Az Aquaprofit Zrt. szakértőinek jóvoltából készült el a közelmúltban az országos egészségturizmus-fejlesztési stratégia. A 2015-ig szóló terv három terméktípust különböztet meg: A „gyógyító víz” program keretében a gyógyulni vágyók a balneológiai kutatások legújabb eredményeire épülő orvosi eljárásokat vehetik igénybe. A „regeneráló víz” program széles skálájú wellness-szolgáltatásokkal segíti a testi, szellemi megújhodást. A „szórakoztató víz” program a szórakoztatás és az egészséges életmódra nevelés összekapcsolásával az egészségmegőrzésre és a fürdőzési kultúra kialakítására helyezi a hangsúlyt. A stratégiában megfogalmazott jövőkép a gyógy- és termálvízre alapozott „Egészségmegőrzés- egészség-helyreállítás a föld méhéből nyert vízzel (kinccsel)” márka köré épül.

A stratégia is megkülönbözteti, és egyforma hangsúlyt helyez a gyógyturizmus, a medical wellness és a wellness egyidejű fejlesztésére. A stratégia az alábbi hét prioritásra épülve 25 intézkedést határoz meg, amelyek a következők:

Egészségturizmus a statisztikák tükrében

A hazai fürdők látogatottságáról 2003-ig állnak rendelkezésre nagyon kedvező adataink. Hogy 2003 után hogyan alakult a fürdők forgalma, arról csak sejtééseink lehetnek. Az általunk megkeresett fél tucat szövetség és turisztikai szervezet egyike sem tudott ugyanis 2003 utáni összefoglaló adatokkal szolgálni. Dr. Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára is megerősítette, hogy nem léteznek frissebb adatok, és ez számukra is gondot jelent, jelenleg azonban nincs ilyen irányú adatszolgáltatási kötelezettség.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2007. január– júniusban a hazai gyógyszállodák 345 ezer vendéget fogadtak, akik 1215 ezer éjszakát töltöttek el Magyarországon. A vendégek száma 3,7, a vendégéjszakák száma 2,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, azonban a belföldi forgalom dinamikusan növekedése mellett a külföldi forgalom csökkenésének lehettünk tanúi. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 11,1 százaléka, vendégéjszakáinak 15,2 százaléka realizálódott gyógyszállodában. A gyógyszállodák vendégeinek 58,7 százaléka volt belföldi. Arányaiban még mindig a külföldiek töltöttek el több vendégéjszakát (52,9%). Az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban 3,5 éjszaka volt, amely a kereskedelmi szálláshelyi átlag 2,6 éjszakáját jelentősen túlszárnyalta. A külföldi vendégek átlagosan 4,5 éjszakát, a belföldi vendégek 2,8 éjszakát töltöttek a hazai gyógyszállodákban. A gyógyszállodákban csak a belföldi vendégéjszakák száma emelkedett, a wellness-szállodákban viszont a belföldi és a külföldi vendégforgalom is nagyobb volt. A legtöbb vendégéjszakát Németország adta, a gyógyszállodában töltött összes külföldi vendégéjszaka 41,9 százalékával, megelőzve Ausztriát (15,0%), Oroszországot (4,6%) és Svájcot (4,1%). Míg Németország esetében 11,5, Ausztria esetében 8,2, Svájc esetében 4,0 százalékos csökkenés történt, orosz viszonylatban 39,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. 2007 első félévében is a belföldi forgalom volt a wellnessturizmus motorja: a vendégek 79,6 százaléka, a vendégéjszakák 74,2 százaléka származott honfitársainktól. Az átlagos tartózkodási idő a wellnessszállodákban 2,3 éjszaka volt: a külföldi vendégek átlagosan 2,9, a belföldi vendégek 2,1 éjszakát töltöttek el. A gyógyszállodák szobakapacitás- kihasználtsága 60, a wellness-szállodáké 47 százalék volt: mindkettő meghaladta a szállodák átlagos 45,3 százalékos kihasználtságát. Az év első felében a gyógyszállodák több mint 8,6 milliárd (+5,3%), a wellness-szállodák 4,3 milliárd (+27,1%) forint szállásdíjbevételt realizáltak, amelynek 60, illetve 76,6 százaléka belföldiektől származott.

