyel mérsékelhető a szektor károkozása, és amelyet felelősségteljes turizmusnak hívnak. A magyar turizmusiparág sajnos egyelőre nem nyújt túl biztató képet ebből a szempontból. A szektorban dolgozók, ha hallottak is a felelősségteljes turizmusról, többnyire nem ezzel a szóval illetik, hanem az ökoturizmus vagy a fenntartható turizmus szinonimájaként használják. Ha bemegyünk Magyarországon egy utazási irodába, és megkérdezzük az ott ülő alkalmazottakat, rendelkeznek- e a felelősségteljes utazásra vonatkozó üzletszabályzattal vagy bármiféle ilyen irányú gyakorlattal, jó eséllyel „nem” lesz a válasz.

Itthon még a profit az első

Egy a hazai turisztikai szakmában mindenki számára ismert utazási iroda nevének elhallgatását kérő marketingigazgatója szerint nemcsak ők, hanem versenytársaik sem rendelkeznek ilyen irányú üzletpolitikával vagy bármiféle, akár csak a tömegutaztatás felelősebbé tételére vonatkozó hosszú távú stratégiával. „Az azonnali profi t számít. Még az sem igazán fontos, hogy az utas visszatérő vendég lesz-e, a lényeg, hogy befi zesse a kért összeget. Aki jelenleg Magyarországon ennek az ellenkezőjét állítja, egyszerűen csak mindezt nem meri bevallani” – fejti ki rövid és őszinte véleményét. 

Pedig a 2007-óta már világnappal is rendelkező felelősségteljes turizmus nem új keletű reklámszlogen, kialakulásának története már több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Az angolul responsible tourismként emlegetett kifejezés nyugaton már széles körben követett trend, szakmai és civil körökben egyaránt. Ismertségét mi sem bizonyítja szemléletesebben, mint hogy fontosságára a Vatikán Rádió honlapján XVI. Benedek Pápa is felhívja a figyelmet.

„A mai világban, ahol a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra való törekvés már elméletileg alapkövetelmény, a turizmus jövője is csak úgy képzelhető el, ha valamilyen módon átalakítjuk annak jelenlegi, nagymértékű környezet-, társadalom- és kultúraromboló struktúráját. A hosszú távú fejlődés érdekében a turizmus szereplőinek azonnali értékrendváltására és teljes körű felelősségvállalására van szükség, hiszen ez az ágazat jelenlegi formájában feléli és elszennyezi azokat az erőforrásokat, amelyek létrehozták, azaz „a turizmus megöli a turizmust” – tette hozzá mindehhez Dr. Hajnal Klára, a Pécsi Tudományegyetem fenntartható turizmust és a turizmus humánökológiáját oktató adjunktusa.

A felelősségteljes turizmus

A felelősségteljes turizmus „szülőatyjának” tekintett Harold Goodwin professzor, a leedsi központú International Centre for Responsible Tourism alapítójának defi níciója: „A felelősségteljes turizmus minimalizálja az idegenforgalomnak a természeti, társadalmi és kulturális környezetre gyakorolt negatív hatását. Szélesebb körű gazdasági bevételt generál a helyi lakosság számára, és munkakörülményeik javításával segíti jólétük fokozását oly módon, hogy közben bevonja őket az életükről és lehetőségeikről szóló döntésekbe. A felelősségteljes turizmus pozitívan járul hozzá a természeti és kulturális örökség, valamint a világ sokszínűségének megőrzéséhez. A helyiekkel történő mélyebb kapcsolatteremtésen keresztül valódibb élményeket ad, és előmozdítja, hogy az utazók jobban megértsék a turizmus okozta kulturális és környezetvédelmi problémák fontosságát, valamint hozzájárul a turisták és a vendéglátók egymással szembeni tiszteletének kialakulásához.”

A tudatos fogyasztó sokat tehet

Bizakodásra ad azonban okot, hogy az emberek folyamatosan változtatnak utazási szokásaikon. Egyre tudatosabb fogyasztókká válnak, egyre fontosabbnak tartják a felelősségteljes viselkedést, természeti és társadalmi környezetük megóvását az utazásaik során, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igényük van arra is, hogy az őket utaztató iroda is hasonlóképpen gondolkodjon. Legalábbis külföldön.

