Bizakodó prognózist adott közre a Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség (IATA). A szervezet az ágazat korábban előre jelzett veszteségét márciusban a felére csökkentette, köszönhetően az erős évkezdetnek. A húzóerő azonban már nem Észak-Amerika vagy Európa, hanem Ázsia és Latin- Amerika lesz.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
2009 nem volt olyan tragikus év volt a légi közlekedésben, mint a 15,9 milliárd dolláros veszteséget termelő 2008. A kisebb veszteség oka az erős utolsó negyedév, amikor a kihasználtság kezdett a válság előttihez közelíteni. Ez köszönhető annak, hogy a légitársaságok a kapacitásukat 2009 során igyekeztek összhangba hozni a kereslettel. Az ágazat IATA által becsült vesztesége a korábban tervezett 11 milliárd dollárt nem érte el, a biztató év vége ellenére úgy néz ki, „csupán” 9,4 milliárd dollárral lettek rövidebbek a légi fuvarozók tavaly.
Csökken a mínusz
Az erős év vége optimistább hangulatot váltott ki a szövetségből. Az IATA 2009 decemberében még az ágazat 5,6 milliárd dolláros veszteségével számolt. Ennek idén márciusban már csak a felét, 2,8 milliárd dollárt várta a szövetség.
Ennek oka elsősorban a kereslet növekedéséből adódik. A 2009-ben még 2,9 százalékot eső mutató idén várhatóan 5,6%-kal nő. Tavaly decemberben még csupán 4,5 százalékot jelzett előre a szövetség.
A javuló mutatók hatására azonban emelkedhet az üzemanyag ára is. A 2009-ben hordónként még 62 dolláros olajár a IATA becslései szerint 2010-ben 79 dollár körül alakulhat. A megnövekedett olajár, illetve nagyobb kapacitás 19 milliárd dollárral növelheti a légitársaságok üzemanyagszámláját. Az így keletkező 132 milliárdos számla az üzemelési költségek 26 százalékát teszi ki 2010-ben.
A bevételek biztatóan alakulhatnak. A szövetség számításai szerint 2010-ben 522 milliárd dollárt kasszíroznak a fuvarozók. Ez 44 milliárddal kedvezőbb, mint a korábbi becslés, és 43 milliárd dolláros javulás 2009-hez képest.
A 2009-ben sosem látott mélységekbe süllyedt üzletiutas-szám is elkezdett növekedni, de év végén még mindig 17 százalékkal alacsonyabban állt, mint a 2008-as csúcson. A jelentősebb növekedésnek gátat szab az a válság miatt kialakult gyakorlat, hogy az üzleti utasok ugyan még mindig teljes körű ellátást igényelnek a hosszú távú járatokon, a cégek ennek kifizetését azonban nem tudják vállalni.
Tavaly a kapacitás az elmaradó kereslethez történő igazítás miatt jelentős csökkenésen ment át. Így sikerült az év végére az újra növekedésnek induló utazási kedvnek köszönhetően 76 százalék körüli töltöttséget elérni. A kereslethez igazított kapacitásban a légitársaságok 2010-ben nem terveznek nagy változásokat. Ha nem vonnak ki gépeket a forgalomból, az idén átadásra kerülő repülőgéppel is legfeljebb 5-6 százalékkal nő a világ légitársaságainak gépein a férőhelyek száma. A kapacitás növelése lehetséges a légitársaságok jelenleg kevésbé kihasznált gépeivel is. A férőhelyek csupán kismértékű növekedése egyes régiókban, így a legjelentősebb fejlődést váró Délkelet-Ázsiában a viteldíjak emelkedéséhez vezethet, amelyek azonban még így is 10-20 százalékkal elmaradnak majd a 2008-as szinttől.
Erősödők, gyengélkedők
A 2009-ben még 2,7 milliárd dollár veszteséget felhalmozó ázsiai fuvarozók idén 900 milliós nyereséggel számolhatnak, köszönhetően az elsősorban Kína diktálta tempós gazdasági növekedésnek. De a térség általános növekedési potenciálja következtében 12%-os keresletemelkedés várható.
A fellendülés biztató jeleként az indonéz Garuda újraindítja korábban felfüggesztett európai járatai közül az elsőt, az amszterdamit. A 2004-ig működő amszterdami járat idén júniustól dubaji leszállással üzemel, majd jövőre nonstop lesz. A járatok felfüggesztésének repülésbiztonsági okai voltak, amelyekre hivatkozva az uniós hatóságok megvonták az indonézek leszállási engedélyeit. Az azóta viszont erősen kibővült kapacitású, szolgáltatásai színvonalát növelő légitársaság bővülő flottájának és a kereslet fellendülésének köszönhetően 2011-től római, párizsi, londoni és frankfurti járatokat is tervez indítani.
