hirdetés

Budapesttől Aggtelekig (1. rész)

Országjárás hungarikumokkal

Két évvel ezelőtt lépett életbe a hungarikumtörvény, azóta folyamatosan bővül nemzeti értékeink, kiemelkedő nemzeti értékeink és a hungarikumok köre. Fedezzük fel együtt nemzeti értékeinket!

hirdetés

Kezdjük mindjárt Budapesttel. Egy nap még arra is kevés, hogy bemutassuk a világörökségi, egyben hungarikum rangot kapott Várnegyedet a Duna mindkét oldalának panorámájával együtt. Az esti órákban a 2-es villamosról látható a világ egyik legszebb kivilágított urbanisztikai látképe. A Várbazár teljes rekonstrukciója után dunai hajókázással, majd az önmagukban is különleges mozgólépcsővel vagy panorámalifttel feljutva a várba többfajta megközelítés is választható. A turistabuszok a Lánchídon át juthatnak fel a Várnegyedbe, érintve a Széchenyi István teret. Itt nemcsak az éppen látható építményekről (Magyar Tudományos Akadémia, Lánchíd) érdemes megemlékezni, hanem a gróf óriási szellemi hagyatékáról, az ország pénzügyi, gazdasági, közlekedési modernizálásáról szóló értekezéseiről is. Hungarikumnak számít ugyanis Széchenyi gróf teljes szellemi öröksége.

Utunk a Várnegyedtől a szintén a kitüntető hungarikum címet viselő Andrássy úton át vezet a Hősök terére. Az Andrássy és a Nagymező utca kereszteződésénél balra már látható az Operettszínház portálja. A magyar operett története, amely szintén a Hungarikumok Gyűjteményében található, nyugati importtal kezdődött. A hazai színpadok is bemutatták Strauss és Offenbach zenés műveit. Majd megszületett 1885. december 3-án, a pesti Népszínházban az első magyar operett, Deréky Antal és Konti József Eleven ördög című műve. 1902-ben végképp meghódította a közönséget Huszka Jenő Bob hercege. Néhány évtized múlva a magyar operettből már világszerte kedvelt exportcikk lett. Elég, ha csak a nagy hármast, a világszerte ismert operett-komponistáink nevét soroljuk fel: Lehár, Kálmán, Ábrahám!

A táncházmozgalom és Puskás Öcsi

A Liszt Ferenc tér–Andrássy út sarkán található könyvesboltban született meg a magyar folklór iránt elkötelezett kutatók, művészek fejében 1972-ben a „Táncház, úgy, mint Széken” gondolata. Míg Európa iparosodott országaiban majdnem eltűnt, a Kárpát-medencei falvakban még eleven hagyományként élt a népdal, a néptánc és a népművészet. Urbánus értelmiségiek mentették át az utolsó pillanatban ezt a páratlan gazdagságú örökséget. Martin György, Halmos Béla és Sebő Ferenc mellett sokak elkötelezettségét dicséri

a táncházmozgalom országos, sőt határon kívüli felélesztése. 1982, az első országos táncháztalálkozó óta robbanásszerű volt a földrajzi és műfaji térhódítás.

A budapesti Szent István-bazilika kihagyhatatlan programpont a városnézés kapcsán. Itt nyugszik – több híres nagyságunk mellett – a világszerte legismertebb magyar labdarúgó, Puskás Ferenc (Öcsi). A legendás csatár, a híres londoni 6:3-as győzelem hőse, az 1956-után emigrálni kényszerült sportoló később Spanyolországban játékosként, majd edzőként több országban, különösen pedig Görögországban aratott kiemelkedő sikereket. Világszerte ismert és elismert teljesítményének emlékét őrzi a Puskás Ferenc Stadion, a felcsúti Puskás Akadémia s immár a Hungarikumok Gyűjteménye.

Étel, ital, zene

A Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum oldalánál újabb hungarikum, a Gundel étterem emblematikus épülete hívogat. A Gundel dinasztia emelte a magyar ételeket nemzetközi szintre. Gundelék úgy gyűjtötték a magyar konyha különlegességeit, mint Bartók és Kodály a magyar népzenei hagyományokat. A legismertebb magyar étel – a gulyás – mellett a Gundel-gyűjtemény révén náluk megkóstolható kicsit finomított változatban minden jellegzetes hazai étek. Pompásan ideköthető a szikvíz, avagy szódavíz, amely önmagában, főleg pedig borral különféle arányban vegyítve elengedhetetlen társa a magyaros ételeknek. Jedlik Ányos, a tudós szerzetes nemcsak a dinamót fedezte fel, de 1826-ban megoldotta a szikvíz, szódavíz, vagyis a szén-dioxiddal dúsított víz nagyüzemi előállítását is. A bor és szódavíz kettőséből született fröccs hazai népszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy a Hungarikum Bizottság a szódavizet a hungarikumok közé emelte. A Gundel étterem kapcsán továbbá kihagyhatatlan a még nemrégiben is minden magára adó étteremben hallható, szórakoztató cigányzene. A XX. században Európa, sőt Amerika éttermi közönségét meghódították a hegedűt virtuóz módon kezelő, magyar cigányprímások vezette zenészek. Emlékezzünk meg Rigó Jancsi cigányprímásról, akinek kedvéért egy hercegnő hagyta faképnél főrangú párját, vagy Dankó Pistáról, akinek márványba faragott szobrot emeltek a hálás szegediek. A lassan eltűnő hagyomány újraélesztéséért kapott hungarikumrangot a 100 Tagú Cigányzenekar, amely egyedülálló a világon. Koncertjein a komolyzene óriásai mellett tradicionális magyar szórakoztató cigánymuzsikát szólaltat meg.

