A rendelet megalkotásának elsődleges célja az utasok érdekeinek védelme volt, hiszen a beszállás visszautasítása és légijárat törlése vagy hosszú késése súlyos gondot és komoly kényelmetlenséget okoz az utasoknak. Az ilyen védelmet a nem menetrend szerinti légi járatokon utazó utasokra is alkalmazni kell, beleértve azokat a légi járatokat is, amelyek egy utazási csomag részét képezik. Megfelelő ellátást kell biztosítani azoknak, akiknek járata meghatározott időt késik. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy az utasok jegyük árának visszatérítése mellett elálljanak a repülőúttól, vagy - kielégítő körülmények között - tovább folytassák azt. Az üzemeltető légi fuvarozóknak ki kell elégíteniük a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek különleges szükségleteit. Az utasokat maradéktalanul tájékoztatni kellene a beszállás visszautasítása, valamint a járatok törlése vagy hosszú késése esetén őket megillető jogokról, hogy ténylegesen gyakorolni tudják azokat.
A fent említett rendelet állapítja meg az utasokat megillető minimális jogokat, amikor
a) beszállásukat akaratuk ellenére visszautasítják;
b) légi járatukat törlik;
c) légi járatuk késik.
Beszállás visszautasítása
A 4. cikk (1) pont szerint, amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó indokoltan arra számít, hogy el fogja utasítani a beszállást egy légi járatra, köteles először önként jelentkezőket keresni, akik előnyökért cserében lemondanak helyfoglalásukról az érintett utas és az üzemeltető légi fuvarozó által meghatározandó feltételek mellett. Fontos, hogy a 4. cikk (2) pont szerint, amennyiben az önként jelentkező utasok száma nem elegendő ahhoz, hogy a többi helyfoglalással rendelkező utas beszálljon a légi járatra, akkor az üzemeltető légi fuvarozó az utasok beszállását akaratuk ellenére visszautasíthatja. Ez esetben a 4. cikk (3) pont szerint az üzemeltető légi fuvarozó azonnal kártalanítja őket az alább ismertetésre kerülő 7. cikkel összhangban és segítséget nyújt nekik az ugyancsak alább következő 8. és 9. cikkel összhangban.
Járat törlése
Némi egyszerűsítéssel az 5. cikk (1) pont szerint egy járat törlése esetén az érintett utasoknak az üzemeltető légi fuvarozó az alább ismertetésre kerülő 8. és 9. cikk szerint segítséget ajánl fel. Az utasoknak joguk van az üzemeltető légi fuvarozó általi kártalanításhoz az alább ismertetésre kerülő 7. cikkel összhangban, kivéve, ha
i. a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták őket a járat törléséről; vagy
ii. az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érjék el; vagy
iii. az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.
Az 5. cikk kimondja még, hogy az utasokat tájékoztatni kell a lehetséges alternatív közlekedési módokról. Továbbá, hogy az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles kártérítést fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A bizonyítási teher azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták a járat törléséről, az üzemeltető légi fuvarozóra hárul.
Késés
A 6. cikk (1) pont szerint, amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó indokoltan arra számít, hogy egy járat indulása a menetrend szerinti induláshoz képest késni fog:
a) legalább két órát 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőutak esetén; vagy
b) legalább három órát az összes Unión belüli, 1500 kilométernél hosszabb repülőút és az összes egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén; vagy
c) legalább négy órát az a) és b) pontba nem sorolható összes egyéb repülőút esetén,
akkor az utasoknak az üzemeltető légi fuvarozó
i. felajánlja a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 9. cikk (2) bekezdésében előírt segítséget; és
ii. amennyiben az indulás időpontja ésszerű számítás szerint a korábbi bejelentett indulását követő nap, a 9. cikk (1) bekezdésének b) és a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt segítséget; és
iii. legalább ötórás késés esetén, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt segítséget. A 6. cikk (2) pont szerint, a segítséget a légifuvarozó minden esetben köteles a fenti, valamennyi távolsági kategóriára megállapított időtartamon belül felajánlani.
