Semmi giccs, csak ízléses népművészeti alkotások mutatják magukat, hívogatják a vendégeket a Szent László téren megrendezett vásárban. Fényfüzérek díszítik a fenyőfát és a téren lévő bokrokat is. A téren kialakított színpadon gyermekprogramok várják a kicsiket, bőven kínálnak vásárfiát, az ételes standok pedig frissen sült kolbásszal és hurkával csábítják a vendégeket.
A december 31-éig nyitva tartó adventi vásárt a nagyváradi polgármesteri hivatal a Nagyváradi Turisztikai Hivatallal közösen szervezte meg. Az egyesület ügyvezető igazgatója, Mihai Jurca lapunknak elmondta, azért nem találunk giccset a vásárban, mert az árusok termékeit külön bizottság vizsgálta meg, nyilvános árverésen licitálhattak arra, ki bérelheti ki a faházakat, 35 helyre ötvenen jelentkeztek, és az öt ételárusító helyre is akadt bérlő.
Az újságírók részére szervezett nagyváradi tanulmányút során mintegy húsz résztvevő nézte meg a nagyváradi várat, a Darvas-La Roche-házat, a Szent László teret, a Fekete sas palotát és a zsinagógát, a nagyváradi Nymphea Wellness és Termálközpontot, valamint a nagyváradi római katolikus székesegyházat, amelynek másik két épülete az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sor.
Szállásunk a színház épületétől 100 méterre és a Hold-templomtól 3 perc sétára található Astoria Grand Hotel volt, amelynek érdekessége, hogy itt szállt meg Ady Edre és Léda. Külön folyosó járt nekik, a szobákat pedig a mai vendégek is lefoglalhatják. Ady Endre szobájának kis dolgozósarkában három Ady-kötetet helyezett el a gondos szálloda. A dolgozószoba ablakán reggel kitekintve négy templomtorony tárul a vendég szeme elé.
Nagyváradon sokan megnézik az Ady Endre által alapított Holnap irodalmi társaság meghatározó alakjait ábrázoló szoborcsoportot, amelyet 2012-ben avattak fel, Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást ábrázolja egy kávéházi asztal körül, a mű Deák Árpád nagyváradi képzőművész munkája. A bronz szoborcsoport a sétálóutcán életnagyságban ábrázolja a neves irodalmárokat, mellettük egy üresen hagyott székre a városlátogatók szívesen ülnek le egy közös fotó kedvéért.
A nagyváradi vár udvarán is forralt borral várják a vásározókat, korabeli zenét is hallgathattunk, amelynek hangjai a várnézés közben is kísértek minket. Többek között tatárok és törökök is ostromolták a várat, és három évtizedig török uralom alatt is állt. Mindenki tett hozzá, vagy vett el belőle valamit, a kiállítások során pedig mindezt végigkövethetjük. A hat évig tartó renoválást követően már egy éve látogatható a nagyváradi vár, ami Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt, olasz reneszánsz stílusban épült erődítménye. Az összesen 87,86 millió lej értékű felújítási projekthez 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított. Számos kiállításnak ad helyet a Nagyváradi Város- és Vártörténeti Múzeum, és számos tervük is van arra, hogy egyre több érdeklődő látogasson ide. Közben folynak az egy évtizede elkezdett feltárások is, amelynek eredményei már láthatók a felújított nagyváradi várban, a fejedelmi palota alatt, ám az ásatások kétharmada még hátravan.
Mindössze 15 kilométerre a magyar határtól idén adták át a Nymphea Wellness és Termálközpontot, amely a közelség miatt versenytársa lehet a bihariak által közkedvelt Hajdúszoboszlónak. Jelenleg a Nymphea Wellness és Termálközpontnál folytatódnak a környék rendezési munkái, ahol a tervek szerint 400 férőhelyes parkoló készül majd el.
A nagyváradi szecessziós építészet emblematikus alkotása, a Fekete sas épületkomplexum a Szent László tér sarkán található. A hajdani Fekete sas fogadóról kapta a nevét, az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze és csodálatos, fekete sast ábrázoló, színes, ólmozott ablaküveg díszíti.
Idén márciusban is gazdagodott a város egy újabb, a város zsidó múltjáról tanúskodó turisztikai látványossággal, megnyitották ugyanis a nagyközönség előtt a Darvas-La Roche-házat, a szecessziós építészet egyik gyöngyszemét. Nagyvárad néhány éve bekerült a szecessziós városok európai szövetségébe, már az első kiállítást is megrendezték. A megnyitón a Természet és szecesszió című interaktív kiállítást nézhették meg az érdeklődők, mi pedig az egykor ott lakók múzeummá alakított első emeleti termeit csodálhattuk meg.
Nagyvárad neológ zsinagógáját 1878-ban a zsidó hitközség építette fel a Körös partján. A monumentális méretű épület 1000 férőhelyes volt, tetején egy hatalmas kupola látható, restaurálását uniós támogatással tudták megvalósítani.
Selyem János idegenvezető megmutatta kedvenc épületeit, lelkesen, városa iránti szeretettel, fáradhatatlanul vezette a csoportot. Neki és a vendéglátók kedvességének is köszönhető, hogy mindannyian úgy gondoltuk: Nagyváradra el kell látogatni.
