Újjáélesztették a lakodalmas programot a mátrai faluban
Az utóbbi néhány évben megpezsdült az élet Szűcsiben. Az eltelt több mint fél évtizedben sokat változott a mátrai falu arculata, miután több mint kétmilliárd forintot költöttek fejlesztésekre, jelentős részben turizmusra.
"Közösségmegtartó programot valósítottunk meg - mondta lapunknak Berta István polgármester. - Közel százmillió forintot fordítottunk a munkahelyek megtartására és szociális szövetkezetet is alapítottunk. Sikerült feltámasztanunk az egykor híres Szűcsi Lakodalmast, amelyet az eredeti változatában, parádés látványossággal mutatunk be az érdeklődőknek."
A közel 750 éves falu – amely a nevét feltehetően az itt élt és a király szolgálatában állt szűcsökről kapta –, ma már évente több mint harminc rendezvénnyel fogadja a turistákat. Ezek a házi disznóvágástól a majálison át az adventi hagyományok felidézéséig terjednek. A fejlesztéseknek köszönhetően a központot park díszíti, közepén Bajza József reformkori költőnek, a falu szülöttjének a szobrával. Egy faragott székelykaput is elhelyeztek a közelben. Felújították a művelődési házat, a könyvtár udvarán közösségi tér és piac várja az érdeklődőket.
Szűcsi az idén tagja lett a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesületnek. Ezzel az a céljuk, hogy minél jobban bekapcsolódjanak a hazánk legmagasabb hegységének idegenforgalmi életébe. A falu kedvező adottságait igyekeznek kihasználni, miután az Ős-Mátra erdei benyúlnak a településre. A turizmus fejlesztését szolgálja, hogy a község tagja a Mátrai Borútnak és a Palóc Útnak is. Együttműködnek egy erdélyi, továbbá egy németországi településsel, amely szintén segíti a turizmust Szűcsiben.
Történelmi pincék jó borokkal
A községben nagy hagyományai vannak a szőlő- és a borkultúrának. A falu északi részén található híres történelmi pincesoron rendszeresen fogadják a vendégeket. Ezen a részen több mint százhetven ingatlant tartanak nyilván, ahol az elmúlt öt évben sok pincét újítottak fel, közösségi főző- és pihenőhelyeken is kialakítottak. A falu határában jelenleg csaknem félezer hektár szőlőt művelnek, amelyek főleg fehér fajták. Így például olaszrizlinget, traminit, hárslevelűt, muscat ottonelt, továbbá a vörös bort adók közül cabernet-t, kékfrankost és blauburgert is termelnek. Az utóbbi időben turisztikai látványosságként vezették be az ó- és az újborszentelést. Májusban, illetve ősszel a szüreti napok alkalmából rendszeresen megtartják a Nyitott pincék napját. Berta István arra is utalt, hogy jelenleg kevés a szálláshely Szűcsiben. Ezért szeretnének minél hamarabb újakat kialakítani. A munkát elkezdték, régi parasztházakat újítanak fel szálláshelyeknek. A tulajdonosok jó minőségű borokkal és helyi ételekkel fogadják a vendégeket. Híres édességük a szűcsi rétes, amelyet a jeles napokon rendszeresen sütnek és kínálnak az érkezőknek.
Ebben az évben új köntöst kapott a barokk katolikus templom tornya és megújult a kert is. Ezekre 25 millió forintot költöttek. A templom kertjében magasodik a fából készült kettős harangláb, amelyben két harangot helyeztek el. Kézi munkával öntötték őket még 1920-ban. A legnagyobb értékük, hogy akkoriban három ilyen harangot készítettek, melyek közül egy Máltán, kettő pedig Szücsiben maradt fenn.
Megújult a Bajza József Emlékház
A falu neves személyisége Bajza József (1804-1858) reformkori költő volt. A családjának egykori háza ma felújítva várja a turistákat. Az emlékszobában látható tárolókban és a falakon levő installációkon a magyar kritikai irodalom megteremtőjének életét és munkásságát kísérhetjük nyomon. Bajza Kossuth Lajos hírlapjának, illetve az akkori nagy hírű Atheneumnak a szerkesztője volt. Emellett elsőként igazgatta a Pesti Magyar Színházat is.
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy idén eddig háromezer vendég látogatott Szűcsibe. Különösen lakodalmas bemutatójára voltak sokan kíváncsiak. De horgászok is jöttek szép számmal az elmúlt hónapokban, akik a falu határában levő négy tavon pecázhattak. Elhatározták, hogy felújítják a történelmi pincesorhoz vezető utat.