Kártalanításhoz való jog
A 7. cikk alkalmazásának eseteiben az utasok az alábbi összegű kártérítést kapják:
a) 250 eurót minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra;
b) 400 eurót minden 1500 kilométernél hosszabb unión belüli repülőútra és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra;
c) 600 eurót minden, az a) és b) pontba nem sorolható repülőútra.
Fontos szabály, hogy a távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest.
A 7. cikk (2) pont szerint, amennyiben az utasoknak az alább ismertetésre kerülő 8. cikk szerint átfoglalást ajánlanak végső célállomásukhoz egy olyan alternatív légi járaton, amelynek érkezési időpontja annak a járatnak a menetrend szerinti érkezési időpontjánál, amelyre eredetileg jegyet váltottak legfeljebb
a) két órával későbbi, az összes 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőút esetében; vagy
b) három órával későbbi, az összes 1500 kilométernél hosszabb Unión belüli repülőút tekintetében és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetében, vagy
c) négy órával későbbi, az a) és b) pontba nem sorolható összes egyéb repülőút esetében,
akkor az üzemeltető légi fuvarozó a 7. cikk (1) bekezdésben előírt kártalanítást 50 százalékkal csökkentheti.
Lényeges szabály, hogy a 7. cikk (3) pontja szerint a 7. cikk (1) bekezdésében szabályozott kártalanítás kifizetése készpénzben, elektronikus banki átutalással, banki átutalással vagy bankcsekkel, illetve – az utas írásos beleegyezése esetén – utazási utalvánnyal és/vagy más szolgáltatásokkal történik. Ha tehát nincs az utas részéről írásos beleegyezés, akkor a készpénz vagy azt a legszorosabb értelemben helyettesítő eszközzel kell a fizetésnek megtörténnie!
Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog
A 8. cikk (1) pontja szerint az utasoknak az alábbiak közötti választást ajánlják fel:
a) – a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül, a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, vagy adott esetben a következővel együtt
– a legkorábbi légi járat igénybevételét vissza az első indulási pontra;
Az a) pontot azokra az utasokra is alkalmazni kell, akiknek légi járata egy szervezett utazás részét képezi, kivéve a visszatérítés jogát, amennyiben a 90/314/EGK irányelv szerint ilyen jog keletkezik.
b) átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal; vagy
c) átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.
A 8. cikk (3) pontja azt a fontos előírást tartalmazza, hogy amennyiben egy várost vagy régiót több repülőtér szolgál ki, és az üzemeltető légi fuvarozó az utasnak a helyfoglaláshoz képest egy alternatív repülőtérre induló légi járatot ajánl, akkor az üzemeltető légi fuvarozót terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív repülőtérről arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltották, vagy az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra.
Ellátáshoz való jog
A 9. cikk (1) pontja alapján erre való hivatkozáskor az utasoknak díjmentesen a következőket kell felajánlani:
a) a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket;
b) szállodai elhelyezést az alábbi esetekben: – ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges vagy – ha az utazónak a szándékaihoz képest tovább kell ott tartózkodnia;
c) szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között.
További kötelezettségeket tartalmaz még a 9. cikk (2) pontja is, ami szerint a fentiek mellett az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani.
Magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezés
Kiemelkedően fontos szabály, hogy a 10. cikk (1) pont szerint amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó egy utast magasabb osztályon helyezi el, mint amelyre a jegyet váltotta, akkor a légi fuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését.
A 10. cikk (2) pontja értelmében a másik esetben sem érheti az utast hátrány, mert amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó egy utast alacsonyabb osztályon helyez el, mint amelyre a jegyet váltotta, akkor hét napon belül, a 7. cikk (3) bekezdésében előírt módon visszatéríti
a) az összes 1500 kilométernél nem hosszabb repülőútra váltott jegy árának 30 százalékát, vagy
b) a tagállamok európai területei és Franciaország tengerentúli megyéi közötti légi járatok kivételével minden Unión belüli 1500 kilométernél hosszabb repülőútra és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra váltott jegy árának 50 százalékát, vagy
c) az a) vagy b) pontba nem sorolható összes repülőútra váltott jegy árának 75 százalékát, beleértve a tagállamok európai területei és Franciaország tengerentúli megyéi közötti légi járatokat is.