Nagy-Britannia piacvezető utazásszervezői, a Thomson és a First Choice tavalyi felmérései szerint utasaik körében a legnagyobb fi gyelmet a környezetvédelem és a fenntarthatóság kapja. Tanulmányukból az is kiderül, hogy a megkérdezettek szinte kivétel nélkül az utazást szervező cég számlájára írják annak a felelősségét, hogy a nyaralásuk célpontjául szolgáló helyszínen mennyire fi gyelnek arra, hogy helyben megvásárolható alapanyagokból főzzenek, helyi munkaerőt alkalmazzanak, spóroljanak a vízzel és az árammal, szelektíven gyűjtsék a hulladékot, és mindenféle más módon is odafi gyeljenek a környezetükre. 10 válaszadóból 6 állítja sziklaszilárdan, csakis olyan utazási iroda szolgáltatását veszi igénybe, amely meggyőző bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozólag, hogy eleget tett a felelős utazásszervezőkkel szemben támasztott szigorú kritériumrendszer feltételeinek.

A szintén angliai központú internetes iroda, a responsibletravel.com oldalán mindezeken felül még azt is olvashatjuk, hogy a felmérések szerint a felelősségteljesnek mondható angliai utazási irodák forgalma az elmúlt évben 25%- kal nőtt, míg ezzel egyenes arányban a trenddel nem foglalkozó és a felelősségteljes magatartási formákra fi ttyet hányó cégek bevételei hasonló mértékben csökkentek.

Rombolóbb a kalandtúra, mint az all inclusive?

Hazánkban a kalandtúrákra szakosodott cégek azok, amelyek a leghamarabb látták meg a profi t lehetőségét ebben a szegmensben, ugyanakkor a nyugat-európai felfogás ezeket a vállalkozásokat sok szempontból veszélyesebbek tekinti a helyi lakosságra nézve, mint az egyhetes, all inclusive tengerparti repülős nyaralásokra szakosodott nagy irodákat.

„A marokkói Agadir hoteljeiben megszálló utasok nagy része egyhetes pihenésének teljes ideje alatt egyszer sem távolodik el 50 km-nél messzebb a szállásától. Óriási környezeti terhelés koncentrálódik így néhány négyzetkilométernyi területre. De az is tény, hogy ott, ahol már megépültek ezek a nagy szállodakomplexumok, az okozott kár mértékét nagyságrendileg nem növeli, földrajzilag különösebben nem szélesíti, ha mondjuk az előző évhez képest ezer fővel több vendég érkezik a szezon folyamán. Viszont ha egy nem felelősen viselkedő kalandtúrákat szervező cég negyvenfős turistabuszával „felfedezőtúrára” megy olyan apró falvakba, ahova a tömegturisták még nem jutottak el, és ezt megteszi egymás után többször is, azzal az addig ott található viszonyokhoz képest óriási kárt okozhat, és beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Akár úgy, hogy az egyszerűbb körülmények között élő, de amúgy saját kultúrájában magát boldognak valló földműves üzleti lehetőséget lát a turistákban, eladja biztos keresetet nyújtó parcelláit, helyette bungalókat épít, éttermet nyit, megváltoztatja napi életritmusát. A turisták nélkül már nem is élne meg. Igen ám, de akkor történik valami, természeti katasztrófa vagy bombatámadás – akár 500 kilométerrel odébb –, és a turisták elmaradnak. Ő pedig tönkremegy. Ennek egyik legszemléletesebb példáját Laoszban láttam a 2004-es cunami után. Hiába okozott nagy károkat a katasztrófa Thaiföld déli részén, az onnan több mint 1000 km-re fekvő észak-thaiföldi Chiang Raiba sem látogattak el turisták hosszú-hosszú ideig, félve az esetleges fertőzésektől. Több ezer ember vált így földönfutóvá” – meséli nekünk Halász Amadé, a Pécsi Tudományegyetem tanársegédje.