Finanszírozási gondok

A gyógykezelések hazai finanszírozásával kapcsolatban az egyik érintettet, Soós Sándort, a hajdúszoboszlói Hotel Barátság gyógyés wellness-szálloda igazgatóját kérdeztük, aki nem túl optimista. „Évek óta folyamatosan csökken a támogatott kezelések köre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Pénzügyminisztérium nyomására nem kétoldalú szerződéseket kötött velünk – már ha egyáltalán betartotta a kétévenkénti újratárgyalás törvény szabta kötelmét –, hanem diktátumot. Ezekben lényegében folyamatosan csökkent a támogatás, növekedett a piaci ár és az OEP által kitalált ár közötti szakadék.” Az igazgató nehezményezi, hogy pontosan annak a két gyógytényezőnek az ártámogatását vitték drasztikusan lefelé, amely minden kúracsomag alapja: a gyógyvíz és a gyógymasszázs. A fokozatosan növekvő minőségi elvárás mellett a vízárak, munkabérek, energia, segédanyagok árai is emelkednek, míg az erre fordítható összeg csökken. Eleinte a szállodák megpróbálták átvállalni a terhek egy részét a beteg-vendégtől, azonban ez az ismert gazdasági gondok miatt már nem folytatható. A két-három hetes gyógykúra kiveszőfélben van, az emberek 5-7 napos kezeléscsomagot vesznek, amely a teljes gyógyulási folyamathoz nem mindig elégséges. Tovább nehezíti a szektorban működő szállodák helyzetét, hogy a korábban piaci árat fizető német ajkú vendégkör is erősen megcsappant, így az ott keletkezett hasznot nem lehet a magyar vendég kezelésére visszaforgatni. „Bizonyos, hogy munkahelyek fognak megszűnni, növekedni fog a vendégek terhe, de mert ez nem fokozható a végtelenségig, kezelési lehetőségek szűnnek meg, végső soron rosszabb lesz az ország egészségügyi állapota” – sommázza a megszorítások hosszú távú hatásait az igazgató. A wellnesskezelések egészségbiztosítási pénztárak által történő elszámolásával is vannak problémák, ami további két gondot vet fel: adókérdéssé silányítják a tagok egészségbiztosításra félretett megtakarításait, valamint továbbra is messzire elkerüljük a prevenció lehetőségét. A betegségmegelőzés valószínűleg hosszabb távon megtérülő folyamat, de úgy tűnik, nálunk „kifizetődőbb” a munkából kieső gyógyszeres kezelése. A Magyar Szállodaszövetség közgyűlésen is foglalkozott a témával, sőt megkereste az OEP illetékesét is. Úgy tűnik, hogy a szakemberek ugyan támogatnák a balneo- és fizioterápiás kezeléseket, ám ez végső soron politikai és pénzügyminisztériumi elhatározás kérdése. A szakma persze megpróbál összefogással eredményeket elérni, azonban tudni kell, hogy ez elsősorban a vidéki gyógyszállodákat és az összes gyógyfürdőt illeti, ami igazából összesen sem túl nagy jelentőségű a pénzügyi tárca vagy a politika számára, még akkor sem, ha itt munkahelyek és cégek lehetetlenülnek el. „Az már csak extra méreg, hogy miközben sokan és sok vonalon próbáljuk győzködni a külföldi betegbiztosítókat, hogy a mi gyógyvizeink, a rá alapozott kezelések a világ élvonalába tartoznak, és pótolhatatlanok biztosítottaik számára – elköltve ennek reklámozására állami pénzeket is –, itthon megteszünk mindent ennek lerombolására” – zárta a beszélgetést Soós Sándor.

Műemlék fürdők helyzete Magyarországon

A műemléki gyógyfürdők fejlesztése hazai finanszírozással történik. A műemlék fürdők korszerűsítésének támogatására – 2005-ben meghirdetett pályázatra – öt kérelem érkezett be. A Budai Irgalmasrendi Kórház Török fürdője, az egri Török fürdő, a Gellért, a Széchenyi és a Lukács fürdő korszerűsítése összesen 5125 millió forint összegű beruházással kezdődhetett meg. 2007. április 16-án sor került a pályázat újbóli meghirdetésére. Az 1,8 milliárd forint keretösszegű pályázatra hét támogatási kérelem érkezett be. Végül a fővárosi Gellért és Széchenyi fürdő nyert el egyenként 550 millió forintos támogatást, míg Esztergomban a Szent István artézi fürdőegyüttes 400, Székesfehérváron az Árpád fürdő 300 millió forint támogatásban részesült.

Egyedül nem megy

2001. június 22-én jött létre Keletközép- Európa első turisztikai klasztere, a Pannon Termál Klaszter. A Nyugat-dunántúli régió és a Balatoni régió 28 gyógy- és termálturisztikai vállalkozása és szervezete a tagja. Az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület 2005. szeptember 22-én 18 alapító taggal alakult meg, és a szomszédos Dél-alföldi Termál Klaszterrel egy évvel később együttműködési megállapodást kötött. Azóta közösen építették fel az „Alföld Spa” brandet. Háromévi előkészület után a közelmúltban a vajdasági Magyarkanizsán is megalakult a Regionális Egészségturisztikai Klaszter. Az új klaszter már az első ülésén együttműködési megállapodást kötött a Dél-alföldi Termálklaszterrel, amely elindulása óta már több klaszter létrejötténél bábáskodott, többek között a magyarkanizsait is rendszeres szakmai tanácsokkal látta el. Körmöczi Károly helyi polgármester, valamint Szecsei Mihály, a kezdeményező bizottság képviselője is köszönetet mondott Albel Andornak, a Dél-alföldi Termál Klaszter elnökének a támogatásért.

Mi az a medical wellness?