Palócok és matyók földjén

Budapestet elhagyva induljunk el északkelet felé! Dombok-hegyek között, a nagy népmozgásoktól megkímélve, a palócok és a matyók saját kis közösségeikben sikeresen megőrizték a népi alkotóművészet különféle formáit. Szelíd dombok között igazi népmesei hangulatot áraszt Hollókő, közepén az összesen 67 védett, földszintes, kontyolt nyeregtetős, faragott tornácos parasztházból és az aprócska templom köré épült Ófaluval. A húsvét mellett most már szinte havonta rendeznek faluünnepeket, amikor a hollókőiek ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett palóc népviseletüket. A falu környezete a fölé magasodó várrommal olyan, mint egy filmkulissza. A várban tavasztól őszig várjátékokat, koncerteket, színházi előadásokat rendeznek, benne panoptikum, fegyverterem, várkápolna várja a látogatókat. Csapatépítő túrákra, relaxációs és meditációs összejövetelekre kiválóan alkalmas Hollókő és vidéke, ráadásul az országos kéktúra útvonala is keresztülvezet a Hollókői Tájvédelmi Körzeten. Három település mindössze a Matyóföld, híres népművészete, hagyománya ereje mégis külön világ hatását kelti. Kisjankó Bori, a „százrózsás népművész” őrizte meg és fejlesztette tovább a vidék meghatározó hímzésmotívumát, a rózsát. A matyó hímzés és népviselet is hungarikum: ez a mágikus és pompás népművészet ma is elevenen él Mezőkövesden. A Hadas városrész eleven skanzen a város közepén, ahol a műemlék parasztházak különféle népi mesterek – bútorfestő, hímző, szövő, fazekas, mesemondó – alkotóműhelyeiként hasznosulnak. A Hadas közepén áll a Táncpajta, amely a matyó lakodalmas előadásainak, a néptáncoktatásnak és kézművesek bemutatóinak ad otthont. Sokan tartják úgy, hogy a karcsú alakot formázó, fekete alapon hímzett női matyó ruha a legelegánsabb magyar népviselet. Napjainkban a matyó rózsa sikerrel hódította vissza helyét a modern ruházaton, pólón, farmeren.

Megénekelt borvidék

Alighanem nincs más nemzeti himnusz, amelyben egy borvidéket nevesítenek. Ez is mutatja, milyen jelentőségre és hírnévre tett szert a tokaji bor. Tokaj-Hegyalja a Szerémség török leigázása után vált a magyarországi borvidékek királyává. Egy 1737-ben született királyi rendelet zárt borvidéké nyilvánította, és felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. A tokaj-hegyaljai borvidék összesen 27 települést foglal magában, és szőlőinek különlegessége az aszúsodás. A 16. század derekán jelenik meg az írott forrásokban először a tokaji aszú említése. A puttonyos jelölések az aszúszemek arányát jelzik, és a királyok borát – a borok királyát a területre jellemző speciális gönci hordókban (136 liter) szállították. Régi patikaedényeken látható, hogy a tokaji aszúbort receptre felírt orvosságként is használták. A borvidéket az aszúborral együtt hungarikummá nyilvánították.

Világ a föld alatt

Észak-Magyarországról a hungarikumok listáján szerepel az Aggteleki-karszt. Itt található Magyarország leghosszabb barlangja, a Baradla–Domica-barlangrendszer, amelynek 25 kilométeres összhosszából 18,8 km esik hazánk területére; valamint az ország második legmélyebb barlangja, a 236 méter mély Vecsembükki-zsomboly. Az Aggteleki Nemzeti Park a karszt felszín alatti világának valóságos szabadtéri múzeuma. Barlangjaiban a kalcit az uralkodó ásvány, de cseppkőképződményeinek tömegében, forma- és színgazdagságában a világ szinte bármely karsztterületével felveheti a versenyt. Az idegenforgalom számára megnyitott cseppkőbarlang szakaszokat évente kétszázezer látogató keresi fel; a Béke-barlang különösen tiszta levegője légúti megbetegedésekben szenvedők gyógyítására alkalmas.

(Cikkünk második részében, júniusi lapszámunkban az Alföldre és a Dunántúlra kalauzoljuk el olvasóinkat a hungarikumok és kiemelt nemzeti értékeink nyomában.)

Készült a Hungarikum Bizottság támogatásával.

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Mit szól ahhoz, hogy kötelező a védettségi igazolvány az éttermek, szállodák belső tereinek használata esetén?

Kiadónk társoldalai