Mindezeket belátva külföldön már szinte minden kalandtúra-szervező cég pontosan kidolgozott, felelősségteljes üzletszabályzattal rendelkezik, és tesz azért, hogy megfeleljen az emberek belé vetett bizalmának. Ezzel szemben nálunk még csak árnyalatnyival javult a helyzet az 1990-es évek derekához képest. Bár mindenképpen pozitív jelnek tekinthető, hogy a kalandtúrákat szervező hazai utazási irodák egyike már a felelősségteljes turizmus elkötelezett hívének mondja magát, és ki is rakott egy ezzel kapcsolatos rövid írást a honlapjára, egy másik pedig szlogenjében buzdít az ipari turizmus ellen, dokumentálható módon ennél sokkal több sajnos még nem történt.

Bölcsességgel vagy elefántcsonttal térünk-e haza?

De ne csak a negatívumokat említsük, hiszen akadnak már nálunk is kiváló kezdeményezések. Pár éve a Pécsi Tudományegyetemen a Földrajzi Intézet keretein belül megalakult a Felelősségteljes Turizmus Kutató Műhely. Ennek néhány tagja kutatási céllal elindított egy utazási projektet, melynek keretében évente maximum 2-3 alkalommal nonprofi t alapon néhány hetes, hátizsákos utazásokat szerveznek főleg délkeletázsiai országokba, és az utazások résztvevői körében pszichológiai tesztek segítségével igyekeznek vizsgálni, milyen hosszú távú, későbbi mindennapjait is befolyásoló, szemléletformáló hatása van a felelős utazásnak. Annak, hogy az ember a turizmus Globális Etikai Kódexe alapján a helyi környezet, gazdaság, és a helyi közösségek érdekeit támogató módon tölti el szabadságát, vagyis nem izoláltan, bérelt buszokkal, az ott élőktől távolságot tartva utazik, hanem a lakossággal együtt a helyi közlekedési eszközöket használja, a helyi ételeket fogyasztja, és családi vállalkozások által üzemeltetett szállásokon alszik, mindezeken keresztül mélyebben megismerve kultúrájukat és a környezetüket.

„Úgy véljük, a világ eljutott arra a pontra, amikor már megengedhetetlen luxus úgy utazni, hogy közben nem fi gyelünk oda környezetünkre és az utazásunk okozta társadalmi károkra. Felállítottunk egy elméletet, amely szerint létezik egy »felelős utazási mérleg«. Ennek a mérlegnek a nyelve attól függően billen a pozitív vagy a negatív irányba, hogy az utazó hoz-e valamit haza mindabból, amit külföldi tartózkodása alatt a helyiektől tanult, ellesett, és ezt tudja-e pozitívan hasznosítani itthon hazajövetele után vagy sem. Például ha valaki elutazik egy ivóvízben szegény területre, és ott saját bőrén tapasztalja, milyen nehézségeket okoz nap mint nap több kilométerről kannákban hozni az ivóvizet, talán itthon már fogmosás közben nem fogja feleslegesen folyatni a csapot. Természetesen nem könnyű számszerűsíteni, hogy például a repülésével okozott környezeti károkat hosszú távon ellensúlyozni tudja-e a mérsékelt vízfogyasztással, de a kutatás éppen arra vállalkozik, hogy mostantól megpróbáljuk ezt valamilyen módon mérni” – mesél tevékenységükről a csoport munkáját segítő Szabó Ágnes.

Legutóbbi – egyenlőre még csak kis körben végzett felmérésünk – a vártnál is szemléletesebb eredményeket hozott. 100, az utazási projektünk keretében eddig utaztatott és 100, „hagyományos tömegutazáson” részt vett utast kérdeztünk meg hazaérkezésük után több hónappal arról, nyaralásuk eredményeképp változtak-e valamelyest, és ha igen, milyen irányban. A kérdőívekre adott válaszok alapján elmondható, hogy azok, akik a helyi lakossággal közelebbi kapcsolatba kerültek, jobban beleláttak valódi életükbe, nyitottabbak lettek, szélesedett a látókörük, tudatosabb fogyasztókká váltak, jobban odafi gyelnek a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre, mint azelőtt. „Hazahoztak valamit” magukkal, pozitív irányba billentve ezzel a mérleg nyelvét. Ezzel szemben a másik – tömegutazásra befi zető és így a helyiekkel közeli kapcsolatba nem kerülő – csoport által adott válaszokból az derül ki, hogy többségük ugyanúgy tekint a turisták és a helyiek viszonyára, mint addig, és bár minden bizonnyal kipihentebb és átmenetileg vidámabb lett, az utazás nem okozott benne olyan irányú változást, amellyel pozitív hatással lehetne itthoni környezetére. Náluk feltehetőleg a fent említett mérleg a negatív oldalon maradt – osztja meg eddigi eredményeiket Ágnes.

