A magyarok munkahelyét mentik meg a külföldi munkavállalók?

Évről évre válságosabb a magyar munkaerő toborzása, amin nem könnyít, hogy szinte megszűnt az országon belüli munkaerő-vándorlás. Ember feletti kihívást jelent a demográfiai deficit, így elkerülhetetlenné vált a munkaerőpiaci átrendeződés. A külföldiek foglalkoztatásánál a jó munkabírás, a kitartás és a szorgalom mellett kultúránk alapos ismerete az általános tapasztalat - derül ki a minősített foglalkoztatók többségét átfogó MMOSZ felmérése alapján.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Ugyan a bérek magasabbak a nyugati országrészekben, azonban a megélhetés költségei még a bérekénél is nagyobb különbséget mutatnak, így nem éri meg kicsit nagyobb bérért sokkal drágább helyre költözni, ezért az országon belül szinte megszűnt a munkaerő vándorlása” – állítja Berta Gábor irodavezető, Man at Work.  Úgy tapasztalja, a demográfiai deficit ennél is nagyobb problémát jelent. „Tavalyi évtől - nők esetében már 2019-től - lépnek nyugdíjba a 1947-1954 között született demográfiai bummosok. Látni kell, hogy I. világháborús szinten van évek óta a születések száma Magyarországon, azaz a munkaerőpiac évről évre egyre deficitesebb: 150 ezer fő kilépőre 100 ezer fő belépő se jut egyik évről a másikra. A következő ilyen katasztrofális helyzet 18 év múlva várható, ahol a 1974-1977-es születésűek esnek ki a munkaerőpiacról.” A fentiekből kiindulva, ha nem is nő a munkaerőpiac felvevőképessége a következő években, hanem csak stagnál, akkor is évről évre 50 ezer főt kell pótolni valahonnan és ez a valahonnan jelentette első lépésben a közeli, szomszédos országokat, remélve, hogy magyarajkú, vagy kultúrában közeli munkavállalókat tudunk beállítani, majd elérkeztünk a második lépcsőhöz, amikor távolabbra kell nyúlnunk ahhoz, hogy megtartsuk az ország versenyképességét.


Csizmadia Gábor MMOSZ elnök is megerősíti, a magyar gazdaság soha nem látott munkaerőhiánnyal küzd. Partnereik elsőkörben belföldön keresnek munkaerőt, ahova tudnak, magyarokat vesznek fel, de ez nem mindig lehetséges. A hazánkban működő cégek azért nyitottak a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. „A sok betöltetlen munkahely hosszú távon ellentétes az ország érdekével, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. A hozzánk érkező külföldiek segítenek fenntartani a stabilitást és a munkahelyek megmaradását, a meglévő munkavállalók munkahelyét megőrizve.”



A külföldi munkavállalók nagyon erős szűrőn mennek át, a kiutazási feltételek, amivel a helyi hatóság megengedi, hogy külföldre menjen valaki dolgozni, rendkívül szigorúak, rengeteg szakmai és emberi szempontnak kell megfelelni. Azt is fontos kiemelni, hogy nem a nemzetiségi hovatartozás szabja meg, ki milyen bért kap, hanem a Munka Törvénykönyvének megfelelően meghatározott ekvivalencia szabályai szerint és az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál éppen érvényben lévő bértábla alapján, a munkakörhöz kötötten kapják a bérüket a munkavállalók. A harmadik országból érkezők elsődleges hozzáadott értéke, hogy akik őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat a vállalat tovább, mert a rendelési állományát tudja teljesíteni. Így megmarad a munkahely mindenkinek – a magyaroknak és a külföldieknek is.