A gyógyturizmus és a wellness-egészségturizmus közötti űrt hivatott betölteni az egyre inkább tért hódító medical wellness. 2007 januárjában a Medical Wellness Kongresszuson, Berlinben a turizmus és az egészségügy területén dolgozó szakemberek közösen alakítottak ki a napjainkban használatos meghatározást, amely szerint: „Medical wellness alatt olyan tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokat értünk, amelyek az életminőség és a szubjektív egészségérzet tartós javulását segíti elő preventív szemlélet tükrében, illetve az egészségtudatos életforma támogatását szorgalmazza.” A cél tehát az életvitel megváltoztatása, amely aztán hozzásegít az egészség megőrzéséhez és az általános jó közérzet biztosításához.

Európa elitjében – Hajdúszoboszló

 Az elkövetkező évek egyik legjelentősebb hazai fürdőfejlesztése minden bizonnyal a hajdúszoboszlói lesz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kormánydöntés alapján támogatott beruházás célja Hajdúszoboszló nemzetközi hírű gyógyhellyé és fürdővárossá fejlesztése. Ehhez a városnak a lehető legtágabb értelemben vett egészségturisztikai paletta teljes kínálatát fel kell vonultatnia – hangsúlyozta Németh Enikő, a település önkormányzatának pályázatkezelője. Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztésének kiemelt beruházása az „Aqua-Palace élményfürdő” projekt. A júliusi kormánydöntés értelmében a 4,5 milliárdos beruházás az Észak Alföldi Operatív Program (ÉAOP) forrásaiból kap támogatást. Az Aqua-Palace élményfürdő a meglévő Gyógyfürdő és az Aqua-Sol szálloda szomszédságában, 15 ezer négyzetméter alapterületen épül fel, mintegy 1600 négyzetméter vízfelülettel. A létesítmény Európa legnagyobb fürdőkomplexumának részeként jön létre, azonban a fedett fürdő, a létesítmény többi részétől elkülönülten, önálló bejáraton keresztül lesz megközelíthető. Ez azért is fontos, mivel az Aqua-Palace egész évben látogatható lesz. A meglévő gyógyászati egységhez fedett és zárt út vezet majd. A Gyermekvilág is elkülönül a rekreációs tértől, így biztosítva a különböző generációk eltérő igényeihez való alkalmazkodást. A létesítmény egyidejűleg 1000 fő befogadására lesz alkalmas. Számos wellness-szolgáltatás mellett fitneszterem és szaunaudvar is lesz benne.

Uniós szabályozás a fürdővizek védelméről

Az Európai Parlament 2006 januárjában fogadta el a fürdővizek minőségéről szóló irányelvet, amelynek határértékei és az azokat meghatározó vizsgálati módszerek, valamint a megváltozott fürdővíz-kategóriák 2015-től lépnek jogerőre. Az egyik újdonság, hogy a „kiváló”, „jó”, illetve „elégtelen” minősítések mellett megjelenik az „elfogadható” kategória is, amely az az abszolút minimum, amelyet a tagországok fürdővizeinek minőségben garantálniuk kell. Az új szabályozás alapvető célja a fürdőzőket fenyegető egészségügyi kockázatok csökkentése a jelenlegi 12 százalékról 7,5 százalékra. (Ma 12% az esélye annak, hogy a fürdőző megbetegszik.) Ez megfelelne a „tűrhető” kategória határértékének. Az új jogszabály szerint a közvéleményt is tájékoztatni kell a fürdővíz minősítéséről, amit tájékoztató táblákon, a sajtón és az interneten keresztül kell megtenni.

Megnyílt a szentgotthárdi fürdő

Néhány hetes próbaüzemet követően október elején hivatalosan is megnyitott Szentgotthárd új büszkesége, a St. Gotthard Spa & Wellness fürdő. A közel kétmilliárd forintos beruházással, 300 milliós állami támogatással létrehozott létesítmény egész évben működik, medencéinek többsége a mediterrán hangulatú, rengeteg zöld növénnyel díszített épületben kapott helyet. A fürdőben 1500 négyzetméteres vízfelület, különleges csúszdák, pezsgőfürdők, szaunák, gyógy- és wellnesskezelések várják a felüdülésre vágyó vendégeket. Az épületben szépségfarm is helyet kapott, ahol akár a mézes vagy csokoládés pakolásokat is kipróbálhatják a vendégek. Hamarosan elindul a 260 ágyas, 500 fő befogadására alkalmas konferenciakapacitással rendelkező Thermal Hotel St. Gotthard**** építése a fürdő szomszédságában, amely közvetlenül csatlakozik a fürdőhöz. A későbbiekben további szállodák, üdülőfalu és luxuskemping épülhet a fürdő közelében. Gömbös Sándor, a fürdőt üzemeltető, 100%-ban önkormányzati tulajdonú Gotthard Therm Kft. ügyvezetője és Kocsis Tamás fürdőigazgató napi 6-700 vendégre számít a létesítményben. Az eddigi adatok szerint 80 százalékban külföldiek, elsősorban osztrákok és németek veszik igénybe a fürdő szolgáltatásait. A város a turizmust tekinti kitörési pontnak, ezért a rábai vadvízi evezéstől a barokk emléktúráig sokféle különleges programmal várják a Szentgotthárdra látogatókat. A város turisztikai kínálatának népszerűsítésében nagy szerepet szán az önkormányzat a fürdőnek.