Hazai jó példák

Mindenképpen a társadalom értékrendjének fejlődését jelzi a Tudatos Vásárlók Egyesülete által elindított Tudatosutazo.hu című internetes oldal életre hívása is, amelynek fő támogatója nem más, mint a Turisztikai Szakállamtitkárság. Bizonyítva ezzel a tudatos utazói szemlélet kialakulásának már minisztériumi szinten is elismert fontosságát.

Szintén pozitív példaként hozható fel a Budapestről a szatmári Panyolára költözött Méhész Zsuzsa turisztikai szakember és a Szamos- Bazár Egyesület munkája. A geológus, geográfus, környezetvédő és egyéb szakemberekből álló egyesület konkrét felelős elvek szerint kidolgozott koncepcióval jött létre 2006-ban. Célja a helyi lakosság bevonása a régió hagyományainak, természeti és társadalmi értékeinek megőrzésébe és a látogatókkal történő megismertetésébe. Munkájuk eredményeképp például az elmúlt négy évben megújult, informatívabb lett Panyola honlapja, 10-ről 60-ra nőtt a faluban található vendégágyak száma, és nem utolsósorban a vendéglátásban üzleti lehetőségeket látó helyiekkel együtt kialakították, hogyan kapcsolódhatnak be felelősségteljes módon az idegenforgalomba úgy, hogy közben nem kockáztatják saját természeti és kulturális örökségük elvesztését.

„Szoros, összetartó közösséget sikerült kialakítanunk a szolgáltatók között, akikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, továbbképzéseket szervezünk nekik, és szakmai segítséget nyújtunk bármilyen felmerülő turisztikai problémával kapcsolatban. Közös célunk, hogy ne hódoljunk be a turisták minden igényének. Igenis őrizzük meg népi kultúránkat, identitásunkat. A már hagyománnyá vált Határ Menti Világzenei Fesztiválon szerencsére senkinek sem jut eszébe hamburgert árulni lapcsánka helyett vagy gofrit sütni szilvalekváros fánk helyett. A régi parasztházak felértékelődtek, alig van már eladó belőlük. Senkinek sem jutna eszébe wellnesshotelt építeni ide, nekünk ennél sokkal értékesebb, egyedi »kincseink« vannak. A panyolaiak büszkesége legendás, de ugyanilyen híresek a vendégszeretetről is. »Ha Panyolán kérsz egy pohár tejet, neked adják a tehenet.« Nagy szeretettel fogadjuk a vendégeket, de nem engedjük, hogy a turizmus negatívan változtasson meg minket és környezetünket” – magyarázza Zsuzsa.

Ki lehet hazánkban felelősségteljes szolgáltató?

A felelősségteljes turizmusnak államilag szabályozott követelményrendszere még külföldön sem létezik, de civil kezdeményezésként Harold Goodwin vezetésével Angliában már felállítottak egy, a felelősségteljes utaztatásra vonatkozó kritériumrendszert, amely a www. responisbletravel.com-on megtalálható.

A Harold Goodwin és Justin Francis által 2001- ben alapított oldal célja olyan internetes portál létrehozása volt, amely lehetőséget kínál az általuk felállított kritériumoknak megfelelni tudó utazásszervezőknek, illetve szállásadóknak egy gyűjtő oldalon történő megjelenésre és értékesítésre. A mára már több száz szolgáltatót tagként sorai között tudó site az utóbbi években komoly üzleti vállalkozássá nőtte ki magát, utazási irodák és szállásadók versengenek azért, hogy az ott megfogalmazott feltételeknek eleget téve kínálatukkal jelen lehessenek rajta. Az oldalon a családi nyaralásoktól kezdve a hátizsákos programokon át a búvárkodásig, sőt az ötcsillagos ökoszállodákig mindenféle kikapcsolódási forma megtalálható, de aki jurtában szeretne aludni a nomádokkal, az is találhat rajta ízlésének megfelelő lehetőséget. Az oldal ezenfelül információkat nyújt arról is, miként válhat felelős utaztatóvá valaki, de tanácsokkal segíti az utasokat is azzal kapcsolatban, mire érdemes odafi gyelniük a megfelelő szolgáltató kiválasztásánál. A kritériumrendszer egyébként szigorú, de egyáltalán nem teljesíthetetlen.