Csökkent mozgásképességű személyek
A 11. cikk (1) pont szerint az üzemeltető légi fuvarozók elsőbbséget adnak a csökkent mozgásképességű személyek, valamint az őket kísérő személyek vagy bizonyítvánnyal rendelkező vakvezető és mozgássérült-kísérő kutyák, illetve a kíséret nélkül utazó gyermekek szállításának.
Ugyanitt a (2) pont úgy rendelkezik, hogy visszautasított beszállás, járat törlése vagy bármilyen időtartamú késés esetében a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek jogosultak a 9. cikknek megfelelő, lehető leghamarabb történő ellátásra.
További kártalanítás
A főszabály az, hogy a 12. cikk (1) pont szerint e rendelet alkalmazása nem érinti az utasok további kártalanításhoz való jogát, de a rendelet szerint adott kártalanítás levonható az ilyen kártalanításból.
Ugyanakkor a fenti jog nem alkalmazható olyan utasokra, akik a 4. cikk (1) bekezdése szerint önként mondtak le helyfoglalásukról. Igaz, a 12. cikk (2) pontjának szövege úgy fogalmaz, hogy „az esetjogot is beleértve a nemzeti jog kapcsolódó elveinek és szabályainak sérelme nélkül” nem alkalmazható a fenti kártalanításhoz való jog. Ez a megszorítás még számos jogértelmezési vitához fog vezetni, mire tisztázást nyer a nemzeti jog és az EU jog viszonya ebben a kérdésben.
Jogorvoslathoz való jog
A 13. cikk szerint olyan esetekben, amikor egy üzemeltető légi fuvarozó kártalanítást fizet vagy más, e rendelet szerint rá háruló kötelezettségeket teljesít, akkor e rendelet rendelkezései nem értelmezhetők a fuvarozó azon joga korlátozásaként, hogy kártérítést kérjen bármely személytől – beleértve harmadik feleket is –, az alkalmazandó joggal összhangban. E rendelet különösen nem korlátozza az üzemeltető légi fuvarozóknak azt a jogát, hogy visszatérítést kérjen egy utazásszervezőtől vagy más olyan személytől, akivel az üzemeltető légi fuvarozó szerződéses jogviszonyban áll. Hasonlóképpen e rendelet rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy korlátoznák az üzemeltető légi fuvarozóval szerződéses jogviszonyban levő utazásszervező vagy – az utas kivételével – harmadik fél jogát arra, hogy visszatérítést vagy kártalanítást kérjen az üzemeltető légi fuvarozótól a vonatkozó törvények szerint.
Tájékoztatási kötelezettség
Az utastól nem várható el, hogy magánál hordja e rendelet szövegét. Fontos tehát a 14. cikk (1) pontjának az a rendelkezése, ami szerint az üzemeltető légi fuvarozó biztosítja, hogy az utasfelvételnél egy világosan olvasható, a következő szöveget tartalmazó tájékoztatást helyeznek el az utasok számára jól látható módon:
„A beszállás visszautasítása, illetve a járat törlése vagy legalább két órás késés esetén az utasfelvételi pultnál vagy a beszálló kapunál kérje a – különösen a – kártalanításhoz és segítségnyújtáshoz kapcsolódó jogait ismertető szöveget.”
A 14. cikk (2) pontja még tovább erősíti az utasnak a tájékoztatáshoz való jogát azzal, hogy előírja: a beszállást visszautasító vagy egy járatot törlő üzemeltető légi fuvarozó minden érintett utasnak átad egy írásbeli tájékoztatást, amely e rendelettel összhangban meghatározza a kártalanítás és segítségnyújtás szabályait.