Ez az oka, hogy a harmadik országoké a pálya
A COVID első hulláma alatt sok munkavállalót küldtek el a termelő szektor egyik-másik szegmenséből. 2020 őszén aztán főleg a raktári készletre való termelés okán volt egy nagy felszívó ereje a piacnak. Ez az átrendeződés nem tartott csak pár hónapig, amikor is elkezdődött az alapanyagválság. Gyakorlatilag 2021. év elejétől égető gondot jelent a magyar munkaerő toborzása. „Leggyakoribb tünetek, hogy nem jelennek meg a jelöltek, megbízhatatlanok a pályázók, nem elérhetőek telefonon. Megváltoztak az elvárások, mint például a többműszakos munkarend és nehéz fizikai munka elutasítása, céges busz hiánya miatti azonnali visszalépések. A toborzott kollégák egyharmada volt képes megcsinálni a felvételi teszteket, amik elsősorban olyan alapképességeket mérnek, mint szövegértés, alap matematikai műveletek, monotóniatűrés, színvakság kiszűrése” – fogalmaz Kovács Orsolya, a Humánia HRS Group HR igazgatója. A kereslet és kínálat nagyon eltávolodott egymástól. Kevés olyan cég van, aki időt, energiát és pénzt akart volna fektetni a felzárkóztatásba. Az elmúlt két évben egyre több HR konferencián hangzik el, hogy harmadik országbeli munkavállalók mellett rakják le vállalatok a voksukat, mert olyan gyorsan nem tudnak automatizálni, hogy az emberi erőforrást kiváltsák, miközben jönnek Magyarországra a projektjeik, amiket nem tudnak kiszolgálni. Partneri körükben a nagy gyártói beruházások miatt folyamatos igény mutatkozik az egyszerűbb operátori és gépkezelői munkakörökre, amelyet már, annak ellenére, hogy nyitottak a vállalatok ukrán, szerb munkavállalók fogadására is, ezekből az országokból már szinte lehetetlen kielégíteni az igényeket. „Ahhoz, hogy a munkaerő-piaci szükségletek dinamikáját le tudjuk követni, elkerülhetetlen az átrendeződés és más országok munkavállalóinak megszólítása, akik számára az itteni körülmények és kereseti lehetőségek egy biztosabb jövőképet, megélhetést biztosítanak, mint a saját országukban. A vállalatok egyre nyitottabbá válnak a távol keleti munkavállalók alkalmazására, ha ez valódi megoldást jelent számukra a jelenlegi munkaerőhiányra.”

Magas szintű angol nyelvtudás
A Jobtain HR Szolgáltató Kft. külföldi munkavállalóinak nemzetiségi összetételét tekintve évek óta nagy számban vannak jelen az ukránok, az utóbbi hónapokban előkészített folyamatoknak köszönhetően pedig a Fülöp-Szigetekről is az elsők között hoztak csoportos jelleggel hivatalos munkavállalókat hazánkba. Kiemelik, hogy a hazai gazdaság fejlődése jelenleg elképzelhetetlen a külföldi munkaerő nélkül, ennek tükrében úgy vélik, hogy a magyar társadalom közös érdeke, hogy közelebbről is megismerje és befogadja a hazánkba érkező külföldi munkavállalókat. „Mivel az ukránok alapvetően egy munkaalapú társadalomban szocializálódtak, nagyon jó a munkabírásuk, kitartóak, szorgosak. A fizikai munka náluk erény, így remekül boldogulnak a nagyobb erőnlétet igénylő területeken” – állítja Mihályi Magdolna ügyvezető igazgató. Míg az ukrán munkavállalók foglalkoztatásában már több mint ötéves gyakorlatuk van, a fülöp-szigeteki toborzást ebben az évben kezdték. Döntésükben fontos szerepet játszott, hogy a Fülöp-szigetek 110 millió lakosából jelentős számban, csaknem 10 millióan dolgoznak külföldön. „Az idegen nyelv tanulását már egészen kiskorban elkezdik, így a lakosság jelentős része szinte anyanyelvi szinten beszél angolul. Nagyon nyitottak, általában alaposan felkészülnek annak az országnak a kultúrájából, ahol munkát vállalnak. A munkában és magánéletben is rendkívül tisztelettudók, alázatosak és megbízhatóak. Emellett dolgosak és nagyon jó a munkabírásuk, így világszerte előszeretettel alkalmazzák őket a vállalatok. A filippinek római katolikusok, a vallásuk gyakorlása pedig nagyon fontos számukra. Hetente legalább egyszer templomba járnak, ami a vallásgyakorláson túl egy közösségi eseményt is jelent nekik. Szabadidejükben nagyon szeretnek sportolni (kosárlabda), énekelni, az egyik legnagyobb kedvencük pedig a karaoke. Összetartóak és a magyarokhoz hasonlóan központi helyet foglalnak el életükben a családi értékek. Többségük azért vállal nálunk munkát, hogy innen támogassa az otthon maradt rokonságát – a magas munkanélküliségi arány és az alacsony átlagkereset miatt erre hazájukban kevesebb lehetőségük lenne.”