A másik biztos befutó a már második éve nyereséget termelő Latin-Amerika. A térség légi fuvarozói 800 millió dolláros profittal zárják az évet, köszönhetően annak, hogy Ázsiához hasonlóan Latin-Amerika gazdaságait kevésbé terhelik adósságok, mint Európát vagy Észak-Amerikát. Átmenetet képez a sereghajtók és az éllovasok között a Közel-Kelet, illetve Afrika. Előbbi a kereslet jelentős, 15,2%-os növekedésére számíthat 2010-ben. Ugyanakkor 400 millió dolláros veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni a jelen állás szerint, ami 2009-hez képest 100 milliós javulás. Növelik a Közel-Kelet fuvarozói kapacitásukat. A 2010-re tervezett 14,5% százalékos bővítés a legjelentősebb a régiók közt. A javuló eredményeket ugyanakkor beárnyékolja a közel-keleti gyűjtőreptereken átmenő hosszú távú járatok alacsony töltöttsége.
A térség légitársaságai közül különösen a marketingre jelentős összegeket költő Star Alliance-tag Turkish Airlines került jó pozícióba. A hírek szerint a JAT szerb légitársaságot megvásárolni kívánó török fuvarozó a leggyengébb hónapnak kikiáltott januárban rekordforgalomnak örvendhetett. Az év első hónapjában 2,012 millió utast szállító Turkish 2010 végére 817 millió török lírás nettó nyereséggel számol. Afrika megfelezve tavalyi veszteségét, 100 milliós negatívumot könyvelhet idén. Teszi mindezt a fekete kontinens 7,4 százalékos keresletnövekedés mellett, amellyel egyidejűleg a kapacitás is bővül, 7,8 százalékkal. Ez azonban – teszik hozzá elemzők – nem lesz elég a nyereségességéhez, mivel igen erős verseny folyik a piacok megszerzéséért.
A légi forgalom élénkülése a legkevésbé Észak-Amerikát és Európát érinti. Észak- Amerikában a válság miatt visszaesett fogyasztói bizalom miatt nem hozza az ágazat a Dél-Amerikában várható nagy számokat. Jóllehet a kereslet növekszik majd, de még így is 1,8 milliárd dolláros veszteség várható. Különösen rosszul teljesít az Észak-Amerikán belüli üzleti forgalom.
Európa kullog a sor végén. Az öreg kontinens légi fuvarozói 2010-ben várhatóan 2,2 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelhetnek el, ami egyértelműen jelzi: a régió gazdaságának pályára állása a leglassabb. A kereslet 4,2 százalékos növekedése ellenére a kapacitás újabb egy százalékkal csökken. Észak-Amerikához hasonlóan a prémiumszolgáltatást igénybe vevők utazásai csak igen lassan térnek vissza a válság előtti állapothoz.
Az akvizícióinak köszönhető bővülést követően igazi óriássá növekedő Lufthansa Csoport ugyan pozitív üzemi eredménnyel zárta a tavalyi évet, de annak összege csupán a 2008-as eredmény tizede.
Az Európán belüli közép- illetve rövid távú point-to-point utasszállításnak egyre nagyobb konkurenciát jelent a fejlődő gyorsvasúti hálózat is. Ma már például az egykor igen forgalmas Madrid–Barcelona útvonalon többen veszik igénybe a gyakorlatilag legolcsóbb turistaosztályú jegy áráért szinte háztól házig közlekedő vasutat.
A gyorsvasutak előnyei hazánkat továbbra sem „fenyegetik”. Kevés olyan két szomszédos főváros van a régióban, mint Budapest és Ljubljana, ahol az alig 400 kilométeres távon a legrövidebb menetidő is közel 9 óra.
Stagnálás várható itthon
Hazánkat Európán belül még inkább érinti a lassú fellendülés – véli Földvári András, a Brussels Airlines képviselet-vezetője. A kis, válság sújtotta belső piac, illetve a küszöbön álló választások miatti bizonytalanság miatt a magyar légiutas-forgalom a legjobb esetben is stagnál 2009-hez képest a szakértő szerint. Földvári úgy véli: nem feltétlenül az a járható, válságból kivezető út a hagyományos légitársaságok számára, ha az utasra figyelmet fordító szolgáltatásaikat fapados áron árulják. Jóllehet így átcsábítva utasokat a low-cost fuvarosoktól is jelentősen megnőhet a járatok töltöttsége, ez azonban a nyereségességhez nem járul hozzá olyan mértékben, mivel nálunk még mindig vékony az a turistaosztályon utazó réteg, amely nem a leginkább alapszintű viteldíjat fizeti, hanem a jegye flexibilitása érdekében hajlandó mélyebben is a zsebébe nyúlni.
A low-cost fuvarozók magyarországi helyzete állandó változásban van: járatok szűnnek meg, légitársaságok vonulnak ki. Ennek egyik okának Földvári a kis és kevésbé mobilis belső piacot látja. Hazánkat Lengyelországgal összemérve elmondja: az ottani intenzívebb fapadosforgalom köszönhető jórészt a mozgékonyabb lengyel munkavállalóknak, akik vendégmunkásként ingáznak akár heti rendszerességgel. A legoptimistább hazánkban idén talán a Budapest Airport (BA). Az idén új terminálját részlegesen forgalomba helyező BA kínálata több új járattal – Hannover, Forli, Pisa, Turku – bővül, de a légitársaságok növelik a járatok számát több, már meglévő útvonalon – Ammán, Bécs, Bukarest, Düsseldorf, Kijev, Kolozsvár, Milánó – is.
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