A légi fuvarozó ezen kívül hasonló tájékoztatást ad át minden, legalább két órás késéssel érintett utasnak. A 16. cikkben említett kijelölt nemzeti szerv kapcsolattartási adatait az utas írásban szintén megkapja.
Korlátozás kizárása
A 15. cikk két garanciális szabályt tartalmaz:
(1) Az utasokkal szemben e rendelet szerint fennálló kötelezettségek nem korlátozhatók, illetve azok alól nem lehet mentesülni, nevezetesen a szállítási szerződésben szereplő eltérés vagy korlátozó kikötés alapján.
(2) Amennyiben azonban ilyen eltérést vagy korlátozó kikötést alkalmaznak egy utas tekintetében, vagy ha az utast nem tájékoztatják megfelelően jogairól és emiatt olyan kártalanítást fogadott el, amely elmarad attól, amelyet a rendelet előír, akkor az utas mindazonáltal jogosult az illetékes bíróság vagy szervek előtt megindítani a szükséges eljárást a pótlólagos kártalanításhoz való hozzájutás érdekében.
Jogsértések
A rendelet gondoskodik az itt szabályozott jogok érvényesülésének intézményes feltételeiről is. Ennek jegyében a 16. cikk (1) pont szerint minden tagállam kijelöl egy szervet, amely e rendelet végrehajtásáért felel a területén levő repülőterekről induló légi járatok, valamint harmadik országból e repülőterekre induló járatok tekintetében. Adott esetben e szerv meghozza a szükséges intézkedéseket az utasok jogait tiszteletben tartására. A tagállamok tájékoztatják az Európai Bizottságot arról, hogy e bekezdéssel összhangban melyik szervet jelölték ki. A 12. cikk szerinti további kártalanításhoz való jog sérelme nélkül minden utas panaszt tehet a 16. cikk (1) bekezdés alapján kijelölt bármely szervnél vagy a tagállam által kijelölt bármely illetékes szervnél e rendeletnek a tagállam területén található repülőtéren történt állítólagos megsértésével vagy a tagállam területen található repülőtérre harmadik országból induló járattal kapcsolatban. A 16. cikk (3) pont szerint a tagállamok által e rendelet megsértésére előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
Fogalmi meghatározások:
Jegy: érvényes, szállításra jogosító dokumentum vagy azzal egyenértékű nem papír formájú dolog - beleértve az elektronikus formát is -, amelyet a légi fuvarozó vagy annak meghatalmazott közvetítője bocsátott ki vagy engedélyezett;
Helyfoglalás: az a tény, hogy az utasnak jegye vagy más olyan igazolása van, amely jelzi, hogy a helyfoglalást a légi fuvarozó vagy az utazásszervező elfogadta és nyilvántartásba vette;
Csökkent mozgásképességű személy: bármely személy, akinek mozgásképessége bármilyen fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy ideiglenes), értelmi vagy egyéb fogyatékosság miatt korlátozott a közlekedés során, akinek helyzete különleges figyelmet igényel, és szükségessé teszi az összes utas rendelkezésére bocsátott szolgáltatásoknak a kérdéses személy szükségleteihez történő igazítását;
Visszautasított beszállás: egy légi járaton az utasok szállításának megtagadása annak ellenére, hogy azok a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett beszállásra jelentkeztek, kivéve, ha beszállásukat ésszerű indokok, úgymint egészségügyi, biztonsági vagy védelmi okok, illetve nem megfelelő utazási okmányok miatt utasítják el;
Önkéntes jelentkező: olyan személy, aki beszállásra jelentkezett a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint és pozitívan válaszol a légifuvarozó olyan személyeknek szóló felhívására, akik előnyökért cserébe hajlandók lemondani helyfoglalásukról.
Járat törlése: egy korábban tervezett légi járat nem közlekedése, amelyre legalább egy helyet lefoglaltak.
A rendelet hatálya – némi egyszerűsítéssel – az EU tagállam repülőteréről induló, vagy oda érkező utasokra terjed ki.