A pontosság és a jó munkabírás a filippínó munkaerő nagy előnye
Magyarország legnagyobb HR szolgáltatója, a Prohuman sok éves gyakorlattal rendelkezik a külföldi munkavállók behozatalában, így a szabályozás tavalyi módosítása után rövid időn belül már érkeztek is az első munkavállalók a Fülöp-szigetekről. „A munkaerő-piaci helyzet súlyosságára jellemző, hogy már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt láttuk, hogy a környező országokban, így Ukrajnában vagy Szerbiában, kezd elfogyni a magyar munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma, ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a távol-keleti toborzásra” – mondta Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint ez a konstrukció – bár kezdetileg nagyobb költséggel jár – hosszabb távon megtérül a hazánkban működő cégeknek, mivel szignifikánsan csökkenti a fluktuációt és az azzal járó toborzási-, HR-, és adminisztrációs költségeket. „Folyamatos kapcsolatban állunk a megbízóinkkal, hiszen fontos számunkra, hogy az ő tapasztalataik alapján fejlesszük tovább a szolgáltatásainkat. Elmondásuk alapján az indonéz vagy filippínó munkavállalók nagy erénye a pontosság és a jó munkabírás. Van olyan cég, ahol ezt az attitűdöt a régebben ott dolgozó kollégák is átvették, és nőtt a termelékenység. A nyelvi korlátok néha kihívást jelentenek, de azokban a csoportokban, ahol nem mindenki beszél angolul, mindig van egy-két vezető, akik tolmácsként, segítőként támogatják a beilleszkedést és a mindennapi munkát” – tette hozzá.

 


Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón

Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón 

A fesztivál során immár negyedszerre osztották ki a rangos NEB díjakat, amelyek innovatív és fenntartható európai projekteket díjaznak
Megmutatják magukat Gyenesdiás rejtett kincsei

Megmutatják magukat Gyenesdiás rejtett kincsei 

Gyenesdiás, a Nyugat-Balaton családbarát üdülőfaluja méltán híres díjnyertes strandjairól, de igazi élmények a parton túl is felfedezhetők.
Idén új helyszínen folytatódik a Szeláví! Fesztivál

Idén új helyszínen folytatódik a Szeláví! Fesztivál 

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb helyén
Helyzetjelentés a munkaerőpiacról: fluktuáció, munkaerő-kereslet, passzív leépítés, átképzés

Helyzetjelentés a munkaerőpiacról: fluktuáció, munkaerő-kereslet, passzív leépítés, átképzés 

Mérséklődött a fluktuáció, de a HoReCa-szektorra alapvetően ez még nem jellemző. Friss munkaerő piaci elemzés - fontos megállapításokkal.
Futóverseny és koncertek - jön az EU-napi futás

Futóverseny és koncertek - jön az EU-napi futás 

Szabó Balázs Bandája, a Carson Coma Akusztik Trió és a Lázár tesók is fellépnek május 12-én az idei Európa-napon.
Személyi hír házunk tájáról

Személyi hír házunk tájáról 

Kedves Olvasónk! Aki figyelemmel kíséri szakmai oldalunkat, napi hírleveleinket - láthatja, olvashatja, tudhatja, hogy új szerkesztő érkezett hozzánk Szöllősi Tímea személyében.
Őzek és manók lakhelye a medvehagymától illatos Bakony

Őzek és manók lakhelye a medvehagymától illatos Bakony 

A környék turisztikai célpontjait bejárva feltárul előttünk az időtlen természet és az évszázados történelem
Szintet lép a Csak a Mentes rendezvény

Szintet lép a Csak a Mentes rendezvény 

Új, az eddiginél nagyobb helyszínen, több, mint hetven kiállítóval április 20-21-én rendezik a Csak a Mentes Tavaszi Fesztivált.
Szigetcsép legfurcsább versenyét, a Hucul ösvényt idén is megrendezik

Szigetcsép legfurcsább versenyét, a Hucul ösvényt idén is megrendezik 

Szigetcsépen mindig van program, májusban például egy lovasverseny színesíti a mindennapokat.
Göncz Árpád és Fenyő János autóklasszikusai érkeznek Szegedre

Göncz Árpád és Fenyő János autóklasszikusai érkeznek Szegedre 

Száz különleges Mercedes, száz izgalmas történet .

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.