Szerencsére ma már a magyar utasok és szolgáltatók is találhatnak hasonló, magyar nyelvű online felületet, ugyanis felelossegteljesutazas.hu néven már itthon is elindult egy, az angliaihoz hasonló kezdeményezés. Bár az oldal már elindult, teljes tartalmával csak március elején debütál, hogy minden lehetséges információval ellássa a felelős szolgáltatóvá válni szándékozókat.

A honlap megálmodóinak kritériumrendszere négy fő pontból áll: az első az általános üzletpolitikával kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg. A szolgáltatónak rendelkeznie kell a felelősségteljes utaztatásra vonatkozó írásos üzletszabályzattal, amelyről igazolható módon tájékoztatja az alkalmazottakat, a partnereket és az utasokat is. A második pontban a környezetvédelmi politikáról esik szó. A szolgáltatónak rendelkeznie kell természet- és környezetvédelmi gyakorlattal, hulladékkezelésre vonatkozó gyakorlattal, és ezt partnereitől is meg kell, hogy követelje. Ezenfelül a szolgáltatónak javaslatokkal kell ellátnia az utasokat a víz- és az energiafogyasztás csökkentésének módjairól, valamint arról, hogyan támogassák a helyi, természet- és környezetvédő szervezeteket és programjaikat. A harmadik részben azt fogalmazzák meg, mit kell tennünk, ha meg akarunk felelni a társadalmi üzletpolitikára vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatónak pontos információkkal kell ellátnia az utasokat a desztináció társadalmi és politikai helyzetéről, illetve megfelelően tájékoztatnia kell őket arról, hogyan tudják minimalizálni a helyi kultúrára gyakorolt negatív hatásaikat. Mindezeken túl, amikor a látogatás kis közösségeket céloz meg, az utazás szervezőjének kivétel nélkül helyi kísérőt is biztosítania kell. Az utolsó pont a gazdasági hozzáállásról szól. Csak akkor vallhatja magát felelősnek egy szolgáltató, ha helyi munkaerőt alkalmaz, helyben előállított termékeket vásárol, helyi szolgáltatásokat veszi igénybe, és csak olyannal szerződik, aki ugyanezt teszi, valamint felhívja az utas fi gyelmét az ott élő közösség jólétét segítő helyi szolgáltatásokra (éttermek, boltok, kézműves termékek).

Általánosságban elmondható, hogy ma Magyarországon a falusi turizmus áll legközelebb ahhoz, hogy megfeleljen a felelősségteljes utaztatás kritériumainak.

Egyértelmű, hogy a magyar utasok még nem követelik az utazási irodákban a felelősségteljes turizmusra vonatkozó üzletpolitikát igazoló okirat bekeretezett példányát a falon. De a pozitív változások már mind az utaztatói, mind a fogyasztói oldalon megfi gyelhetők. A változtatásra való igyekezet az irodák számára pedig nemcsak erkölcsi, hanem üzleti szempontból is megtérül. Hosszú távon az jár jól, aki igyekszik megfelelni a megújuló fogyasztói igényeknek, illetve a leghamarabb kiszolgálja őket.

Ha pedig a felelősség kérdését vizsgáljuk, fontos leszögezni, hogy a szakma szerepe óriási. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy a profit érdekében ne viselkedjünk felelőtlenül magukkal az utasokkal, sem a meglátogatott térségek lakóival, kultúrájával, környezetével szemben. De mi, szakmabeliek vagyunk felelősek azért is, hogy az utas is felelősségteljesen viselkedjen utazása során. Mi alakítjuk a látásmódjukat. Ki vállalja hát a felelősségét az utaztatásnak, ha nem mi, az utaztatók?

Cikkünket vitaindítónak szánjuk, várjuk reagálásukat a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címre.

'
Hársas Péter , a Pécsi Tudományegyetem PhD-s hallgatója
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Önnek hogy tetszik az MTÜ új plakátkampánya?

Kiadónk társoldalai