hirdetés
hirdetés

Miért titok, hogy mennyi az annyi?

A bérezés témája a munkahelyek egyik utolsó tabuja: a munkavállalók átláthatóságra vágynak, a munkáltatók viszont szeretnek titkolózni. Jó-e, ha mindenki tudja, mennyi a fizetésünk? – teszi fel a kérdést a HR Feed.

hirdetés

Mennyi az annyi? Miért titkoljuk a bérezéssel kapcsolatos információkat a végsőkig? Hogyan fordulhat elő, hogy hetek óta, több körben interjúzunk egy állásért, de még egy szó sem hangzott el a fizetésről?

Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country managere a fizetések átláthatósága mellett teszi le a voksát. Nem csupán elméletben, a gyakorlat is mellette szól: tapasztalatait annál az állásportálnál szerezte, ahol elsőként volt kötelező megadni fizetési sávot az álláshirdetésekben.

A munkavállalók egyre tudatosabbak

Miért lehetett az IT az első terület, ahol széles körben elterjedt a fizetési sáv megjelölése az álláshirdetésekben? „Egyértelmű, hogy ez a munkaerőhiányból fakad. Munkaadói oldalról egyre többet kell adni: már maga az állásajánlat képes kell legyen megütni egy nagyon magasan lévő ingerküszöböt. Egy IT-szakember heti több direkt megkeresést kap fejvadászoktól, cégektől. Ők egy kevésbé részletgazdag vagy nem átlátható ajánlatra nem is válaszolnak, hiszen nincs mit veszíteniük. Akit hetente több opcióval keresnek meg, annak magasan vannak az elvárásai” – vázolja az okokat Ádám.

Ugyanakkor a pénz csak az egyik eleme a munkavállalói élménynek – és a teljes körű javadalmazásnak –, és ezt a kérdéskört a munkavállalók egyre tudatosabban kezelik: „Azt tapasztaljuk, hogy a legfontosabb, hogy legyen érdekes a munka, a pozíció, rögtön ezután, a második helyen pedig ott van a fizetés. Azonnali, őszinte visszajelzést várnak a kérdéseikre, és ha nem kapnak a bérezésre egyértelmű választ, nem is vesztegetik az idejüket. Aki munkáltatóként nem alkalmazkodik ezekhez az igényekhez, az nem tud versenybe szállni a tehetségekért.”

A fentiekből kiderül, hogy nem IT-specifikus a bérezés kérdése: "Könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy más területen is elindul ugyanez a folyamat: ha valamilyen szektorban hirtelen kevesebb lesz a piacon lévő tehetség, speciálisabbak lesznek az elvárások a munkaadói oldalról, az átláthatóságra való igényt erősíti majd a munkaerőhiány. Mi úgy gondoljuk, hogy más iparágakban ugyanúgy a transzparens bérsávoké a jövő" – fogalmaz a szakember.

És mi lesz a bérfeszültséggel?

Ádám szerint a szakmában egyre többen látják az átláthatóság előnyeit, azt, hogy rengeteg felesleges kör megelőzhető ilyen módon. Az előnyök mellett persze sorakoznak kifogások is: sok munkaadó szabályozza, sőt tiltja a fizetésekről való kommunikációt. Hogyan lehet kezelni ezeket a kifogásokat? „Még mindig elég gyakran előfordul, hogy nehezen megy át a kötelező fizetési sáv megjelölése: nálunk az sokat segít, hogy konkrét összegek helyett bérsávról beszélünk. Ez arra már elegendő lehet, hogy egy jelölt el tudja dönteni, számára szóba jöhet-e az adott pozíció.”

Az ellenérvek között gyakran felmerül a bérfeszültség kérdése: „Ma már kevésbé az a probléma a vállalatoknál, hogy kiírom, és meglátja a versenytárs. Jó, ha tudjuk, hogy mindenki képben van, nagyjából mennyit lehet keresni a piacon, a munkaadók figyelik a versenytársakat, a munkavállalók a salary guide-okat, beszélgetnek a barátaikkal. A legfőbb ok, ami miatt nem mernek fizetéseket megadni, az a megtartás: a munkaadó attól tart, hogy ha kiírja az új jelölt leendő fizetését, akkor aki ennél kevesebbet keres a cégnél, az rögtön kopogtat majd a HR-es ajtaján. Ha ennek a félelemnek valós oka van, akkor az egy belső hiba, hiszen akkor az azonos munkáért egyenlő bér elve nem teljesül. A különbségeknek egyébként számtalan oka lehet: ezt egy HR-esnek normál viszonyok mellett nem nehéz elmagyaráznia, pl. teljesen más a fizetése egy junior vagy senior fejlesztőnek, de az is számít, ki milyen nyelvvel dolgozik. Ha a megtartás a fő visszatartó tényező, egy jól működő szervezetben nem jelenthet feloldhatatlan problémát.”

Mi a helyzet akkor, ha egy cég nem tud olyan magas fizetést ajánlani, amennyiért tényleg elvállalja valaki a munkát? „Nincsenek óriási eltérések a fizetésekben, de időnként előfordul, hogy egy vállalat nem tud elég jó bérezést ajánlani. Mi azt szoktuk ilyenkor mondani, hogy nézzük meg, mennyi annak az alternatív költsége, hogy hónapokig kerülgetjük egymást a jelöltekkel, akik nem jönnek el végül egy alacsony ajánlat miatt.”

Kötelező bérfeltüntetés az álláshirdetésben

Ma még előfordulhat, hogy míg Magyarországon tiltja egy nemzetközi cég az álláshirdetésekben a fizetések megjelölését, addig az anyavállalat egy másik országban megadja a bérsávokat. Az egységes szabályozás ebben is előre mozdíthatná a folyamatokat: a fizetésekre vonatkozó átláthatóság igénye állami és EU-s szabályozások szintjén is vissza-visszatér a napirendre, az azonos munkáért egyenlő bér elve, a nemek közötti bérkülönbségek megoldására való törekvések mind ebbe az irányba mutatnak.

A legtöbb meglévő szabályozás a bérkülönbségek kiegyenlítésére szolgál: az új lengyel gazdaságélénkítő program részeként például a munkavállalóknak joga lesz megtudni, hogy azonos munkáltató azonos pozíciójában mennyi az átlagfizetés. Létezik persze az álláshirdetésekre vonatkozó szabály is: Ausztriában minden hirdetéshez kötelesek megadni a pozícióhoz kínált minimum fizetést is – náluk az egyes munkakörökhöz ágazati minimálbérek is tartoznak, így nem csupán a munkáltatón múlik a kínált összeg. Szlovákiában 2018 óta tartalmazzák az álláshirdetések kötelezően a béreket.

Rákász-Losonczy Judit
a szerző cikkei

(forrás: HR Feed / hppwr.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai